SG.hu
Beszélt az Nvidia vezérrel Trump, majd vámokat vetett ki a chipekre

Az Nvidia vezérigazgatója, Jensen Huang pénteken találkozott először Donald Trump amerikai elnökkel a Fehér Házban, miközben Washington és a Szilícium-völgy mérlegeli a DeepSeek MI-jére adható válaszokat. A találkozót még a kínai cég mesterséges intelligencia terén elért eredményeiről szóló hírek előtt beszélték meg.
Trump és Huang találkozóján eredetileg az MI-politika megvitatására is sor került volna. Hivatalba lépésének első napján Trump visszavonta a Biden-kormány egy, az MI biztonságára összpontosító végrehajtási rendeletét, és a technológiai vezetők általában úgy tekintenek Trumpra, hogy felgyorsítja Amerika előre haladását a gyorsan fejlődő technológiában. A találkozót még azelőtt jelentették be, hogy a DeepSeek megdöbbentette volna a Szilícium-völgyet az amerikai techcsoportoknál nyilvánvalóan jóval kisebb számítási kapacitással elért MI-előrehaladással. A hír hétfőn közel 600 milliárd dollárt törölt le az Nvidia értékéből, amely cég eddig az MI-chipekre fordított kiadások egyik legnagyobb nyertese volt.
Sem a Fehér Ház, sem az Nvidia nem hozta nyilvánosságra utólag a beszélgetés részleteit, illetve azt, hogy annak eredményeként születtek-e konkrét megállapodások. Péntek délután az Ovális Irodában újságírókkal beszélgetve Trump „nagyszerű úriembernek” nevezte Huangot, és hozzátette, hogy az USA végül vámokat vet ki a számítógépes chipekre. Nem világos, hogy a chipvámok részei voltak-e a Huanggal folytatott megbeszélésnek; a chipekre és „a chipekkel kapcsolatos dolgokra” kivetett vámok részei voltak Trump pénteken bejelentett átfogó tervének, amely az Egyesült Államok legnagyobb kereskedelmi partnereitől származó behozatalt illető új korlátozásokra vonatkozik. "Nagyra értékeltük a lehetőséget, hogy találkozhattunk Trump elnökkel, és megvitathattuk a félvezetők helyzetét és a mesterséges intelligencia politikát” - közölte az Nvidia. "Jensen és az elnök megvitatták az amerikai technológiai és mesterséges intelligencia vezető szerepének megerősítésének fontosságát”.
A DeepSeek berobbanása Washingtonban olyan ellenreakciókat váltott ki, miszerint az amerikai kormányzatnak tovább kellene szigorítania a mesterséges intelligenciával kapcsolatos technológiák exportellenőrzését, hogy még nehezebbé tegye Kína számára az ágazatban való előrelépést. Mike Waltz, az Egyesült Államok új nemzetbiztonsági tanácsadója, a képviselőház Kína-bizottságának republikánus elnöke és vezető demokrata képviselője szerint a DeepSeek előretörése aláhúzza az exportellenőrzés "gyakori frissítésének szükségességét”. Josh Hawley republikánus szenátor szintén törvényjavaslatot terjesztett elő, amely megtiltaná a mesterséges intelligencia technológiájának Kínába történő exportját.
Az amerikai hatóságok vizsgálják, hogy a DeepSeek hogyan szerezte be a chipeket, és Szingapúrra összpontosítanak, amely az Nvidia bevételeinek több mint ötödét adja. Szombaton a szingapúri kormány visszautasította azokat a felvetéseket, amelyek szerint a DeepSeek az amerikai exportellenőrzés elkerülése érdekében az Nvidia egy városállamban működő leányvállalattól szerezhette be a mesterséges intelligencia chipjeit. "Elvárjuk, hogy az amerikai vállalatok, így az Nvidia is, betartsák az amerikai exportellenőrzéseket és a hazai jogszabályainkat” - áll a szingapúri kormány közleményében. "Vám- és bűnüldöző szerveink továbbra is szorosan együttműködnek amerikai kollégáikkal”.
