SG.hu
Milyen alternatívái vannak az amerikai digitális technológiának?
Az amerikai vállalatok és az olyan személyiségek, mint Bezos és Musk évtizedek óta uralják a technológiai ipart és az internetet. Most azonban Európában ellenállás kezd kialakulni velük szemben; milyen lehetőségei és milyen kockázatai vannak a leválásnak?
Sokan érzik úgy, hogy túlzottan rá vannak utalva az amerikai techóriásokra, hiszen az általánosan használt operációs rendszerek – mint a Windows, az Android vagy az iOS – mind az Egyesült Államokból származnak. Bár léteznek alternatívák, a váltás gyakran bonyolultnak tűnhet. Ugyanakkor vannak egyszerűbb, fokozatos lépések, amelyekkel csökkenthető a függőség, miközben európai szolgáltatók kínálatát is felfedezhetjük.
Donald Trump amerikai elnök és a neki behódolt szilícium-völgyi cégek vezetői a digitális technológiával szembeni sokszínű ellenállást váltottak ki. És senki sem egyesítette annyira a jelenlegi amerikai politikával szembeni ellenállást, mint Elon Musk. A Tesla autók óriási imázsváltáson mentek keresztül, mióta a milliárdos csatlakozott Donald Trump választási kampányához. Néhány tulajdonos olyan matricát ragaszt a Teslájára, amelyen az áll: "Azelőtt vettem, mielőtt Elon teljesen megőrült”. Mások lekaparják a T betűt a járműről vagy megpróbálják azonnal eladni az autót. Vagy azért, mert maguk is tiltakozni akarnak Musk ellen, vagy egyszerűen csak el akarják kerülni, hogy Musk ellenfeleinek célpontjává váljanak.
A tiltakozás, a bojkott vagy csak szimplán alternatívák keresése máshol is megtalálható. A Mastodon közösségi hálózaton a felhasználók a #UnplugTrump hashtaggel osztanak meg ötleteket és javaslatokat arra vonatkozóan, hogyan lehetne az okostelefonokat, számítógépeket és alkalmazásokat kiszabadítani a domináns amerikai szolgáltatók szorításából. A „Go European” mozgalom kezdeményezői ezzel szemben nem tekintik magukat bojkott-szervezőknek, de elismerik, hogy projektjüket „a közelmúlt politikai eseményei inspirálták”. Alig néhány héttel a megalakulása után a Reddit nevű (amerikai) platformon már 200 000 ember tagja a mozgalomnak, akik bizonyos termékcsoportokban európai beszállítókat keresnek vagy ajánlanak.
Az Airbus, a német AI Association, az amszterdami székhelyű AMS-IX internetes központ és több mint 90 másik európai technológiai vállalat nemrég nyílt levelet küldött Ursula von der Leyen uniós bizottsági elnöknek, amelyben egy szuverén, az USA-tól független műszaki infrastruktúra létrehozását követelték. Az új német szövetségi kormány koalíciós megállapodásában a digitális kérdésekkel foglalkozó munkacsoport tervezetében pedig elég merészen ez áll: „A digitális politika hatalmi politika”.
A leválást szorgalmazó csoportok és kezdeményezések indítékai nyilvánvalóan nem egyeznek. Egyesek az amerikai kormány elleni politikai tiltakozásuk kifejezéseként bojkottal foglalkoznak, mások a biztonság és a szuverenitás fontos geopolitikai kérdéseivel - leegyszerűsítve: azzal a gondolattal, hogy Donald Trump hirtelen létfontosságú dolgokat zárathat be. Egyesek konstruktívnak tekinthetik megfontolásaikat, hiszen a kontinens gazdaságának megerősítéséről van szó. Mások már évek óta erősen kritizálják az amerikai szolgáltatóktól való technikai függőséget, és nem csak a Snowden-féle, a kommunikációs technológia gyakorlatilag minden szintjén zajló globális megfigyelésről szóló leleplezések óta. Néha lehet, hogy egyszerűen csak durva Amerika-ellenességről van szó, ami most tör elő.
