SG.hu

Beszélt az Nvidia vezérrel Trump, majd vámokat vetett ki a chipekre

Az Nvidia vezérigazgatója, Jensen Huang pénteken találkozott először Donald Trump amerikai elnökkel a Fehér Házban, miközben Washington és a Szilícium-völgy mérlegeli a DeepSeek MI-jére adható válaszokat. A találkozót még a kínai cég mesterséges intelligencia terén elért eredményeiről szóló hírek előtt beszélték meg.

Trump és Huang találkozóján eredetileg az MI-politika megvitatására is sor került volna. Hivatalba lépésének első napján Trump visszavonta a Biden-kormány egy, az MI biztonságára összpontosító végrehajtási rendeletét, és a technológiai vezetők általában úgy tekintenek Trumpra, hogy felgyorsítja Amerika előre haladását a gyorsan fejlődő technológiában. A találkozót még azelőtt jelentették be, hogy a DeepSeek megdöbbentette volna a Szilícium-völgyet az amerikai techcsoportoknál nyilvánvalóan jóval kisebb számítási kapacitással elért MI-előrehaladással. A hír hétfőn közel 600 milliárd dollárt törölt le az Nvidia értékéből, amely cég eddig az MI-chipekre fordított kiadások egyik legnagyobb nyertese volt.

Sem a Fehér Ház, sem az Nvidia nem hozta nyilvánosságra utólag a beszélgetés részleteit, illetve azt, hogy annak eredményeként születtek-e konkrét megállapodások. Péntek délután az Ovális Irodában újságírókkal beszélgetve Trump „nagyszerű úriembernek” nevezte Huangot, és hozzátette, hogy az USA végül vámokat vet ki a számítógépes chipekre. Nem világos, hogy a chipvámok részei voltak-e a Huanggal folytatott megbeszélésnek; a chipekre és „a chipekkel kapcsolatos dolgokra” kivetett vámok részei voltak Trump pénteken bejelentett átfogó tervének, amely az Egyesült Államok legnagyobb kereskedelmi partnereitől származó behozatalt illető új korlátozásokra vonatkozik. "Nagyra értékeltük a lehetőséget, hogy találkozhattunk Trump elnökkel, és megvitathattuk a félvezetők helyzetét és a mesterséges intelligencia politikát” - közölte az Nvidia. "Jensen és az elnök megvitatták az amerikai technológiai és mesterséges intelligencia vezető szerepének megerősítésének fontosságát”.


A DeepSeek berobbanása Washingtonban olyan ellenreakciókat váltott ki, miszerint az amerikai kormányzatnak tovább kellene szigorítania a mesterséges intelligenciával kapcsolatos technológiák exportellenőrzését, hogy még nehezebbé tegye Kína számára az ágazatban való előrelépést. Mike Waltz, az Egyesült Államok új nemzetbiztonsági tanácsadója, a képviselőház Kína-bizottságának republikánus elnöke és vezető demokrata képviselője szerint a DeepSeek előretörése aláhúzza az exportellenőrzés "gyakori frissítésének szükségességét”. Josh Hawley republikánus szenátor szintén törvényjavaslatot terjesztett elő, amely megtiltaná a mesterséges intelligencia technológiájának Kínába történő exportját.

Az amerikai hatóságok vizsgálják, hogy a DeepSeek hogyan szerezte be a chipeket, és Szingapúrra összpontosítanak, amely az Nvidia bevételeinek több mint ötödét adja. Szombaton a szingapúri kormány visszautasította azokat a felvetéseket, amelyek szerint a DeepSeek az amerikai exportellenőrzés elkerülése érdekében az Nvidia egy városállamban működő leányvállalattól szerezhette be a mesterséges intelligencia chipjeit. "Elvárjuk, hogy az amerikai vállalatok, így az Nvidia is, betartsák az amerikai exportellenőrzéseket és a hazai jogszabályainkat” - áll a szingapúri kormány közleményében. "Vám- és bűnüldöző szerveink továbbra is szorosan együttműködnek amerikai kollégáikkal”.

