SG.hu

Miért a watt a legfontosabb adat az akkumulátoros készülékeknél?

A hordozható készülékek legkritikusabb összetevőit - az akkumulátorokat és a processzorokat - valójában nem mAh-ben és megahertzben kellene mérni, hanem wattórában. Ez az egyetlen közös adat, amely valós képet ad arról, hogy mire képes a készülék.

A watt segítségével megmondható, hogy mennyi szó szerinti teljesítmény van a motorháztető alatt - mennyi energiát biztosít az akkumulátor, és mennyi áramlik a chipen keresztül. A wattok határozzák meg, hogy elegendő-e a hűtés ahhoz, hogy a processzor szabadon működhessen, ahelyett, hogy túlmelegedne és idő előtt leállna. A hátralévő wattórák a készülék teljesítménye alapján még azt is megmondják, hogy mennyi idő van még hátra, míg lemerül az akkumulátor. Mindehhez általános iskolai matematikai ismeretek is elegendőek. Akkor miért nincs mindenhol feltüntetve a watt? A fogyasztók rendszeresen találkoznak teljesítményadatokkal, amikor izzót vásárolnak vagy elolvassák az áramszámlájukat. Sok kütyügyártó azonban ragaszkodik ahhoz, hogy az akkumulátorokat milliamperórában (mAh), a chipek sebességét pedig megahertzben vagy gigahertzben mérje, amelyek egyike sem jó mérőszáma az eszköz valódi teljesítményének.

A Steam Deck játékkéziszámítógép jó példa arra, hogy milyen hasznosak lehetnek a wattok. A processzor maximális teljesítménye 15 watt, az egyéb komponenseké pedig legfeljebb 9 watt, így egy megerőltető játék nagyjából két óra alatt lemeríti a 49 wattórás akkumulátort. Egy 10 éves gyerek is el tudja végezni a következő számítást: 15 plusz 9 az 24, és 24-szer 2 az 48. A 48Wh-ba belefér két órányi 24 wattos szórakozás, és mivel 49Wh van, szinte biztos, hogy meglesz. A legkevésbé megerőltető játékok mindössze 6 wattos sebességgel merítik az akkumulátort - ami azt jelenti, hogy nyolc órányi játékidő van, mert 6 watt szorozva 8 órával 48Wh, és 1Wh marad a 49Wh-s akkumulátorban.

A watt a teljesítmény SI-ből származtatott mértékegysége. Ez az az energiamennyiség, amely ahhoz szükséges, hogy valamit egy bizonyos sebességgel elvégezzünk, legyen szó akár az étel felmelegítéséről az 1000 wattos mikrohullámú sütőben, vagy arról a 2-3 wattról, amelyre az okostelefonnak szüksége van, miközben weboldalakat böngészünk a képernyőjén. Az elektromosság mérőszáma - a watt a volt és az amper szorzata - és az akkumulátor kapacitásának mérőszáma.

Talán a legérdekesebb, hogy a wattot a hőre vonatkozó mértékegységeként is használják. A számítógépes processzoroknál a TDP, azaz a termikus tervezési teljesítmény wattban van megadva - ez az a hűtésmennyiség, amely ahhoz szükséges, hogy a chipet normál sebességgel lehessen működtetni. Egy chip csak annyira gyors, amennyire hűthető, ezért a wattok fontosabbak, mint a megahertzek.

A mai laptopok már régen átlépték az 5 GHz-es határt, ami azt jelenti, hogy a chipek elméletileg másodpercenként ötmilliárdszor képesek munkát végezni. A telefonchipek is közel járnak ehhez. De a kis méretű és korlátozott akkumulátorral működő eszközökben csak rövid ideig tudják tartani ezt a sebességet, mielőtt túlmelegednének. Ezért van az, hogy egy ventilátorral ellátott MacBook Pro tartósan jobb teljesítményt nyújt, mint egy ventilátor nélküli MacBook Air, még akkor is, ha mindkettőben pontosan ugyanaz a chip van. Részben ez az oka annak, hogy egy „15 wattos” processzor általában lassabbnak tűnik, mint egy „28 wattos”, még akkor is, ha mindkettő képes elérni az 5 GHz-es frekvenciát. A nagyobb teljesítmény és a nagyobb hűtés azt jelenti, hogy nem egy rövidtávfutóról van szó, hanem végig tudja csinálni a távot.

