SG.hu
Trump vámokkal büntetné Európát, ha az megadóztatná az amerikai IT-cégeket
Szakértők szerint a technológiai szabályozás elleni nyomulás visszafelé sülhet el.
Azok a technológiai titánok, akik Donald Trump elnök mellett álltak a múlt havi beiktatásán, még nem láttak nagy politikai hasznot a Szilícium-völgy egykor ellenfelének tekintett elnökkel kötött tétova szövetségükből. Bár nemezisük, Lina Khan már nem tagja az FTC-nek, a Szövetségi Kereskedelmi Bizottságnak, Trump kinevezései az Igazságügyi Minisztérium trösztellenes részlegének és a Szövetségi Kommunikációs Bizottság élére azt sugallják, hogy a versenyjogi kérdések és a tartalomszabályozási gyakorlatok állandó ellenőrzésére kerül sor.
Úgy tűnik azonban, hogy a Trump-féle Fehér Ház legalább egy napirendi pontot már most teljesít: keményebb álláspontot képvisel Európával és más szövetségesekkel szemben az amerikai vállalatokat érintő technológiai szabályozásokkal kapcsolatban. Egy múlt pénteken aláírt végrehajtási rendelet felvázolta a kormányzat azon szándékát, hogy vámokkal büntesse azokat a külföldi kormányokat, amelyek adókat és egyéb „tisztességtelen” korlátozásokat vetnek ki az amerikai digitális szolgáltatásokra, beleértve az internetes, közösségi média- és felhőplatformokat. A rendelet JD Vance alelnök e havi párizsi mesterséges intelligencia csúcstalálkozóján elhangzott figyelmeztetését követte, miszerint a Trump-kormányzat nem fogja elfogadni, hogy külföldi kormányok prés alá helyezzék az amerikai technológiai cégeket.
A rendelet a digitális szolgáltatásokra kivetett adókra összpontosít, amelyeket az elmúlt években az Egyesült Királyság, Kanada és számos európai ország vetett ki. Megemlíti továbbá a „határokon átnyúló adatáramlást korlátozó” szabályozásokat is - egyes kritikusok szerint ez a megfogalmazás néhány közelmúltbeli amerikai szabályozást is jellemezhet. A dokumentum széleskörű figyelmeztetéseket tartalmaz az olyan intézkedésekkel szemben, amelyek „gátolhatják” vagy „alááshatják az amerikai vállalatok globális versenyképességét”, vagy arra kényszeríthetik őket, hogy moderálják az online tartalmakat.
Bár a technológiai szakmai csoportok üdvözölték a rendeletet, egy új jelentés szerint az korlátozhatja az amerikaiak személyes adatainak védelmére és a technológiai ipar egyéb módon történő szabályozására irányuló amerikai erőfeszítéseket. Az American Economic Liberties Project által közzétett jelentés szerint 162 ország hozott adatvédelmi törvényt, és az országok háromnegyede korlátozta az adatok határokon átnyúló továbbítását. Ezen országok között van az Egyesült Államok is, ahol Joe Biden volt elnök tavaly törvényt és végrehajtási rendeletet is aláírt, amely megtiltja az adatbrókereknek, hogy az amerikaiak érzékeny személyes adatait Kínába és más „aggályos országokba” szállítsák.
A jelentés rámutat, hogy nem csak a demokraták szorgalmazzák ezeket az intézkedéseket. Az adatbrókertörvényt a republikánusok által ellenőrzött képviselőház egyhangú szavazással fogadta el. Eközben olyan republikánus államok, mint Montana, saját törvényeket fogadtak el, amelyek korlátozzák az amerikaiak genetikai és biometrikus adatainak áramlását. Ha a Trump-kormányzat betartja a végrehajtási rendelet ígéreteit, akkor csak olyan kereskedelmi megállapodásokat köthet, amelyek kizárják azokat a szabályozásokat, amelyeket Trump és más republikánusok valójában támogatnak - mondta Lori Wallach, a projekt Rethink Trade programjának igazgatója. "Olyan ez, mint egy bumeráng, amelyhez egy gránátot ragasztottak” - mondta.
Egy kereskedelmi csoport vitatja azt az állítást, hogy a rendelet aláásná az amerikai politikát. "Az adatáramlás korlátozására irányuló amerikai fellépés sokkal célzottabb”, mint azok a típusú európai és brit szabályozások, amelyekre Trump rendelete összpontosít - mondta Jonathan McHale, a Számítógép- és Hírközlési Ipari Szövetség digitális kereskedelemért felelős alelnöke. Megtapsolta a kormányzatot, amiért hajlandó a kereskedelempolitikát arra használni, hogy elrettentse az országokat attól, hogy az amerikai vállalatokra szerinte terhes szabályozásokat helyezzenek.