Múlt hétfőn - ugyanazon a napon, amikor a DeepSeek közzétette legújabb modelljét - Trump végrehajtási rendeletet adott ki, amelyben utasította a külügyminisztériumot és a kereskedelmi minisztériumot, hogy vizsgálják felül az amerikai exportellenőrzési rendszert „a stratégiai ellenfeleket érintő fejlemények fényében”. Az Nvidia régóta tiltakozik az amerikai exportellenőrzés kiterjesztése ellen, amely korlátozza a mesterséges intelligenciához használt legerősebb processzorainak Kínába történő értékesítését. A Szilícium-völgyi székhelyű chipgyártó azzal érvel, hogy a kínai vállalatok amerikai technológiához való hozzáférésének korlátozása csak Kína innovációját és saját helyi félvezetőiparának fejlődését táplálja.

2022-ben a Biden-kormányzat korlátozta az Nvidia legerősebb MI-chipjének, a H100-nak az értékesítését Kínában. Az Nvidia ezután kiadott egy speciálisan a kínai piacra készített lebutított változatot, a H800-at, amely éppen csak az exportküszöb alá esett. A H800-at 2023-ban korlátozták, az Nvidia pedig tavaly jelentkezett a H20-zal. Az Nvidia legfrissebb eredményei szerint a kínai számlázási címmel rendelkező ügyfelek - beleértve Hongkongot is - 11,6 milliárd dollár bevételt hoztak az októberrel végződő kilenc hónapban. Kínának is köszönhető, hogy az Nvidia a hétfői tőzsdei pánikig a legértékesebb amerikai vállalat volt. Huang több mint 30 évvel ezelőtt alapította, és a tajvani születésű üzletember azóta Amerika egyik leggazdagabb embere. Jelenleg ő a Szilícium-völgy egyik leghosszabb ideje hivatalban lévő vezérigazgatója.

A DeepSeek azt állítja, hogy az áttörést jelentő mesterséges intelligencia modelljét az amerikai riválisok - amelyek több százezer chipből álló klasztereket állítanak össze, például az OpenAI vagy Elon Musk xAI nevű cége - számítási erőforrásainak töredékével hozta létre. A DeepSeek egy kutatási dokumentumban közölte, hogy a V3-as modelljének végső betanítása 5,6 millió dollárba került, alig több mint 2000 Nvidia chip felhasználásával, bár ez a szám nem tartalmazza a korábbi fejlesztési költségeket. A SemiAnalysis tanácsadó cég elemzőinek becslése szerint a DeepSeek és testvérvállalata, a High-Flyer fedezeti alap mintegy 60 000 Nvidia grafikus feldolgozó egységhez fér hozzá, és eddig több mint 500 millió dollárt költöttek chipekre.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Sequoyah #13
    Ki donti el, hogy mi a valodi ertek?
    Ugy latom te valamifele mindenek felett allo mercenek kepzeled magad, es ha szamodra nem ertekes valami, akkor senki szamara sem az:)
    Erosen arrogans, es tudatlan hozzaallas ez, es emiatt nem fogod erteni, hogy mi is tortenik a vilagban. Jelen esetben azert nem tudod felismerni hogy mi a valodi lufi, mert szerinted minden az, mindenfele ok vagy kulonbseg nelkul.
  • Tetsuo #12
    Na látod! Az egész kapitalista gazdaság lufi: Amikor kivágjuk az utolsó fát és kifogjuk az utolsó halat rájövünk, a pénz nem ehető. Amiről te beszélsz, az virtuális érték, én valódi értékről beszélek, illetve hiányolom.
    Te a profitról és a részvényárakról beszélsz, én meg arról, hogy egy színes-cukros víz nem lehet értékes az emberiség számára. Milyen elba..ltázott társadalom az, ahol egy ilyen lóhúgy egyáltalán megvásárolható? És mennyire végét járhatja az, ahol a tömegek meg is veszik?
  • Sequoyah #11
    Nem, a Coca Cola 10milliard $ koruli eves profitot termel. A piaci kapitalizacioja 269milliard. Szoval a kapitalizaciojanak ~4%-at termeli ki profitkent, ami egy egeszseges adat. Raadasul a profit nagy reszet kifizeti osztalekkent.