De ha az ötleteket, követeléseket és konkrét intézkedéseket együttesen nézzük, van egy közös nevező: láthatóvá teszik az amerikai vállalatok lélegzetelállító dominanciáját a digitális világban. Az okostelefonok operációs rendszerei terén például a felmérések szerint az Android és az iOS a piac közel 100 százalékát uralja, míg a Windows és a macOS együttesen 80-90 százalékos piaci részesedéssel rendelkezik az asztali számítógépeken.
A felhő üzletágban (pontosabban: Infrastructure as a Service, röviden IaaS, és Platform as a Service, röviden PaaS) három nagy amerikai szolgáltató, az AWS (Amazon), a Microsoft és a Google osztozik a piac mintegy 90 százalékán. A világ legnagyobb közösségi médiaplatformjainak listáján a Meta csoport egymaga három-négy helyet foglal el (ha a Messengert is beleszámítjuk), a YouTube, az X, a Snapchat, a LinkedIn, a Reddit és a Pinterest mellett - mind az USA-ból. A kettő között van a TikTok és más kínai szolgáltatások, valamint a Telegram, de európai hálózat a fasorban sincs. Ez az amerikai fölény kőbe vésett, visszafordíthatatlan és elkerülhetetlen? Meddig juthatunk, ha más utakat keresünk?
*- Néhány esetben a változtatásra vonatkozó döntésen kívül csak néhány kattintás szükséges. Más esetekben nagy bátorság kell a merész lépéshez, azaz erős hajlandóság kell ahhoz, hogy lemondjunk dédelgetett funkciókról, masszív változtatásokat hajtsunk végre, vagy többletköltségeket vállaljunk. És nem hallgatjuk el azokat az eseteket sem, amelyekben a fejlett műszaki ismeretekkel nem rendelkező végfelhasználók eljutnának a határaikig, vagy amelyekben az USA-n kívül nincs értelmes konkurens termék.
De miért olyan nehéz elhagyni az amerikai platformokat?
Ennek egyik fő oka a hálózati hatás. A közösségi hálózatokat nem csak az algoritmusaik, technikai jellemzőik és feedjeik jellemzik, hanem a platformokat használó emberek is. Érthető, hogy a felhasználók olyan platformokra regisztrálnak, ahol családtagjaik, barátaik, kollégáik, azonos érdeklődésű emberek és potenciális partnereik már regisztráltak. A Meta platformjai a legnagyobbak a világon, a Facebook, az Instagram és a WhatsApp egyenként több mint kétmilliárd felhasználóval rendelkezik. A YouTube, az X, a LinkedIn és a Snapchat is amerikai székhelyű. Ahogyan a legnépszerűbb társkereső platformok némelyike is: a Hinge, a Bumble, a Tinder vagy az OkCupid az USA-ból származik. Más szóval szinte minden okostelefon-tulajdonos amerikai alkalmazásokat használ.
A hálózatok azonban idővel változnak, és bár az egyes platformok veszélyeire ismételten figyelmeztetnek, sokan nehezen tudják elképzelni, hogy manapság más platformra váltsanak. Ennek egyik oka a „FOMO” (Fear of Missing Out), azaz a kimaradástól való félelem. Mert amit ezeken a platformokon online olvashatunk és láthatunk, amiről vitatkoznak és vitatkoznak, az szorosan összefonódott a mindennapjainkkal. Már nem létezik tisztán analóg világ, másrészt alig van alternatívája a nagy és egyre növekvő platformoknak. Mindazonáltal a nagy hálózatok nem halhatatlanok. Az ICQ üzenőszoftver például, vagy itthon az iWiW rég megszűnt. És bár a MySpace ma is aktív, a platform fénykorának már régen leáldozott. A Facebook, az Instagram, az X és társai funkcióikkal és folyamatos újításaikkal megelőzték a többieket.