Csoportja, amely a vezető amerikai technológiai cégeket, köztük az Apple-t, az Amazont, a Google-t és a Metát képviseli, kívánságlistát tett közzé azokról a világszerte elfogadott szabályozásokról, amelyeket a szövetség Trump "Amerika az első” kereskedelempolitikájának részeként szeretnének felülvizsgálni. Ezek között szerepel az Európai Unió átfogó digitális piaci törvénye, amelynek célja a tisztességtelen verseny megakadályozása az internetes ágazatban, és amely jelentős termékmódosításokra kényszerítette az amerikai techóriásokat.
Egy európai törvényhozó, aki egy nemsokára Washingtonba utazó küldöttséget vezet, hogy az EU technológiai törvényeiről tárgyaljon, azt mondta, hogy ez elhibázott lépés lenne. "Amikor szabályozunk, nem azért tesszük, hogy megfejjük az amerikai vállalatokat” - mondta Anna Cavazzini, az Európai Parlament német képviselőnője, a Belső Piaci Bizottság elnöke. "Hanem azért, hogy megvédjük a fogyasztóinkat, a demokráciát és a szólásszabadságot." Cavazzini elmondta, hogy küldöttsége törvényhozókkal, kormányzati tisztviselőkkel és civil társadalmi csoportokkal találkozik, hogy az európai technológiai szabályozás előnyeit hangoztassa, amely szerinte a versenyellenes gyakorlatok és visszaélések visszaszorításával az amerikai cégek és fogyasztók javára válhat. Elmondta, hogy különösen a kisebb amerikai vállalatok „100 százalékban támogatják a digitális piacokról szóló törvényt”.
Bár Cavazzini szerint az európai szabályozók szívesen együttműködnek az amerikaiakkal az ilyen politikák végrehajtásának részleteiben, az EU által demokratikus folyamatok révén elfogadott politikák visszavonásának gondolatát nem tartja célravezetőnek. „Egyáltalán nem vagyunk hajlandóak arra, hogy egy másik ország kényszerítésére engedjünk a szabályozásunkon” - mondta Cavazzini. Lekicsinyelte az Egyesült Államok megtorló vámokkal való fenyegetését, megjegyezve, hogy az amerikai technológiai ipar legalább annyira függ az európai piacokhoz való hozzáféréstől, mint amennyire az európaiak az amerikai termékekhez való hozzáféréstől. "Azt hiszem, mindenki nyitott arra, hogy megvitassa ezeket a témákat a Trump-kormányzattal, de ennek baráti hangnemben és az együttműködés szellemében kell történnie” - mondta. "Az EU-ban senki sem szereti, ha megzsarolják”.
Azok a technológiai titánok, akik Donald Trump elnök mellett álltak a múlt havi beiktatásán, még nem láttak nagy politikai hasznot a Szilícium-völgy egykor ellenfelének tekintett elnökkel kötött tétova szövetségükből. Bár nemezisük, Lina Khan már nem tagja az FTC-nek, a Szövetségi Kereskedelmi Bizottságnak, Trump kinevezései az Igazságügyi Minisztérium trösztellenes részlegének és a Szövetségi Kommunikációs Bizottság élére azt sugallják, hogy a versenyjogi kérdések és a tartalomszabályozási gyakorlatok állandó ellenőrzésére kerül sor.
Úgy tűnik azonban, hogy a Trump-féle Fehér Ház legalább egy napirendi pontot már most teljesít: keményebb álláspontot képvisel Európával és más szövetségesekkel szemben az amerikai vállalatokat érintő technológiai szabályozásokkal kapcsolatban. Egy múlt pénteken aláírt végrehajtási rendelet felvázolta a kormányzat azon szándékát, hogy vámokkal büntesse azokat a külföldi kormányokat, amelyek adókat és egyéb „tisztességtelen” korlátozásokat vetnek ki az amerikai digitális szolgáltatásokra, beleértve az internetes, közösségi média- és felhőplatformokat. A rendelet JD Vance alelnök e havi párizsi mesterséges intelligencia csúcstalálkozóján elhangzott figyelmeztetését követte, miszerint a Trump-kormányzat nem fogja elfogadni, hogy külföldi kormányok prés alá helyezzék az amerikai technológiai cégeket.
A rendelet a digitális szolgáltatásokra kivetett adókra összpontosít, amelyeket az elmúlt években az Egyesült Királyság, Kanada és számos európai ország vetett ki. Megemlíti továbbá a „határokon átnyúló adatáramlást korlátozó” szabályozásokat is - egyes kritikusok szerint ez a megfogalmazás néhány közelmúltbeli amerikai szabályozást is jellemezhet. A dokumentum széleskörű figyelmeztetéseket tartalmaz az olyan intézkedésekkel szemben, amelyek „gátolhatják” vagy „alááshatják az amerikai vállalatok globális versenyképességét”, vagy arra kényszeríthetik őket, hogy moderálják az online tartalmakat.
