SG.hu
Úgy néz ki, működik az EU közösségi média-szabályozása

Míg az USA-ban letekerik, addig Európában fokozzák az online gyűlöletbeszéd elleni küzdelmet a technológiai óriások.
Mint arról beszámoltunk, Amerika két nagy techcége, a Meta és a Google otthon megnyitja az utat a „szabad véleménynyilvánítás” előtt, még akkor is, ha ez több gyűlöletkeltő tartalmat jelent. Európában azonban a nagy techcégek pont ellentétesen cselekszenek, aminek eredményeképp az európaiak és az amerikaiak online tapasztalatai nagyon el fognak térni egymástól. Míg az uniós törvényhozók a technológiai biztonságra és elszámoltathatóságra vonatkozó jogszabályokat hoznak egy olyan iparág ellen, amelyet széles körben túl nagynak és túlságosan irányíthatatlannak tartanak, addig a Capitol Hillen az ilyen javaslatok elakadtak, vagy akár aktív ellenállásba ütköztek.
Aláírta az Európai Unió frissített magatartási kódexét a Meta (Facebook és Instagram), az X, a Snapchat, a TikTok, a Twitch, a LinkedIn és a YouTube, és ebben ígéretet tettek arra, hogy többet tesznek - a kontinensünkön gyakran illegális - online gyűlöletbeszéd elleni küzdelem érdekében. Eközben ugyanezen platformok közül kettő - a Meta és az X - olyan változtatásokat eszközölt az Egyesült Államokban, amelyek elismerik, hogy több gyűlöletbeszédet hozhatnak, azzal érvelve, hogy ezek a változtatások elősegítik a szólásszabadságot és küzdenek a cenzúra ellen. Általalánosságban véve pedig az egész iparágban összezsugorították azokat a csapatokat, amelyeknek az volt a feladata, hogy biztosítsák a platformjaik biztonságát, többek között a gyűlöletet és erőszakot szítani akaró emberekkel szemben.
Az uniós megállapodás részeként a vállalatok beleegyeznek abba, hogy lehetővé teszik külső szereplők - a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos szakértelemmel rendelkező nonprofit vagy állami szervezetek - számára a platformjaik felülvizsgálatát, és az általuk megjelölt tartalmak nagy része esetében gyorsan intézkednek - közölte az Európai Bizottság. Az új magatartási kódex önkéntes, de a technológiai cégek a megfelelésükkel bizonyíthatják, hogy teljesítik az EU digitális szolgáltatásokról szóló törvénye (DSA) által jogilag előírt kötelezettségeket, amely egyebek mellett arra kötelezi a nagy technológiai platformokat, hogy tegyenek érdemi lépéseket az illegális és káros tartalmak visszaszorítására.
„Európában nincs helye az illegális gyűlöletnek, sem offline, sem online” - mondta Henna Virkkunen, a bizottság technológiai szuverenitásért, biztonságért és demokráciáért felelős ügyvezető alelnöke, hozzátéve, hogy a kötelezettségvállalások segítenek "biztonságos digitális teret biztosítani mindenki számára". Isabelle Wright, az Institute for Strategic Dialogue (Stratégiai Párbeszéd Intézet) technológiai és társadalmi igazgatója elmondta, hogy ez csak egy az amerikai és az uniós tech-felhasználók online tapasztalatai között az idők során felhalmozódott különbségek közül. "Úgy gondolom, hogy egy ideje már ebbe az irányba haladunk - nem csak a gyűlöletbeszéd, hanem a károkozás minden kategóriája tekintetében -, hogy a legtöbb nyugati ország szabályokat hoz” - mondta Wright. "Ez egy hihetetlenül széttöredezett információs ökoszisztémához fog vezetni az USA és lényegében minden más nyugati demokrácia között”.