Amióta Elon Musk 2022 októberében megvásárolta a Twittert és átnevezte X-re, többször is történtek kísérletek arra, hogy sok felhasználó egyszerre, kollektíven elhagyja a platformot. Néhányan például kezdetben a Mastodon nevű decentralizált hálózatban próbáltak menedéket találni. Úgy tűnik azonban, hogy a platform bonyolult koncepciója egyeseket megakadályoz a váltásban. A második ilyen elvándorlás akkor volt, amikor Elon Musk 2023 őszén összeesküvés-mítoszokat terjesztett az X-en, sok felhasználó ezt lehetőségnek tekintette, hogy a Blueskyra váltson. Napokig trend volt a #Bluesky az X-en, a felhasználók tiltakozásul a "kék égre” való átállásra szólítottak fel. Azonban csak egy évvel később - amikor Trump 2024-ben megnyerte az amerikai választásokat, és Elon Musk lett a bizalmasa - tört át a gát, és váltottak a felhasználók tömegesen a Blueskyra, és deaktiválták X-fiókjaikat. Futballklubok, médiacégek, sőt hírességek fordítottak hátat az X-nek a Bluesky javára, és néhány hiányzó funkció - például a könyvjelző hiánya - ellenére a kihívó valódi alternatívává kezd válni. Ez a hálózati hatás áttörését mutatja.
Az Instagram sajnos nem ilyen, mert jelenleg nincs életképes alternatívája. Az alkalmazás ráadásul az egyik legnépszerűbb közösségi médiaplatform Európában. Az évek során a fotó - és most már videoplatform - átvette a versenytársak népszerű funkcióit, például a Snapchat eltűnő történeteit vagy a TikTok rövid klipjeit. Ennek eredményeképpen az Instagram nem csupán az elsősorban fiatalokat megszólító funkciók gyűjteménye, az alkalmazás folyamatosan optimalizálja algoritmusát is, hogy megtartsa a felhasználókat. A TikTok tulajdonosa, a Bytedance a saját játékterén próbálta megelőzni az Instagramot. A konkurens alkalmazás, a „TikTok Notes” azonban most, alig egy év után megszűnik. Ha tehát a felhasználók búcsút akarnak inteni az Instagramnak, akkor nincs olyan platform, amely azonos koncepcióval betöltené az Instagram hiányát.
A WhatsApp szintén domináns pozíciót foglal el az európai csetszolgáltatások között, de kiváló svájci alternatíva a Threema. Ez az egyszeri díjas alkalmazás hasonló tudással rendelkezik, mint amerikai riválisa, de nem igényel telefonszámot, hirdetésmentes, és minimális adatgyűjtést végez. Az adatvédelmet szintén előtérbe helyező Signal mögött ugyan amerikai alapítvány áll, de nem függ nagy techcégektől, és feltétlenül meg kell említeni még a Telegramot is.
Fordítási feladatokhoz sokan használják a Google vagy a Microsoft fordítóit, vagy épp a ChatGPT-t, pedig a kölni székhelyű DeepL is remek megoldás. Több mint harminc nyelvet támogat, ingyenes verziójában 1500 karakterig használható, a fizetős csomagban pedig még PDF-ek is szerkeszthetők, ráadásul a szövegek azonnal törlésre kerülnek. Francia alternatívaként ott a Reverso, amely szintén kínál prémium funkciókat, és 2000 karakterig díjmentesen használható. A szövegszerkesztésnél sokan reflexből a Microsoft Wordhöz nyúlnak, pedig az ingyenes, nyílt forráskódú LibreOffice tökéletes alternatíva lehet. A csomag több irodai alkalmazást is tartalmaz, és kompatibilis a Microsoft formátumaival. A projekt mögött a berlini székhelyű The Document Foundation áll.
Aki PC-játékokat vásárolna, a GOG.com platformot is választhatja a Steam helyett. A lengyel CD Projekt csoporthoz tartozó webáruház másolásvédelem-mentes játékokat kínál, többek közt klasszikusokat és újabb címeket is. A francia Ubisoft saját boltja, illetve az Ubisoft+ előfizetéses szolgáltatás alternatívát nyújthat az EA Play vagy az Xbox Game Pass helyett. A Google Maps és Apple Maps helyett is érdemes európai navigációs appokat kipróbálni. A holland TomTom Go előfizetéses alapon kínál részletes navigációt, a Here WeGo pedig ingyenes és többféle közlekedési módot támogat. Emellett az OpenStreetMap, egy brit alapítvány közösségi térképszolgáltatása is hasznos lehet.
A végén érdemes kitérni a böngészésre és keresésre is. A norvég fejlesztésű Vivaldi böngésző testreszabható, reklámblokkolót, levelezőt, naptárt és jegyzetfunkciót is tartalmaz. A Startpage nevű holland keresőmotor a Google találatait adja, de követés és személyre szabás nélkül. Az Ecosia pedig berlini székhelyű, profitját faültetésre fordítja, keresési eredményeit a Bing és részben a Google szolgáltatja.