    Szoval egyertelmu, bizonyithato erteket termel.

    Csak hogy ertsd a kulonbseget, ha a Coca Cola reszvenyedet sohasem adod el, akkor is profitalsz rajta. A tipikus lufi eseten kizarolag akkor kapsz profitot, ha eladod.
    Utoljára szerkesztette: Sequoyah, 2025.02.04. 17:42:06
  • Tetsuo #10
    Ilyen alapon a Coca-Cola is lufi, hiszen színes-cukros vizet árul nulla valós értékkel, vagy az absztrakt festmények milliódolláros árakon.
    Nem. Tudomásul kell venni olyan világot élünk, ahol a valós érték elveszett már, ahol virtuálisak az értékek, az embernek nincs abszolút viszonyítása, minden relatív. A pénz, a CFD-k, a CO2-kvóta, bármi ugyanolyan kereskedelmi termék, mint egy mázsa alma. Ha a fél világ nem kereskedne dollárral, az amerikai gazdaság összeomlana, de kereskednek vele, így az amerikai gazdaság betonstabil. Spekulációk halmazai befolyásolják a jen, az euró, a búza, az arany, gyémánt stb. aktuális értékét, az ún. lufik nem térnek el ezektől. A gyémánt is lufi, szabályozottan fújva, éppen annyit bányásznak és vesznek elő fiókokból, hogy magasan maradhasson az ára.
  • Sequoyah #9
    Pedig nem olyan nehez. Amikor valaminek az ara valos teljesitmeny nelkul novekszik, akkor az lufi.

    Dotcom lufi -> Mindenki vasarolta a tech cegeket, ugy hogy profitot nem tudtak termelni, es igazabol otletuk sem nagyon volt, hogy hogyan fognak termelni.
    2007-es ingatlan lufi -> Mindenki vasarolta a masodik, harmadik ingatlant csak mert ment fel az ara, a hitel pedig olcso volt, mikozben azok uresen alltak.
    Bitcoin 0> Bunozokete, penzmosast, es egyeb illegalis dolgokat leszamitva, a mai napig nem lattam senki aki jelentos profitot csinalt volna Bitcoinbol. MIndenki csak azert veszi, hogy a jovoben majd tobbert eladhassa.

    Ezek egyszeru kriteria alapjan, konnyen azonosithato lufik. Nyilvan, mint mindig, lesz egy szurke zona ahol nem ilyen konnyen azonosithato, de ez mindenre igaz.

    Az AI vilag sem mentes a lufiktol persze. Sok ceg, es szolgaltatas csak belerakja a nevebe hogy "AI", aztan a sok hulye pedig mar kuldi is a penzt nekik. A telefongyartok is sokat fektetnek olyan AI fuknciokba, amiket igazabol senki sem kert. De az AI mas teruletein viszont valodi hasznot, es profitot termel, ami egyes iparagakat erosen meg tud valtoztatni. Szoval az AI egeszere nem rakhato ra a "lufi" jelzo.
    Ami persze nem jelent garantalt profitot, ez egy gyorsan fejlodo terulet, es nehez megmondani hogy kinel fog lecsapodni a profit. Lehet hogy a hardvergyartok, lehet hogy az LLM-eket fejlesztok, de lehet hogy az AI alapu szolgaltatasokat arulok lesznek a nyertesek.
  • Tetsuo #8
    A lufi mint pénzügyi kifejezés már elavult szerintem. A valós és a fiktív érték a mai világban nem meghatározható, mert egyre inkább virtuális minden, beleértve az emberek életét. A divathullámok meglovaglása billiárdos befektetésekkel pénzügyi trükk, aminek hatására általában a gazdag még gazdagabb, a szegény még szegényebb lesz, mint az összes többi pénzügyi trükk esetében. Zsidó tempó? Ez a motorja a modern világnak. A nagyvállalatok ha kell államközi konfliktusokat, puccsokat robbantanak ki, háborúkat finanszíroznak nagyobb profit reményében... Ez van, ilyen időket élünk.
  • Tetsuo #7
    Egy politikusnak nem kell szakértőnek lennie minden területen, ez nem várható el. A neki dolgozó gárda kell, hogy értsen az adott dolgokhoz.
    Aztán hogy Trump mennyire bolond és a főnökei valójában mit akarnak, más kérdés...
  • Sequoyah #6
    Az hogy valami tulertekelt, az nem lufi. Ne dobalozzunk mar olyan szavakkal, amiket nem ertunk.