Sajnos a gyártók nem mindig szeretik megosztani velünk a wattokat. Inkább nagyobb, lenyűgözőbbnek hangzó számokat adnak meg, és inkább reklámoznak egy power bankot vagy telefont "5000mAh-s akkumulátorral", minthogy ráírják, hogy 19,4Wh. A mAh-t át lehet számítani Wh-ra, de csak akkor, ha ismerjük a készülék feszültségét, ami egy másik, gyakran elhallgatott adat. Egyes chipgyártók még a chipjeik teljesítményét is elrejtik, hogy ne lehessen tudni, hogy valaki egy gyengébb változatot használ, például egy 80 wattos Nvidia RTX 4080 laptop grafikus chipet a 150 wattos helyett - bár a nagyobb teljesítmény nem mindig jelent nagy különbséget.

A gyártók is inkább azt osztják meg, hogy az akkumulátor hány százaléka van még hátra, mint egy ténylegesen hasznos számot, például a wattórát. Ahelyett, hogy az okosabb mértékegységet használnák, hogy az ember pontosan eldönthesse milyen hamar merül le az akkumulátor, inkább hagyják, hogy olyan homályos energiafelhasználási módok közül kelljen választani, mint "kiegyensúlyozott" vagy "akkumulátorkímélő”. A Steam Decknek és más PC-s játékkéziszámítógépeknek ébresztőnek kellene lenniük, hogy a wattóra a jobb megoldás. Nincs nála jobb mértékegység. Bárcsak a cégek ezt tudtunkra adnák.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Dodo55 #8
    "A TDP is egy hülyeség. "

    Amióta bejöttek ezek a PC-nek nevezett nano meg pico ITX gépek és a középvállalati rendszergazdák előszeretettel osztogatják ki ahová csak van gyomruk, azóta én bele szoktam írni a specifikációkba, hogy mi szükséges egy-egy célfelhasználásra, ha egy-egy projekt ilyet igényel (vagy árajánlatba is, ha még nem tudjuk pontosan mit tudunk majd szállítani a megrendelés részeként, mire abból valami egyszer majd realizálódik, mondjuk 2 évvel később). Mert ha azt írnám, hogy Intel i5 vagy AMD Ryzen 5 vagy egyenértékű processzor, akkor ott elcsúsznának az ilyen 15W-os körömreszelők is (pedig azok oda valók, ahová egy RPi kevés). Helyette leírom, hogy "4-6 magos normál asztali osztályú (50-65W TDP) processzor". Erre azért jó szerintem.
  • grobs #7
    Mindkettőnek történelmi okai vannak. Akkunál lassan átállnak a Wh megadására (is) mert jellemzően nem névleges feszültségen használjuk a lithium akkukat. Másrészt egyre fontosabb a max. áramerősség is. Egy elektromos rollernek, vagy akár egy ütvefúrónak kell erő.

    CPU-nál meg a Hz már régen nem mérőszám. Régen is csak akkor volt releváns, ha 1 szálon ugyanazon fix utasítás készlettel rendelkező két cpu várható teljesítményére néztük. De ez már akkor borult amikor bevezették a kiegészítő utasítás készletet mint az mmx (majdnem 30 éve). Lassan 20 éve (19 éves a core) meg több magos az asztali cpu is.
    RISC-CISC összevetésben meg soha nem volt értelmezhető.

    Utoljára szerkesztette: grobs, 2025.05.11. 16:43:45
  • RJoco #5
    Valakinek nagyon elborult az agya.
    Ha építek egy eszközt, amit aztán akku-ra akarok dugni, akkor egyszerűen meg tudom mérni az áramfelvételt. Ezt bármelyik multiméter tudja. De jellemzően a tápok is. A feszültség meg adott. Ha van egy elvárt minimális működési idő, akkor az alapján meg tudom saccolni, hogy mekkora akku kell és ehhez az Ah vagy épp mAh tökéletes.
    Bár a drágább tápok már képesek kiírni a leadott teljesítményt is, de mutliban olyat még nem láttam. És gyanítom, hogy a táp is úgy számolja, ahogy a konnektorba dugható fogyasztásmérők.
    Szerintem egyáltalán nem kellene megvariálni. Hordozható készülékek esetén, mint a telefon, tablet, laptop, akár el is hagyható. Sokkal fontosabb mérőszám lenne, hogy mennyi ideig bírja az eszköz készenlétben és különböző körülmények között, mint pl. a yt filmnézés, egy-két játék. Ezek sokkal mérvadóbbak lennének. Persze a fejlesztők szeretnek itt is játszani a számokkal és igyekeznek minnél jobb eredményt kihozni olyan beállítások mellett, amit az ember nem használna, mert nem azért vette pont azt az eszközt, amit. De ezek a turpisságok hamar kiderülnek. A felkapott dolgokat azonnal tesztelik a yt-s videókészítők. Gyakran ingyen is megkapják tesztelésre a terméket.