Az biztos, hogy a Szilícium-völgy erőfeszítései mindig is messze voltak a tökéletestől. A Meta platformjait azzal vádolták, hogy kulcsszerepet játszottak a 2021. január 6-i, az amerikai Capitolium elleni támadás megszervezésében, és felbujtóként működtek közre a mianmari népirtásban. A technológiai világban pedig az olyan káros tartalmak, mint a gyűlöletbeszéd kezelése érdekében tett erőfeszítések mindig is arra irányultak, hogy legalábbis bizonyos mértékig megnyugtassák a "márkabiztonságot" mindennél fontosabbnak tartó hirdetőket, akik megrémültek attól a gondolattól, hogy hirdetéseik egy gyűlöletkeltő megjegyzésekben és erőszakkal való fenyegetésekben bővelkedő kommentszekció mellett jelenhetnek meg. Mivel a hirdetések jelentik a közösségi médiavállalatok legfőbb bevételi forrását, a hirdetők ízlése történelmileg meghatározta az alaphangot.

Vestager és Breton miatt irigy sok amerikai, akiknek adatait felhasználják a cégek, és nem tehetnek ez ellen semmit
Most azonban ezeket az erőfeszítéseket visszavetették az Egyesült Államokban. Az Elon Musk tulajdonában lévő X-en megszaporodott a gyűlöletbeszéd, mivel a korábban kitiltott fehér fajgyűlölőket és összeesküvésekkel házalókat visszafogadták a platformra. Musk maga is számtalan megalapozatlan állítást tesz és a félretájékoztatás sem áll tőle távol. A Meta pedig a hónap elején több jelentős tartalommoderálási irányelv-módosítást jelentett be az Egyesült Államokban, többek között csökkentette az irányelveit sértő tartalmak eltávolítására szolgáló automatizált rendszereit. A rendszerek mostantól csak az illegális és „nagy súlyú” jogsértések, például a terrorizmus és a gyermekek szexuális kizsákmányolása ellenőrzésére összpontosítanak.
A Meta frissítette a gyűlöletkeltő magatartásra vonatkozó irányelveit is, hogy visszafogja bizonyos csoportok, köztük a nők és a melegek védelmét. A Meta platformjainak felhasználói mostantól például háztartási tárgyként hivatkozhatnak a nőkre, és utalhatnak arra, hogy a transznemű emberek mentálisan betegek, anélkül, hogy attól kellene tartaniuk, hogy kommentjeiket a Facebook moderációs csapata eltávolítja vagy korlátozza. (A Meta szóvivője megjegyezte, hogy a vállalat továbbra is tiltani fogja a becsmérléseket, valamint az egyes csoportok - például etnikai, faji és vallási alapon történő - támadásokat.) A platformok lépései tükrözhetik a változó amerikai politikai környezetet, ahol számos republikánus vezető a tartalom moderálását a „cenzúrával” azonosította.
A megalakuló Trump-kormányzat több leendő tagja, köztük a Szövetségi Hírközlési Bizottság élére jelölt Brendan Carr is a 230. szakasz, a technológiai mentelmi jogról szóló törvény újraértelmezését szorgalmazták. Lényegében azt szeretnék, ha a technológiai cégek csak akkor élveznének védelmet a felhasználóik által közzétett tartalmakkal kapcsolatos perektől, ha egyáltalán nem vagy csak alig moderálják a tartalmakat. A Meta e hónap elején tett bejelentését követően Carr egy gifet posztolt, amelyen Jack Nicholson vigyorogva és bólogatva reagált egy olyan X-en közzétett posztra, amelyben a techóriás moderálási politikájáról szóló híreket közölte.
Amikor a technológiai platformok bejelentik a változó irányelveket vagy elveket, Wright szerint „a nyelvezet, amellyel ezek mögött állnak, azt jelzi, hogy egyértelműen sok-sok gondolkodást és konzultációt fektettek ezekbe a folyamatokba. Amikor azonban egy kormányzat változik, úgy tűnik, hogy ezek az elvek úgy változnak, mint a szél, hogy jobban igazodjanak azokhoz az emberekhez, akik potenciálisan szabályozhatják őket vagy megzavarhatják az üzletüket. "Azt hiszem, a platformok számára világossá vált, hogy az Egyesült Államokban a technológiai szabályozás bármilyen típusának esélye a nullával egyenlő” - mondta Wright.
