A hordozható készülékek legkritikusabb összetevőit - az akkumulátorokat és a processzorokat - valójában nem mAh-ben és megahertzben kellene mérni, hanem wattórában. Ez az egyetlen közös adat, amely valós képet ad arról, hogy mire képes a készülék.

A watt segítségével megmondható, hogy mennyi szó szerinti teljesítmény van a motorháztető alatt - mennyi energiát biztosít az akkumulátor, és mennyi áramlik a chipen keresztül. A wattok határozzák meg, hogy elegendő-e a hűtés ahhoz, hogy a processzor szabadon működhessen, ahelyett, hogy túlmelegedne és idő előtt leállna. A hátralévő wattórák a készülék teljesítménye alapján még azt is megmondják, hogy mennyi idő van még hátra, míg lemerül az akkumulátor. Mindehhez általános iskolai matematikai ismeretek is elegendőek. Akkor miért nincs mindenhol feltüntetve a watt? A fogyasztók rendszeresen találkoznak teljesítményadatokkal, amikor izzót vásárolnak vagy elolvassák az áramszámlájukat. Sok kütyügyártó azonban ragaszkodik ahhoz, hogy az akkumulátorokat milliamperórában (mAh), a chipek sebességét pedig megahertzben vagy gigahertzben mérje, amelyek egyike sem jó mérőszáma az eszköz valódi teljesítményének.

A Steam Deck játékkéziszámítógép jó példa arra, hogy milyen hasznosak lehetnek a wattok. A processzor maximális teljesítménye 15 watt, az egyéb komponenseké pedig legfeljebb 9 watt, így egy megerőltető játék nagyjából két óra alatt lemeríti a 49 wattórás akkumulátort. Egy 10 éves gyerek is el tudja végezni a következő számítást: 15 plusz 9 az 24, és 24-szer 2 az 48. A 48Wh-ba belefér két órányi 24 wattos szórakozás, és mivel 49Wh van, szinte biztos, hogy meglesz. A legkevésbé megerőltető játékok mindössze 6 wattos sebességgel merítik az akkumulátort - ami azt jelenti, hogy nyolc órányi játékidő van, mert 6 watt szorozva 8 órával 48Wh, és 1Wh marad a 49Wh-s akkumulátorban.

A watt a teljesítmény SI-ből származtatott mértékegysége. Ez az az energiamennyiség, amely ahhoz szükséges, hogy valamit egy bizonyos sebességgel elvégezzünk, legyen szó akár az étel felmelegítéséről az 1000 wattos mikrohullámú sütőben, vagy arról a 2-3 wattról, amelyre az okostelefonnak szüksége van, miközben weboldalakat böngészünk a képernyőjén. Az elektromosság mérőszáma - a watt a volt és az amper szorzata - és az akkumulátor kapacitásának mérőszáma.

Talán a legérdekesebb, hogy a wattot a hőre vonatkozó mértékegységeként is használják. A számítógépes processzoroknál a TDP, azaz a termikus tervezési teljesítmény wattban van megadva - ez az a hűtésmennyiség, amely ahhoz szükséges, hogy a chipet normál sebességgel lehessen működtetni. Egy chip csak annyira gyors, amennyire hűthető, ezért a wattok fontosabbak, mint a megahertzek.

A mai laptopok már régen átlépték az 5 GHz-es határt, ami azt jelenti, hogy a chipek elméletileg másodpercenként ötmilliárdszor képesek munkát végezni. A telefonchipek is közel járnak ehhez. De a kis méretű és korlátozott akkumulátorral működő eszközökben csak rövid ideig tudják tartani ezt a sebességet, mielőtt túlmelegednének. Ezért van az, hogy egy ventilátorral ellátott MacBook Pro tartósan jobb teljesítményt nyújt, mint egy ventilátor nélküli MacBook Air, még akkor is, ha mindkettőben pontosan ugyanaz a chip van. Részben ez az oka annak, hogy egy „15 wattos” processzor általában lassabbnak tűnik, mint egy „28 wattos”, még akkor is, ha mindkettő képes elérni az 5 GHz-es frekvenciát. A nagyobb teljesítmény és a nagyobb hűtés azt jelenti, hogy nem egy rövidtávfutóról van szó, hanem végig tudja csinálni a távot.

Sajnos a gyártók nem mindig szeretik megosztani velünk a wattokat. Inkább nagyobb, lenyűgözőbbnek hangzó számokat adnak meg, és inkább reklámoznak egy power bankot vagy telefont "5000mAh-s akkumulátorral", minthogy ráírják, hogy 19,4Wh. A mAh-t át lehet számítani Wh-ra, de csak akkor, ha ismerjük a készülék feszültségét, ami egy másik, gyakran elhallgatott adat. Egyes chipgyártók még a chipjeik teljesítményét is elrejtik, hogy ne lehessen tudni, hogy valaki egy gyengébb változatot használ, például egy 80 wattos Nvidia RTX 4080 laptop grafikus chipet a 150 wattos helyett - bár a nagyobb teljesítmény nem mindig jelent nagy különbséget.

A gyártók is inkább azt osztják meg, hogy az akkumulátor hány százaléka van még hátra, mint egy ténylegesen hasznos számot, például a wattórát. Ahelyett, hogy az okosabb mértékegységet használnák, hogy az ember pontosan eldönthesse milyen hamar merül le az akkumulátor, inkább hagyják, hogy olyan homályos energiafelhasználási módok közül kelljen választani, mint "kiegyensúlyozott" vagy "akkumulátorkímélő”. A Steam Decknek és más PC-s játékkéziszámítógépeknek ébresztőnek kellene lenniük, hogy a wattóra a jobb megoldás. Nincs nála jobb mértékegység. Bárcsak a cégek ezt tudtunkra adnák.