    Lufi az az, amikor valos teljesitmeny nelkul no valaminek az ara, es a tomegek csak azert veszik, mert latjak hogy no az ara, es nem akarnak kimaradni.

    Az NVidia profitja valos, az MI potencialja pedig hatalmas. Szoval maximum tulertekeltnek lehet hivni, amit altalaban korrekcio szokott kovetni. Ezek kulonbozo fogalmak. De 63milliardos eves profithoz a kozel 3trillios kapitalizacio az egyaltalan nem elrugaszkodott, az Applehoz hasonlo arany ez, es tok normalisnak szamit manapsag a top tozsdei vallalaltok kozott.

    A vicces az az, hogy felismerted, hogy az NVidia nem az aranyasok parhuzamja, hanem a felszereleseket gyartoke, es az aranyasokat kiszolgaloke, de ennek ellenere megis lufinak hivod oket. Pedig gyakran epp ezt a peldat szoktak sokan felhozni a lufik magyarazatara, ahol az aranyasok = lufi, az oket kiszolgalok pedig azok akik valodi erteket teremtettek, es jol megeltek belole.

    Ha lufit akarsz latni, akkor ott a BitCoin, ami mogott nem nagyon van semmilyen ertek, csak a hype.
    Utoljára szerkesztette: Sequoyah, 2025.02.03. 18:36:49
  • kvp #5
    Ugy, hogy tulertekeltek az MI vallalatok es ezt a penzt el is koltik hardverre, ami nagyon gyorsan ertektelenedik el. Tehat az MI vallalatok ha nem tudnak profitot termelni (es egyelore nem tudnak), akkor csak elegetik a befektetok penzet.

    Az aranylazak alatt sem az aranyasok lettek gazdagok hanem azok a cegek, amik aranyaso felszerelest arultak nekik. Az nvidia egy ilyen felszerelest szallito ceg, viszont a kinaiak es az europaiak korlatozasa miatt elesik a profitjanak jelentos reszetol. Ez az amikor az aranylaz lefut es mar asot se lehet eladni, mert mar nincs kinek. Ekkor pukkannak ki a lufik, azaz jonnek ra az aranyasok, hogy az osszesporolt (befektetoi) es megkeresett (kiasott arany eladasabol szarmazo) penzuket aranyaso felszerelesre (MI gyorsito chipekre) es elelmiszerre (fizetesekre) koltottek, ami el is fogyott a munka soran. Tehat se bevetel, se ertekesitheto fizikai tulajdon nem marad a folyamat vegen. Ezt hivjak a lufi kidurranasanak.

    A beszallitoknak idoben kell eszrevenniuk, ha gond van es csokkenteni a termelest vagy uj piacokat keresni. Pl. a Levi Strauss elkezdte a farmereknek arulni az eredetileg az aranyasoknak keszitett munka nadragokat. Kerdes az Nvidia mit fog lepni?
  • Sequoyah #4
    Hogy lenne ez lufi, ha a profit az valodi?