Bár a technológiai szakmai csoportok üdvözölték a rendeletet, egy új jelentés szerint az korlátozhatja az amerikaiak személyes adatainak védelmére és a technológiai ipar egyéb módon történő szabályozására irányuló amerikai erőfeszítéseket. Az American Economic Liberties Project által közzétett jelentés szerint 162 ország hozott adatvédelmi törvényt, és az országok háromnegyede korlátozta az adatok határokon átnyúló továbbítását. Ezen országok között van az Egyesült Államok is, ahol Joe Biden volt elnök tavaly törvényt és végrehajtási rendeletet is aláírt, amely megtiltja az adatbrókereknek, hogy az amerikaiak érzékeny személyes adatait Kínába és más „aggályos országokba” szállítsák.
A jelentés rámutat, hogy nem csak a demokraták szorgalmazzák ezeket az intézkedéseket. Az adatbrókertörvényt a republikánusok által ellenőrzött képviselőház egyhangú szavazással fogadta el. Eközben olyan republikánus államok, mint Montana, saját törvényeket fogadtak el, amelyek korlátozzák az amerikaiak genetikai és biometrikus adatainak áramlását. Ha a Trump-kormányzat betartja a végrehajtási rendelet ígéreteit, akkor csak olyan kereskedelmi megállapodásokat köthet, amelyek kizárják azokat a szabályozásokat, amelyeket Trump és más republikánusok valójában támogatnak - mondta Lori Wallach, a projekt Rethink Trade programjának igazgatója. "Olyan ez, mint egy bumeráng, amelyhez egy gránátot ragasztottak” - mondta.
Egy kereskedelmi csoport vitatja azt az állítást, hogy a rendelet aláásná az amerikai politikát. "Az adatáramlás korlátozására irányuló amerikai fellépés sokkal célzottabb”, mint azok a típusú európai és brit szabályozások, amelyekre Trump rendelete összpontosít - mondta Jonathan McHale, a Számítógép- és Hírközlési Ipari Szövetség digitális kereskedelemért felelős alelnöke. Megtapsolta a kormányzatot, amiért hajlandó a kereskedelempolitikát arra használni, hogy elrettentse az országokat attól, hogy az amerikai vállalatokra szerinte terhes szabályozásokat helyezzenek.
Csoportja, amely a vezető amerikai technológiai cégeket, köztük az Apple-t, az Amazont, a Google-t és a Metát képviseli, kívánságlistát tett közzé azokról a világszerte elfogadott szabályozásokról, amelyeket a szövetség Trump "Amerika az első” kereskedelempolitikájának részeként szeretnének felülvizsgálni. Ezek között szerepel az Európai Unió átfogó digitális piaci törvénye, amelynek célja a tisztességtelen verseny megakadályozása az internetes ágazatban, és amely jelentős termékmódosításokra kényszerítette az amerikai techóriásokat.
Egy európai törvényhozó, aki egy nemsokára Washingtonba utazó küldöttséget vezet, hogy az EU technológiai törvényeiről tárgyaljon, azt mondta, hogy ez elhibázott lépés lenne. "Amikor szabályozunk, nem azért tesszük, hogy megfejjük az amerikai vállalatokat” - mondta Anna Cavazzini, az Európai Parlament német képviselőnője, a Belső Piaci Bizottság elnöke. "Hanem azért, hogy megvédjük a fogyasztóinkat, a demokráciát és a szólásszabadságot." Cavazzini elmondta, hogy küldöttsége törvényhozókkal, kormányzati tisztviselőkkel és civil társadalmi csoportokkal találkozik, hogy az európai technológiai szabályozás előnyeit hangoztassa, amely szerinte a versenyellenes gyakorlatok és visszaélések visszaszorításával az amerikai cégek és fogyasztók javára válhat. Elmondta, hogy különösen a kisebb amerikai vállalatok „100 százalékban támogatják a digitális piacokról szóló törvényt”.
Bár Cavazzini szerint az európai szabályozók szívesen együttműködnek az amerikaiakkal az ilyen politikák végrehajtásának részleteiben, az EU által demokratikus folyamatok révén elfogadott politikák visszavonásának gondolatát nem tartja célravezetőnek. „Egyáltalán nem vagyunk hajlandóak arra, hogy egy másik ország kényszerítésére engedjünk a szabályozásunkon” - mondta Cavazzini. Lekicsinyelte az Egyesült Államok megtorló vámokkal való fenyegetését, megjegyezve, hogy az amerikai technológiai ipar legalább annyira függ az európai piacokhoz való hozzáféréstől, mint amennyire az európaiak az amerikai termékekhez való hozzáféréstől. "Azt hiszem, mindenki nyitott arra, hogy megvitassa ezeket a témákat a Trump-kormányzattal, de ennek baráti hangnemben és az együttműködés szellemében kell történnie” - mondta. "Az EU-ban senki sem szereti, ha megzsarolják”.