    A processzornál mit is kellene W-ban mérni? Teljesen értelmetlen. Semmit nem látnánk, csak, hogy jó sokat fogyaszt. Aminek a jó részét hővé alakítja hasznos teljesítmény helyett. A TDP is egy hülyeség. Valamit mutat, de nincs szabnány, hogy pontosan hogyan is jön ki az a szám a hűtőknél. Van, aki nem is használja és le is írja, hogy miért. Asszem a Noctua pont ilyen.
    Egy hordozható eszköz esetén meg mindegy is, hiszen adott keretek közé van szorítva a hűtés.
    Viszont a Hz egy egyértelmű mérőszám. Mindenki tudja, hogy mire számítson. Az meg, hogy 3GHz-en állnak a mai procik, hülyeség. Szépen lassan gyorsulnak. A boost is számít és itt számít a hűtés, hogy minél tovább tudjon boost-olni. Programok esetén pedig az órajel a fontos, nem a felvett teljesítmény. Egy régebbi, lassabb proci fogyaszthat többet és mégis kisebb lesz a teljesítménye, lassabb lesz a program.
    Erre nagyon jó példa az X4. Ez csak 2 magot használ és abból is az egyiket inkább csak 50%-ban. Vagyis minél nagyobb magonkénti órajelet tudok elérni, annál több FPS-em lesz a játékban. Itt hiába nézné az ember a nagy fogyasztást teljes terhelés alatt, mert nem jelentene semmit.
    És akkor már az is felmerül itt kérdésnek, hogy, ha W-ban lenne mérve, akkor millyen körülmények között? Egy kézikonzolt egyszerű mérni, mert eléggé adott keretek között mozog. Egy laptop esetén azért már nehezebb a dolog. Szerintem.
  • Dodo55 #5
    "Mindemellett megjeleníteni, hogy hány Wh maradt egy akksiban kicsi megint csak sunyi dolog lenne."

    Nem feltétlenül hibás az igény, csak guWh-ban, azaz gauranteed utilizable Watt hoursben, azaz garantáltan felhasználható Wattórában kéne gondolkodni vele. Ezt a paramétert a gyártó adná meg jótállás terhe alatt és a berendezésnek legalább ennyi hasznos teljesítményhez szükséges energiához egy töltésből hozzá kellene férnie.

    Maguknál az akkumulátoroknál is kéne ugyanez guAh-ként, ahol pedig a névleges feszültség alá esés, illetve a cellák károsodásával még 1 év passzív tárolás elteltével sem fenyegető töltésminimum lenne a hasznos kapacitási tartomány alja, tehát innen felfelé számolva kéne megadni a maximális töltöttségig.
  • kvp #4
    Vasarlaskor az aksik eseten feszultsegfuggetlen modon a maximalis leadhato toltes szamit, a processzorok eseten pedig a szamitasi teljesitmeny, amit muvelet / masodpercben merunk.

    A gyakorlatban ezen ertekekbol ket dologra vagyunk kivancsiak, az aksik eseten a maximalis toltottseg es a hatra levo toltottseg alapjan szamitott szazalekos toltottsegre. (idealis esetben matematikailag linearizalt grafikonon), mig a processzorok eseten a teljes aktiv teljesitmenyre szazalekben (idealis esetben a cpu/gpu/stb. magok teljesitmenyet osszevonva). Ki lehetne irni az aktualis hatralevo teljesitmenyt es az aktualis fogyasztast, de abbol mindenkinek ugyis fejben szazalekot kellene szamolnia a teljes toltottseg ismereteben.