Múlt hétfőn - ugyanazon a napon, amikor a DeepSeek közzétette legújabb modelljét - Trump végrehajtási rendeletet adott ki, amelyben utasította a külügyminisztériumot és a kereskedelmi minisztériumot, hogy vizsgálják felül az amerikai exportellenőrzési rendszert „a stratégiai ellenfeleket érintő fejlemények fényében”. Az Nvidia régóta tiltakozik az amerikai exportellenőrzés kiterjesztése ellen, amely korlátozza a mesterséges intelligenciához használt legerősebb processzorainak Kínába történő értékesítését. A Szilícium-völgyi székhelyű chipgyártó azzal érvel, hogy a kínai vállalatok amerikai technológiához való hozzáférésének korlátozása csak Kína innovációját és saját helyi félvezetőiparának fejlődését táplálja.
2022-ben a Biden-kormányzat korlátozta az Nvidia legerősebb MI-chipjének, a H100-nak az értékesítését Kínában. Az Nvidia ezután kiadott egy speciálisan a kínai piacra készített lebutított változatot, a H800-at, amely éppen csak az exportküszöb alá esett. A H800-at 2023-ban korlátozták, az Nvidia pedig tavaly jelentkezett a H20-zal. Az Nvidia legfrissebb eredményei szerint a kínai számlázási címmel rendelkező ügyfelek - beleértve Hongkongot is - 11,6 milliárd dollár bevételt hoztak az októberrel végződő kilenc hónapban. Kínának is köszönhető, hogy az Nvidia a hétfői tőzsdei pánikig a legértékesebb amerikai vállalat volt. Huang több mint 30 évvel ezelőtt alapította, és a tajvani születésű üzletember azóta Amerika egyik leggazdagabb embere. Jelenleg ő a Szilícium-völgy egyik leghosszabb ideje hivatalban lévő vezérigazgatója.
A DeepSeek azt állítja, hogy az áttörést jelentő mesterséges intelligencia modelljét az amerikai riválisok - amelyek több százezer chipből álló klasztereket állítanak össze, például az OpenAI vagy Elon Musk xAI nevű cége - számítási erőforrásainak töredékével hozta létre. A DeepSeek egy kutatási dokumentumban közölte, hogy a V3-as modelljének végső betanítása 5,6 millió dollárba került, alig több mint 2000 Nvidia chip felhasználásával, bár ez a szám nem tartalmazza a korábbi fejlesztési költségeket. A SemiAnalysis tanácsadó cég elemzőinek becslése szerint a DeepSeek és testvérvállalata, a High-Flyer fedezeti alap mintegy 60 000 Nvidia grafikus feldolgozó egységhez fér hozzá, és eddig több mint 500 millió dollárt költöttek chipekre.
Trump és Huang találkozóján eredetileg az MI-politika megvitatására is sor került volna. Hivatalba lépésének első napján Trump visszavonta a Biden-kormány egy, az MI biztonságára összpontosító végrehajtási rendeletét, és a technológiai vezetők általában úgy tekintenek Trumpra, hogy felgyorsítja Amerika előre haladását a gyorsan fejlődő technológiában. A találkozót még azelőtt jelentették be, hogy a DeepSeek megdöbbentette volna a Szilícium-völgyet az amerikai techcsoportoknál nyilvánvalóan jóval kisebb számítási kapacitással elért MI-előrehaladással. A hír hétfőn közel 600 milliárd dollárt törölt le az Nvidia értékéből, amely cég eddig az MI-chipekre fordított kiadások egyik legnagyobb nyertese volt.
Sem a Fehér Ház, sem az Nvidia nem hozta nyilvánosságra utólag a beszélgetés részleteit, illetve azt, hogy annak eredményeként születtek-e konkrét megállapodások. Péntek délután az Ovális Irodában újságírókkal beszélgetve Trump „nagyszerű úriembernek” nevezte Huangot, és hozzátette, hogy az USA végül vámokat vet ki a számítógépes chipekre. Nem világos, hogy a chipvámok részei voltak-e a Huanggal folytatott megbeszélésnek; a chipekre és „a chipekkel kapcsolatos dolgokra” kivetett vámok részei voltak Trump pénteken bejelentett átfogó tervének, amely az Egyesült Államok legnagyobb kereskedelmi partnereitől származó behozatalt illető új korlátozásokra vonatkozik. "Nagyra értékeltük a lehetőséget, hogy találkozhattunk Trump elnökkel, és megvitathattuk a félvezetők helyzetét és a mesterséges intelligencia politikát” - közölte az Nvidia. "Jensen és az elnök megvitatták az amerikai technológiai és mesterséges intelligencia vezető szerepének megerősítésének fontosságát”.
