SG.hu
Honnan lesz az EU-nak pénze az MI-gyárakra?
A Bizottság mesterséges intelligenciára vonatkozó terve finanszírozással kapcsolatos kérdéseket vet fel.
Henna Virkkunen ügyvezető alelnök szerdán elindította az EU a kontinensre vonatkozó MI cselekvési tervét, de még nem világos, hogy honnan lesz pénz a hatalmas új állami adatközpontok költségeinek fedezésére. A cselekvési terv felvázolja a következő lépéseket az EU összes fontos mesterséges intelligencia-kezdeményezésével kapcsolatban, beleértve a konzultációkat is, amelyek szerdán kezdődtek a felhő- és mesterséges intelligencia-fejlesztési jogszabályról, valamint az alkalmazandó mesterséges intelligencia-stratégiáról. Emellett felhívást is közzétettek a cégek számára az AI Gigafactories (AIGF) projektekhez való csatlakozásra, amelyek „20 milliárd eurós beruházást kívánnak mozgósítani az MI-infrastruktúra számára”. Az MI-verseny még messze nem ért véget” - mondta Virkkunen, hozzátéve, hogy "most van itt az ideje a cselekvésnek".
A terv ugyan ad néhány választ arra, hogy a szervezet hogyan tervezi a mesterséges intelligencia előmozdítását, de számos kérdést vet fel a finanszírozással kapcsolatban. A 13 állami MI-adatközpontjára vonatkozó terv 1,96 milliárd eurós költségvetése már túllépte a kereteket, de a Bizottság egyik tisztviselője ennek ellenére azt mondta, hogy „lehet, hogy lesz még három vagy négy” telephelyünk, anélkül, hogy további finanszírozási forrásokat közölt volna. Kérdésre válaszolva a tisztviselő figyelmeztette az újságírókat, hogy ne becsüljék alá a Bizottság finanszírozási képességét, „különösen, ha vannak jó javaslatok”.
Hasonlóan átláthatatlan az InvestAI kezdeményezésen keresztül „legfeljebb öt”, egyenként 3 és 5 milliárd euró közötti költségű gigagyár állami finanszírozása. A hivatalnokok "támogatásokat és garanciákat” említenek, azzal a céllal, hogy az Európai Beruházási Bankcsoporttal együtt "meghatározzák az InvestAI-eszköz" mértékét 2025 harmadik vagy negyedik negyedévében. A tagállami és uniós finanszírozás együttes felső határa gigagyáranként a kezdeti beruházások 35%-a, a kezdeti beruházás és a működési költségek fennmaradó részét pedig magánfinanszírozásból fedezik. A közpénzek aránya „tükrözné az AIGF hozzáférési idejének a nyilvános (tudományos vagy egyéb) alkalmazások számára fenntartott részét” - olvasható a pályázati felhívásban.
Henna Virkkunen ügyvezető alelnök szerdán elindította az EU a kontinensre vonatkozó MI cselekvési tervét, de még nem világos, hogy honnan lesz pénz a hatalmas új állami adatközpontok költségeinek fedezésére. A cselekvési terv felvázolja a következő lépéseket az EU összes fontos mesterséges intelligencia-kezdeményezésével kapcsolatban, beleértve a konzultációkat is, amelyek szerdán kezdődtek a felhő- és mesterséges intelligencia-fejlesztési jogszabályról, valamint az alkalmazandó mesterséges intelligencia-stratégiáról. Emellett felhívást is közzétettek a cégek számára az AI Gigafactories (AIGF) projektekhez való csatlakozásra, amelyek „20 milliárd eurós beruházást kívánnak mozgósítani az MI-infrastruktúra számára”. Az MI-verseny még messze nem ért véget” - mondta Virkkunen, hozzátéve, hogy "most van itt az ideje a cselekvésnek".
A terv ugyan ad néhány választ arra, hogy a szervezet hogyan tervezi a mesterséges intelligencia előmozdítását, de számos kérdést vet fel a finanszírozással kapcsolatban. A 13 állami MI-adatközpontjára vonatkozó terv 1,96 milliárd eurós költségvetése már túllépte a kereteket, de a Bizottság egyik tisztviselője ennek ellenére azt mondta, hogy „lehet, hogy lesz még három vagy négy” telephelyünk, anélkül, hogy további finanszírozási forrásokat közölt volna. Kérdésre válaszolva a tisztviselő figyelmeztette az újságírókat, hogy ne becsüljék alá a Bizottság finanszírozási képességét, „különösen, ha vannak jó javaslatok”.
Hasonlóan átláthatatlan az InvestAI kezdeményezésen keresztül „legfeljebb öt”, egyenként 3 és 5 milliárd euró közötti költségű gigagyár állami finanszírozása. A hivatalnokok "támogatásokat és garanciákat” említenek, azzal a céllal, hogy az Európai Beruházási Bankcsoporttal együtt "meghatározzák az InvestAI-eszköz" mértékét 2025 harmadik vagy negyedik negyedévében. A tagállami és uniós finanszírozás együttes felső határa gigagyáranként a kezdeti beruházások 35%-a, a kezdeti beruházás és a működési költségek fennmaradó részét pedig magánfinanszírozásból fedezik. A közpénzek aránya „tükrözné az AIGF hozzáférési idejének a nyilvános (tudományos vagy egyéb) alkalmazások számára fenntartott részét” - olvasható a pályázati felhívásban.