SG.hu
A kvantum-számítástechnikát beárnyékolja az MI gyors fejlődése
A mesterséges intelligencia gyors fejlődése megmozgatta a technológiai ipart, de egyben egy másik potenciálisan forradalmi ötletet - a kvantumszámítást - háttérbe szorított. Nehéz a kvantumgépek távolabbi és még nem bizonyított előnyeire koncentrálni, amikor a mesterséges intelligencia rohamos térhódítása uralja a címlapokat.
Ez azonban több, mint felfogás kérdése. A mesterséges intelligencia két vezető személyisége szerint a kvantumszámítástechnika sokkal messzebb van, és lényegesen kisebb jelentőséggel bír, mint azt a területen dolgozók közül sokan állítani szeretnék. Megjegyzéseik védekező pozícióba kényszerítették a kvantumszámítástechnikai iparágat, és felelevenítettek egy olyan kérdést, amelyet nehéz megkerülni: hol húzódik a határ a hype és a valóság között egy olyan, állítólag világmegváltó technológia esetében, amely még nem hozott létre semmi gyakorlati értéket?
Az első személyiség az Nvidia vezérigazgatója, Jensen Huang volt, aki azt jósolta, hogy a használható kvantumszámítógépek majd csak 20 év múlva jelennek meg - sokkal később, mint ahogy azt a területen dolgozó vállalatok állítják. Huang saját cége szorosan együttműködik számos kvantumos céggel, többek között a CUDA szoftverét is úgy alakítja át, hogy az segítse a kutatókat a kvantumszimulációk létrehozásában. Mindez nem akadályozta meg, hogy megjegyzései a tőzsdén jegyzett cégek részvényeit a mélybe taszítsák.
Kevésbé drámai reakciót váltott ki, de potenciálisan még nagyobb jelentőségű volt Demis Hassabis, a GoogleDeepMind vezérigazgatója és társalapítója felvetése, miszerint a mesterséges intelligencia számos olyan feladatot is el tudna látni, amelyek megoldására eddig csak a kvantumszámítógépek voltak képesek. A kvantumgépekkel kapcsolatos egyik legnagyobb remény az, hogy sokkal részletesebben képesek lesznek modellezni a molekuláris tevékenységeket, mint azt a hagyományos, azaz „klasszikus” számítógépek valaha is képesek lesznek. Ez utat nyithat új gyógyszerek vagy akkumulátor-technológiák számára. Hassabis szerint azonban a mai számítógépeken futó mesterséges intelligencia már most is alkalmas az összetett rendszerek modellezésére, és képes lenne ilyen típusú munkára.
Nem meglepő, hogy az ilyen megjegyzések gyors válaszreakciót váltottak ki a kvantumosok körében. Hartmut Neven, a Google ilyen irányú törekvéseinek vezetője azt nyilatkozta, hogy biztos benne, hogy öt éven belül „olyan valós alkalmazások érkeznek, amelyek csak kvantumszámítógépeken lehetségesek”. Hogy ezek pontosan milyen formában fognak megjelenni, az nem világos. A Google a teljes körű, hibatűrő kvantumgépekre fogad, amelyek messze felülmúlják a klasszikus számítógépek teljesítményét. Tavaly év végén a vállalat bebizonyította, hogy képes volt legyőzni a kvantumrendszerekben a qubiteknek nevezett alapkomponensek eredendő instabilitása miatt kialakuló „zajt” - ez fontos lépés a gyakorlati rendszer létrehozásához szükséges méretnövelés során.
Közelebbről azonban az iparág reményei az úgynevezett NISQ - zajos, közepes méretű kvantum - gépekhez kötődnek. Ezek csak rövid kvantumszámításokat tudnak elvégezni, mielőtt a zaj elnyomná őket, de még így is képesek lehetnek valami hasznos dolog előállítására. Neven állítása egybeesett a Google kutatásának a Nature-ben való közzétételével, amely egy új technikát vázol fel, amely a NISQ kvantumszimulációkat praktikusabbá teheti. A NISQ-rendszerek támogatói azonban évek óta azt állítják, hogy közel vannak az áttöréshez. Amíg nem tudnak olyan hasznos számítási feladatokat bemutatni, amelyeket klasszikus gépekkel soha nem lehetne megoldani, addig a kételyek megmaradnak.
A mesterséges intelligencia rohamos előretörése azonban új utakat nyithatott meg a kvantumszámítástechnika számára. A Quantinuum - amely a Honeywell kvantumos részlegének és az angliai Cambridge Quantumnak az egyesüléséből jött létre - a héten bemutatta, hogy kvantumgépeivel további adatokat lehet generálni a mai mesterséges intelligencia nagy részét megalapozó nagyméretű nyelvi modellek betanításához. Raj Hazra vezérigazgató szerint a természet molekuláris szintű szimulációja egy kvantumszámítógépen belül olyan adatokat hoz létre, amelyeket más módon nem lehet előállítani. Hozzáteszi, hogy ez értékes lehet azon vállalatok számára, amelyek a gyógyszerek felfedezéséhez vagy az új anyagok kutatásához keresnek mesterséges intelligencia-modelleket. De nem bizonyított, hogy ez jelentős előrelépést eredményezne a klasszikus számítástechnikához képest.
A Quantinuum munkája a kvantumszámítástechnika és a mesterséges intelligencia kölcsönhatásával kapcsolatos tágabb értelemben vett kérdésre is rámutat: a két terület közötti határok a fejlődés során eltolódnak. Mindig is valószínűnek tűnt, hogy a két technológia egymás mellett fog működni, és mindegyik a számára legmegfelelőbb számítástechnikai feladatokat fogja ellátni. Mivel a mesterséges intelligencia rohamos ütemben fejlődik, a kvantumszámítástechnika pedig még mindig inkább ígéret, mint valóság, nehéz megjósolni, hogyan fog működni a kettő házassága.