A DeepSeek berobbanása Washingtonban olyan ellenreakciókat váltott ki, miszerint az amerikai kormányzatnak tovább kellene szigorítania a mesterséges intelligenciával kapcsolatos technológiák exportellenőrzését, hogy még nehezebbé tegye Kína számára az ágazatban való előrelépést. Mike Waltz, az Egyesült Államok új nemzetbiztonsági tanácsadója, a képviselőház Kína-bizottságának republikánus elnöke és vezető demokrata képviselője szerint a DeepSeek előretörése aláhúzza az exportellenőrzés "gyakori frissítésének szükségességét”. Josh Hawley republikánus szenátor szintén törvényjavaslatot terjesztett elő, amely megtiltaná a mesterséges intelligencia technológiájának Kínába történő exportját.
Az amerikai hatóságok vizsgálják, hogy a DeepSeek hogyan szerezte be a chipeket, és Szingapúrra összpontosítanak, amely az Nvidia bevételeinek több mint ötödét adja. Szombaton a szingapúri kormány visszautasította azokat a felvetéseket, amelyek szerint a DeepSeek az amerikai exportellenőrzés elkerülése érdekében az Nvidia egy városállamban működő leányvállalattól szerezhette be a mesterséges intelligencia chipjeit. "Elvárjuk, hogy az amerikai vállalatok, így az Nvidia is, betartsák az amerikai exportellenőrzéseket és a hazai jogszabályainkat” - áll a szingapúri kormány közleményében. "Vám- és bűnüldöző szerveink továbbra is szorosan együttműködnek amerikai kollégáikkal”.
Múlt hétfőn - ugyanazon a napon, amikor a DeepSeek közzétette legújabb modelljét - Trump végrehajtási rendeletet adott ki, amelyben utasította a külügyminisztériumot és a kereskedelmi minisztériumot, hogy vizsgálják felül az amerikai exportellenőrzési rendszert „a stratégiai ellenfeleket érintő fejlemények fényében”. Az Nvidia régóta tiltakozik az amerikai exportellenőrzés kiterjesztése ellen, amely korlátozza a mesterséges intelligenciához használt legerősebb processzorainak Kínába történő értékesítését. A Szilícium-völgyi székhelyű chipgyártó azzal érvel, hogy a kínai vállalatok amerikai technológiához való hozzáférésének korlátozása csak Kína innovációját és saját helyi félvezetőiparának fejlődését táplálja.
2022-ben a Biden-kormányzat korlátozta az Nvidia legerősebb MI-chipjének, a H100-nak az értékesítését Kínában. Az Nvidia ezután kiadott egy speciálisan a kínai piacra készített lebutított változatot, a H800-at, amely éppen csak az exportküszöb alá esett. A H800-at 2023-ban korlátozták, az Nvidia pedig tavaly jelentkezett a H20-zal. Az Nvidia legfrissebb eredményei szerint a kínai számlázási címmel rendelkező ügyfelek - beleértve Hongkongot is - 11,6 milliárd dollár bevételt hoztak az októberrel végződő kilenc hónapban. Kínának is köszönhető, hogy az Nvidia a hétfői tőzsdei pánikig a legértékesebb amerikai vállalat volt. Huang több mint 30 évvel ezelőtt alapította, és a tajvani születésű üzletember azóta Amerika egyik leggazdagabb embere. Jelenleg ő a Szilícium-völgy egyik leghosszabb ideje hivatalban lévő vezérigazgatója.
A DeepSeek azt állítja, hogy az áttörést jelentő mesterséges intelligencia modelljét az amerikai riválisok - amelyek több százezer chipből álló klasztereket állítanak össze, például az OpenAI vagy Elon Musk xAI nevű cége - számítási erőforrásainak töredékével hozta létre. A DeepSeek egy kutatási dokumentumban közölte, hogy a V3-as modelljének végső betanítása 5,6 millió dollárba került, alig több mint 2000 Nvidia chip felhasználásával, bár ez a szám nem tartalmazza a korábbi fejlesztési költségeket. A SemiAnalysis tanácsadó cég elemzőinek becslése szerint a DeepSeek és testvérvállalata, a High-Flyer fedezeti alap mintegy 60 000 Nvidia grafikus feldolgozó egységhez fér hozzá, és eddig több mint 500 millió dollárt költöttek chipekre.