    A fenti ertekekbol sok rendszeren a hatralevo idot szamoljak meg, ami az aktualis (viszonylag kis ido intervallumra atlagolt) teljesitmenyen es aktualis toltottsegi szinten mulik, itt is jobb ha a szamitogep szamol, nem a felhasznalo.

    A hibas ertekek, pl. nem linearis merulesi sebesseg azert jon elo, mert a nem linearisan eso feszulseget es nem az ebbol szamolt toltottseget hasznaljak a szazalekok kiszamitasara. (tehat feszulseg szazalekot es nem toltottseg szazalekot szamolnak es jelenitenek meg) Az ebbol szamolt hatralevo mukodesi ido is hibas lesz. Megfelelo aksi kapacitas szamitas eseten, tehat a biztonsagos minimalis es maximalis toltottsegi szintekre benormalt, linearizalt ertekek hasznalataval nagyon megbizhato toltottseg es hatralevo ido szamitasokat lehet vegezni. Raadasul ezt nem a nyers adatokbol fejben kell megtenni, hanem a keszulek kiirja magatol. (a nyers adatok egyebkent elerhetoek a legtobb rendszer alatt, akinek van kedve hozza nezheti is egy kulon alkalmazason at)
    Utoljára szerkesztette: kvp, 2025.05.09. 09:51:51
  • Cat #3
    "Akkor számolunk ezekkel, amikor tápegységet választunk. Utána nem nagyon."
    Szerintem te nagyon kevered az asztali számítógépeket és a mobil eszközöket. Előbbieknél valóban kiválaszthatod a tápegységet, de a cikk nyilván nem ezekre vonatkozik.

    "otthoni felhasználásban nagyon ritka, hogy maximális teljesítményen pörögne a proci."
    Asztali számítógépeknél valóban, de mobiljátékoknál nagyon gyakori. Vagy ha egy hosszú youtube videót nézek, érzem, hogy felmelegszik a kezemben a tablet.

    "A hertz mindig is sunyi mérőszáma volt a teljesímténynek, de a mai napig az egyik legrelevánsabb."
    Szerintem nagyon régóta nem. Mikor is érték el először a processzorok mondjuk a 3 GHz-et? Két évtizede biztosan. És átlagban mennyivel működik egy ma kapható jó processzor? Ugyanennyivel. Akkor miért lenne ez egy jó mérőszám?
  • takysoft #2
    "az akkumulátorokat és a processzorokat - valójában nem mAh-ben és megahertzben kellene mérni, hanem wattban"

    1: A akkumulátorokat nem lehet wattban mérni.... watt-órában lehetne, ahogy ki is fejtetted. És amúgy volna is értelme.

    2: Processzort meg mérünk is wattban. A fogyasztását. Minden processzornak elérhető a maximális fogyasztása a gyártó weblapján.(overclock nélkül)
    Sok értelme amúgy nincs, mert otthoni felhasználásban nagyon ritka, hogy maximális teljesítményen pörögne a proci. Akkor számolunk ezekkel, amikor tápegységet választunk. Utána nem nagyon.

    A megahertz meg teljesítményt mér, nem fogyasztást. Természetesen ezeregy másik dologgal is lehet teljesítményt mérni, ez processzoroknál összetett móka. magok száma, utasításkészlet, flops, stb.
    A hertz mindig is sunyi mérőszáma volt a teljesímténynek, de a mai napig az egyik legrelevánsabb.

    "a wattok fontosabbak, mint a megahertzek"
    Két full különböző dologról beszélsz.
    Ennek a mondatnak annyi értelme van, mintha az IKEA oldalát kritizálnád így, hogy: "Kiírtuk a színét, az fontosabb, mint az anyaga".
    Nem... tök más a kettő :D Mást mér, és más szempontból fontos :D

    Az energiafelhasználási módok ettől függetlenek. Az akkumulátorkímélő mód jellemzően visszaveszi a teljesítményt. Animációkat pl telefonon, háttérben futó dolgok sűrűségét.

    Mindemellett megjeleníteni, hogy hány Wh maradt egy akksiban kicsi megint csak sunyi dolog lenne. Több okból is.