Ez azonban több, mint felfogás kérdése. A mesterséges intelligencia két vezető személyisége szerint a kvantumszámítástechnika sokkal messzebb van, és lényegesen kisebb jelentőséggel bír, mint azt a területen dolgozók közül sokan állítani szeretnék. Megjegyzéseik védekező pozícióba kényszerítették a kvantumszámítástechnikai iparágat, és felelevenítettek egy olyan kérdést, amelyet nehéz megkerülni: hol húzódik a határ a hype és a valóság között egy olyan, állítólag világmegváltó technológia esetében, amely még nem hozott létre semmi gyakorlati értéket?
Az első személyiség az Nvidia vezérigazgatója, Jensen Huang volt, aki azt jósolta, hogy a használható kvantumszámítógépek majd csak 20 év múlva jelennek meg - sokkal később, mint ahogy azt a területen dolgozó vállalatok állítják. Huang saját cége szorosan együttműködik számos kvantumos céggel, többek között a CUDA szoftverét is úgy alakítja át, hogy az segítse a kutatókat a kvantumszimulációk létrehozásában. Mindez nem akadályozta meg, hogy megjegyzései a tőzsdén jegyzett cégek részvényeit a mélybe taszítsák.
Kevésbé drámai reakciót váltott ki, de potenciálisan még nagyobb jelentőségű volt Demis Hassabis, a GoogleDeepMind vezérigazgatója és társalapítója felvetése, miszerint a mesterséges intelligencia számos olyan feladatot is el tudna látni, amelyek megoldására eddig csak a kvantumszámítógépek voltak képesek. A kvantumgépekkel kapcsolatos egyik legnagyobb remény az, hogy sokkal részletesebben képesek lesznek modellezni a molekuláris tevékenységeket, mint azt a hagyományos, azaz „klasszikus” számítógépek valaha is képesek lesznek. Ez utat nyithat új gyógyszerek vagy akkumulátor-technológiák számára. Hassabis szerint azonban a mai számítógépeken futó mesterséges intelligencia már most is alkalmas az összetett rendszerek modellezésére, és képes lenne ilyen típusú munkára.
Nem meglepő, hogy az ilyen megjegyzések gyors válaszreakciót váltottak ki a kvantumosok körében. Hartmut Neven, a Google ilyen irányú törekvéseinek vezetője azt nyilatkozta, hogy biztos benne, hogy öt éven belül „olyan valós alkalmazások érkeznek, amelyek csak kvantumszámítógépeken lehetségesek”. Hogy ezek pontosan milyen formában fognak megjelenni, az nem világos. A Google a teljes körű, hibatűrő kvantumgépekre fogad, amelyek messze felülmúlják a klasszikus számítógépek teljesítményét. Tavaly év végén a vállalat bebizonyította, hogy képes volt legyőzni a kvantumrendszerekben a qubiteknek nevezett alapkomponensek eredendő instabilitása miatt kialakuló „zajt” - ez fontos lépés a gyakorlati rendszer létrehozásához szükséges méretnövelés során.
Közelebbről azonban az iparág reményei az úgynevezett NISQ - zajos, közepes méretű kvantum - gépekhez kötődnek. Ezek csak rövid kvantumszámításokat tudnak elvégezni, mielőtt a zaj elnyomná őket, de még így is képesek lehetnek valami hasznos dolog előállítására. Neven állítása egybeesett a Google kutatásának a Nature-ben való közzétételével, amely egy új technikát vázol fel, amely a NISQ kvantumszimulációkat praktikusabbá teheti. A NISQ-rendszerek támogatói azonban évek óta azt állítják, hogy közel vannak az áttöréshez. Amíg nem tudnak olyan hasznos számítási feladatokat bemutatni, amelyeket klasszikus gépekkel soha nem lehetne megoldani, addig a kételyek megmaradnak.
A mesterséges intelligencia rohamos előretörése azonban új utakat nyithatott meg a kvantumszámítástechnika számára. A Quantinuum - amely a Honeywell kvantumos részlegének és az angliai Cambridge Quantumnak az egyesüléséből jött létre - a héten bemutatta, hogy kvantumgépeivel további adatokat lehet generálni a mai mesterséges intelligencia nagy részét megalapozó nagyméretű nyelvi modellek betanításához. Raj Hazra vezérigazgató szerint a természet molekuláris szintű szimulációja egy kvantumszámítógépen belül olyan adatokat hoz létre, amelyeket más módon nem lehet előállítani. Hozzáteszi, hogy ez értékes lehet azon vállalatok számára, amelyek a gyógyszerek felfedezéséhez vagy az új anyagok kutatásához keresnek mesterséges intelligencia-modelleket. De nem bizonyított, hogy ez jelentős előrelépést eredményezne a klasszikus számítástechnikához képest.
A Quantinuum munkája a kvantumszámítástechnika és a mesterséges intelligencia kölcsönhatásával kapcsolatos tágabb értelemben vett kérdésre is rámutat: a két terület közötti határok a fejlődés során eltolódnak. Mindig is valószínűnek tűnt, hogy a két technológia egymás mellett fog működni, és mindegyik a számára legmegfelelőbb számítástechnikai feladatokat fogja ellátni. Mivel a mesterséges intelligencia rohamos ütemben fejlődik, a kvantumszámítástechnika pedig még mindig inkább ígéret, mint valóság, nehéz megjósolni, hogyan fog működni a kettő házassága.