Sokan érzik úgy, hogy túlzottan rá vannak utalva az amerikai techóriásokra, hiszen az általánosan használt operációs rendszerek – mint a Windows, az Android vagy az iOS – mind az Egyesült Államokból származnak. Bár léteznek alternatívák, a váltás gyakran bonyolultnak tűnhet. Ugyanakkor vannak egyszerűbb, fokozatos lépések, amelyekkel csökkenthető a függőség, miközben európai szolgáltatók kínálatát is felfedezhetjük.
Donald Trump amerikai elnök és a neki behódolt szilícium-völgyi cégek vezetői a digitális technológiával szembeni sokszínű ellenállást váltottak ki. És senki sem egyesítette annyira a jelenlegi amerikai politikával szembeni ellenállást, mint Elon Musk. A Tesla autók óriási imázsváltáson mentek keresztül, mióta a milliárdos csatlakozott Donald Trump választási kampányához. Néhány tulajdonos olyan matricát ragaszt a Teslájára, amelyen az áll: "Azelőtt vettem, mielőtt Elon teljesen megőrült”. Mások lekaparják a T betűt a járműről vagy megpróbálják azonnal eladni az autót. Vagy azért, mert maguk is tiltakozni akarnak Musk ellen, vagy egyszerűen csak el akarják kerülni, hogy Musk ellenfeleinek célpontjává váljanak.
A tiltakozás, a bojkott vagy csak szimplán alternatívák keresése máshol is megtalálható. A Mastodon közösségi hálózaton a felhasználók a #UnplugTrump hashtaggel osztanak meg ötleteket és javaslatokat arra vonatkozóan, hogyan lehetne az okostelefonokat, számítógépeket és alkalmazásokat kiszabadítani a domináns amerikai szolgáltatók szorításából. A „Go European” mozgalom kezdeményezői ezzel szemben nem tekintik magukat bojkott-szervezőknek, de elismerik, hogy projektjüket „a közelmúlt politikai eseményei inspirálták”. Alig néhány héttel a megalakulása után a Reddit nevű (amerikai) platformon már 200 000 ember tagja a mozgalomnak, akik bizonyos termékcsoportokban európai beszállítókat keresnek vagy ajánlanak.
Az Airbus, a német AI Association, az amszterdami székhelyű AMS-IX internetes központ és több mint 90 másik európai technológiai vállalat nemrég nyílt levelet küldött Ursula von der Leyen uniós bizottsági elnöknek, amelyben egy szuverén, az USA-tól független műszaki infrastruktúra létrehozását követelték. Az új német szövetségi kormány koalíciós megállapodásában a digitális kérdésekkel foglalkozó munkacsoport tervezetében pedig elég merészen ez áll: „A digitális politika hatalmi politika”.
A leválást szorgalmazó csoportok és kezdeményezések indítékai nyilvánvalóan nem egyeznek. Egyesek az amerikai kormány elleni politikai tiltakozásuk kifejezéseként bojkottal foglalkoznak, mások a biztonság és a szuverenitás fontos geopolitikai kérdéseivel - leegyszerűsítve: azzal a gondolattal, hogy Donald Trump hirtelen létfontosságú dolgokat zárathat be. Egyesek konstruktívnak tekinthetik megfontolásaikat, hiszen a kontinens gazdaságának megerősítéséről van szó. Mások már évek óta erősen kritizálják az amerikai szolgáltatóktól való technikai függőséget, és nem csak a Snowden-féle, a kommunikációs technológia gyakorlatilag minden szintjén zajló globális megfigyelésről szóló leleplezések óta. Néha lehet, hogy egyszerűen csak durva Amerika-ellenességről van szó, ami most tör elő.
De ha az ötleteket, követeléseket és konkrét intézkedéseket együttesen nézzük, van egy közös nevező: láthatóvá teszik az amerikai vállalatok lélegzetelállító dominanciáját a digitális világban. Az okostelefonok operációs rendszerei terén például a felmérések szerint az Android és az iOS a piac közel 100 százalékát uralja, míg a Windows és a macOS együttesen 80-90 százalékos piaci részesedéssel rendelkezik az asztali számítógépeken.