    1: Egy bizonyos szint alá nem merülhet egy lítiumos akksi. Legyen mondjuk ez a valós teljes töltöttség 5%-a.
    Ebben az esetben a valós teljes töltöttség 10%-a környékén a telefonod/eszközöd szépek kikapcsolja magát. Így ha néhány napoon belül töltőre dugod, akkor sem merül a valósi maximum 5%-a alá.
    Egy bizonyos szint alatt ugyanis az aksi elveszti azon képességét, hogy töltöttséget vegyen fel. Túlmerül.
    Szóval ezt a biztonsági szintet fogja a telefonod 0%-nak mutatni. És jól is teszi ezt.
    Wh-ban meg ezt vagy külön jelzed, vagy elkezdesz róla hazudozni....
    (túltölteni se szabad, mert akkor meg felgyullad :D Samsung Galaxy Note 7 ugye :P)

    A másik, hogy amit a telefonod mutat a a legjobb, amit mutathat. Egy becsült %-ot. Hidd el, ebben is hazudik/tippel/téved!
    Alapvetően az akksiknak vagy egy merülési karakterisztikája... hogy hány milyen töltöttségen hány V-os áramot ad le. Ez merüléssel gyengül.
    Ebből baromi gyorsan, de elég pontatlan becslést lehet adni arra, hogy kb hány %-on lehet.
    A második metódus a töltésszámlálás.(coulomb counting)
    Az akksi vezérlője követi, hogy mennyi töltés megy ki és az akksiból. Illetve megtanulja azt is, hogy mekkora az akksi. Az első néhány napban ezért is hektikus kicsit a %-számítás új eszközön, mert még tanulja az eszköz az akksi karakterisztikáját (minden akksinál egyedi egy bizonyos szinten)
    És a kiment, és bejött töltésből "tippeli" meg, hogy hány %-on vagy. Ez persze folyamatosan összeveti az összes többi adattal, és igen hatékonyan tud számolni, de ez akkor is becslés.

    És egy becslést elfogadok %-ban. De Wh-ban nem. Mert pontatlan.

    Arról nem is beszélve, hogy elégedetlenségeket szülne. Mondjuk ezen elégedetlenségek hasznosak is lehetnének sokaknak.
    a Wh maximuma egy elöregedő akksinál kisebb. Szóval sokan nem értenék, hogy amit eddig fel lehetett tölteni 49 Wh-ra, annál most miért áll mega töltés 45-nél.... majd egy év múlva 41-nél.. még egy év múlva 36-nál....

    Ennek megfelelően mindig ki kéne írni a maximumot is, meg az aktuális szintet is, hogy képben legyen az ember. Amiből a végén ő úgyis igazából 1 dologra lenne kíváncsi.... a %-ra....

    (mert hátralevő órát kírni nem fogsz tudni, hisz az használattól függ)

    Azt aláírom, hogy a Wh egy jobb mérőszám akksik esetén, mint a mAh... ez igaz.
    De az összes többi sületlenség, ami a cikkben van... szinte fáj :D
    Utoljára szerkesztette: takysoft, 2025.05.09. 00:55:02
  • Zsoltee_a_bator #1
    Mi ihlette ezt a cikket pontosan? Nem vagyok fizikus, de kicsit kulonos allitasok vannak benne es nem tudom hova tenni.

    Egy eszkoz fogyasztasa nem allando. Fugg felhasznalastol, kornyezeti hatasoktol, az akkumulator degradaciojatol is. Az akkumulator kapacitas merese sem egeszen egzakt, a feszultsegbol becsulheto.

    Amit lehet: megbecsulni mennyi a varhato hasznalati ido, jelen hasznalat mellet es ezt a mobilok/laptopok meg is teszik. Nehez felhasznalobaratabb megoldast kitalalni. Osszevissza fluktualo wattogat mutogatni a felhasznalonak nem fogja javitani az elmenyt.. Aki pedig erre vagyik megteheti, vannak ra applikaciok, de nem hiszem, hogy barki onszantabol ebbol akarna osszebuveszkedni, hany perce van hatra, mielott lemerul az. aksija :)

    Meg a fentiektol is eltekintve: a mah hasznalata nem mertekegysegmagia / marketing. Gyakori hasznalni olyan kontextusban, ahol nem kell kulonbozo feszultsegu rendszereket osszehasonlitani es szinten szamolhato.
    Utoljára szerkesztette: Zsoltee_a_bator, 2025.05.09. 00:19:55