A felhő üzletágban (pontosabban: Infrastructure as a Service, röviden IaaS, és Platform as a Service, röviden PaaS) három nagy amerikai szolgáltató, az AWS (Amazon), a Microsoft és a Google osztozik a piac mintegy 90 százalékán. A világ legnagyobb közösségi médiaplatformjainak listáján a Meta csoport egymaga három-négy helyet foglal el (ha a Messengert is beleszámítjuk), a YouTube, az X, a Snapchat, a LinkedIn, a Reddit és a Pinterest mellett - mind az USA-ból. A kettő között van a TikTok és más kínai szolgáltatások, valamint a Telegram, de európai hálózat a fasorban sincs. Ez az amerikai fölény kőbe vésett, visszafordíthatatlan és elkerülhetetlen? Meddig juthatunk, ha más utakat keresünk?
*- Néhány esetben a változtatásra vonatkozó döntésen kívül csak néhány kattintás szükséges. Más esetekben nagy bátorság kell a merész lépéshez, azaz erős hajlandóság kell ahhoz, hogy lemondjunk dédelgetett funkciókról, masszív változtatásokat hajtsunk végre, vagy többletköltségeket vállaljunk. És nem hallgatjuk el azokat az eseteket sem, amelyekben a fejlett műszaki ismeretekkel nem rendelkező végfelhasználók eljutnának a határaikig, vagy amelyekben az USA-n kívül nincs értelmes konkurens termék.
De miért olyan nehéz elhagyni az amerikai platformokat?
Ennek egyik fő oka a hálózati hatás. A közösségi hálózatokat nem csak az algoritmusaik, technikai jellemzőik és feedjeik jellemzik, hanem a platformokat használó emberek is. Érthető, hogy a felhasználók olyan platformokra regisztrálnak, ahol családtagjaik, barátaik, kollégáik, azonos érdeklődésű emberek és potenciális partnereik már regisztráltak. A Meta platformjai a legnagyobbak a világon, a Facebook, az Instagram és a WhatsApp egyenként több mint kétmilliárd felhasználóval rendelkezik. A YouTube, az X, a LinkedIn és a Snapchat is amerikai székhelyű. Ahogyan a legnépszerűbb társkereső platformok némelyike is: a Hinge, a Bumble, a Tinder vagy az OkCupid az USA-ból származik. Más szóval szinte minden okostelefon-tulajdonos amerikai alkalmazásokat használ.
A hálózatok azonban idővel változnak, és bár az egyes platformok veszélyeire ismételten figyelmeztetnek, sokan nehezen tudják elképzelni, hogy manapság más platformra váltsanak. Ennek egyik oka a „FOMO” (Fear of Missing Out), azaz a kimaradástól való félelem. Mert amit ezeken a platformokon online olvashatunk és láthatunk, amiről vitatkoznak és vitatkoznak, az szorosan összefonódott a mindennapjainkkal. Már nem létezik tisztán analóg világ, másrészt alig van alternatívája a nagy és egyre növekvő platformoknak. Mindazonáltal a nagy hálózatok nem halhatatlanok. Az ICQ üzenőszoftver például, vagy itthon az iWiW rég megszűnt. És bár a MySpace ma is aktív, a platform fénykorának már régen leáldozott. A Facebook, az Instagram, az X és társai funkcióikkal és folyamatos újításaikkal megelőzték a többieket.
Amióta Elon Musk 2022 októberében megvásárolta a Twittert és átnevezte X-re, többször is történtek kísérletek arra, hogy sok felhasználó egyszerre, kollektíven elhagyja a platformot. Néhányan például kezdetben a Mastodon nevű decentralizált hálózatban próbáltak menedéket találni. Úgy tűnik azonban, hogy a platform bonyolult koncepciója egyeseket megakadályoz a váltásban. A második ilyen elvándorlás akkor volt, amikor Elon Musk 2023 őszén összeesküvés-mítoszokat terjesztett az X-en, sok felhasználó ezt lehetőségnek tekintette, hogy a Blueskyra váltson. Napokig trend volt a #Bluesky az X-en, a felhasználók tiltakozásul a "kék égre” való átállásra szólítottak fel. Azonban csak egy évvel később - amikor Trump 2024-ben megnyerte az amerikai választásokat, és Elon Musk lett a bizalmasa - tört át a gát, és váltottak a felhasználók tömegesen a Blueskyra, és deaktiválták X-fiókjaikat. Futballklubok, médiacégek, sőt hírességek fordítottak hátat az X-nek a Bluesky javára, és néhány hiányzó funkció - például a könyvjelző hiánya - ellenére a kihívó valódi alternatívává kezd válni. Ez a hálózati hatás áttörését mutatja.
Az Instagram sajnos nem ilyen, mert jelenleg nincs életképes alternatívája. Az alkalmazás ráadásul az egyik legnépszerűbb közösségi médiaplatform Európában. Az évek során a fotó - és most már videoplatform - átvette a versenytársak népszerű funkcióit, például a Snapchat eltűnő történeteit vagy a TikTok rövid klipjeit. Ennek eredményeképpen az Instagram nem csupán az elsősorban fiatalokat megszólító funkciók gyűjteménye, az alkalmazás folyamatosan optimalizálja algoritmusát is, hogy megtartsa a felhasználókat. A TikTok tulajdonosa, a Bytedance a saját játékterén próbálta megelőzni az Instagramot. A konkurens alkalmazás, a „TikTok Notes” azonban most, alig egy év után megszűnik. Ha tehát a felhasználók búcsút akarnak inteni az Instagramnak, akkor nincs olyan platform, amely azonos koncepcióval betöltené az Instagram hiányát.
A WhatsApp szintén domináns pozíciót foglal el az európai csetszolgáltatások között, de kiváló svájci alternatíva a Threema. Ez az egyszeri díjas alkalmazás hasonló tudással rendelkezik, mint amerikai riválisa, de nem igényel telefonszámot, hirdetésmentes, és minimális adatgyűjtést végez. Az adatvédelmet szintén előtérbe helyező Signal mögött ugyan amerikai alapítvány áll, de nem függ nagy techcégektől, és feltétlenül meg kell említeni még a Telegramot is.
Fordítási feladatokhoz sokan használják a Google vagy a Microsoft fordítóit, vagy épp a ChatGPT-t, pedig a kölni székhelyű DeepL is remek megoldás. Több mint harminc nyelvet támogat, ingyenes verziójában 1500 karakterig használható, a fizetős csomagban pedig még PDF-ek is szerkeszthetők, ráadásul a szövegek azonnal törlésre kerülnek. Francia alternatívaként ott a Reverso, amely szintén kínál prémium funkciókat, és 2000 karakterig díjmentesen használható. A szövegszerkesztésnél sokan reflexből a Microsoft Wordhöz nyúlnak, pedig az ingyenes, nyílt forráskódú LibreOffice tökéletes alternatíva lehet. A csomag több irodai alkalmazást is tartalmaz, és kompatibilis a Microsoft formátumaival. A projekt mögött a berlini székhelyű The Document Foundation áll.
Aki PC-játékokat vásárolna, a GOG.com platformot is választhatja a Steam helyett. A lengyel CD Projekt csoporthoz tartozó webáruház másolásvédelem-mentes játékokat kínál, többek közt klasszikusokat és újabb címeket is. A francia Ubisoft saját boltja, illetve az Ubisoft+ előfizetéses szolgáltatás alternatívát nyújthat az EA Play vagy az Xbox Game Pass helyett. A Google Maps és Apple Maps helyett is érdemes európai navigációs appokat kipróbálni. A holland TomTom Go előfizetéses alapon kínál részletes navigációt, a Here WeGo pedig ingyenes és többféle közlekedési módot támogat. Emellett az OpenStreetMap, egy brit alapítvány közösségi térképszolgáltatása is hasznos lehet.
A végén érdemes kitérni a böngészésre és keresésre is. A norvég fejlesztésű Vivaldi böngésző testreszabható, reklámblokkolót, levelezőt, naptárt és jegyzetfunkciót is tartalmaz. A Startpage nevű holland keresőmotor a Google találatait adja, de követés és személyre szabás nélkül. Az Ecosia pedig berlini székhelyű, profitját faültetésre fordítja, keresési eredményeit a Bing és részben a Google szolgáltatja.