De nem csak a gyűlöletbeszédről van szó, ahol az amerikaiaknak más a tapasztalatuk. Az európaiak sokkal szélesebb körben is védve vannak. Az amerikaiakkal ellentétben az európaiak az általános adatvédelmi rendeletnek köszönhetően védve vannak attól, hogy a technológiai cégek hozzájárulásuk nélkül gyűjtsék a személyes demográfiai adataikat, például a faji hovatartozásukat és politikai nézeteiket. Az IT-óriások a digitális piacokról szóló törvénynek köszönhetően azt sem akadályozhatják meg, hogy az alkalmazásfejlesztők olcsóbb, platformon kívüli ajánlatokat közöljenek a felhasználókkal. A DSA az uniós felhasználók számára nagyobb védelmet biztosít a célzott online hirdetésekkel szemben is. Az európaiak pedig az adatvédelmi szabályok és a technológia biztonságos és felelősségteljes fejlesztését célzó uniós törvény miatt kevésbé férhetnek hozzá az MI-eszközökhöz, köztük az Apple és a Meta termékeihez.

Trumptól kértek segítséget az európai szabályok lerombolásához
Ez az eltérés azonban enyhülhet, mivel a technológiai vezetők összebarátkoztak Trumppal abban a reményben, hogy az új kormányzat előmozdítja érdekeiket. Zuckerberg és Musk, valamint a Google vezérigazgatója, Sundar Pichai, az Apple vezérigazgatója, Tim Cook, az Amazon alapítója, Jeff Bezos, az OpenAI vezérigazgatója, Sam Altman és a TikTok vezérigazgatója, Shou Chew mind prominens helyen ültek Trump hétfői beiktatásán. E nagy tech-vezérigazgatók közül néhányan máris jelezték, hogy azt szeretnék, ha Trump nyomást gyakorolna Európára, hogy enyhítse a kontinens védelmét és szabályozását. Cook állítólag felvetette az európai szabályozások kérdését a választásokat követő, Trumppal a Mar-a-Lagóban tartott találkozóján. Zuckerberg pedig kifejezetten azt mondta, hogy Trump segítségét fogja kérni az EU és más országok biztonsági szabályainak visszaszorításában. A hónap elején tett politikai bejelentésében Zuckerberg azt mondta: „Együtt fogunk működni Trump elnökkel, hogy visszavágjunk a világ kormányainak, amelyek az amerikai cégek után mennek, és még erősebb cenzúrát akarnak bevezetni”.
Mint arról beszámoltunk, Amerika két nagy techcége, a Meta és a Google otthon megnyitja az utat a „szabad véleménynyilvánítás” előtt, még akkor is, ha ez több gyűlöletkeltő tartalmat jelent. Európában azonban a nagy techcégek pont ellentétesen cselekszenek, aminek eredményeképp az európaiak és az amerikaiak online tapasztalatai nagyon el fognak térni egymástól. Míg az uniós törvényhozók a technológiai biztonságra és elszámoltathatóságra vonatkozó jogszabályokat hoznak egy olyan iparág ellen, amelyet széles körben túl nagynak és túlságosan irányíthatatlannak tartanak, addig a Capitol Hillen az ilyen javaslatok elakadtak, vagy akár aktív ellenállásba ütköztek.
Aláírta az Európai Unió frissített magatartási kódexét a Meta (Facebook és Instagram), az X, a Snapchat, a TikTok, a Twitch, a LinkedIn és a YouTube, és ebben ígéretet tettek arra, hogy többet tesznek - a kontinensünkön gyakran illegális - online gyűlöletbeszéd elleni küzdelem érdekében. Eközben ugyanezen platformok közül kettő - a Meta és az X - olyan változtatásokat eszközölt az Egyesült Államokban, amelyek elismerik, hogy több gyűlöletbeszédet hozhatnak, azzal érvelve, hogy ezek a változtatások elősegítik a szólásszabadságot és küzdenek a cenzúra ellen. Általalánosságban véve pedig az egész iparágban összezsugorították azokat a csapatokat, amelyeknek az volt a feladata, hogy biztosítsák a platformjaik biztonságát, többek között a gyűlöletet és erőszakot szítani akaró emberekkel szemben.
Az uniós megállapodás részeként a vállalatok beleegyeznek abba, hogy lehetővé teszik külső szereplők - a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos szakértelemmel rendelkező nonprofit vagy állami szervezetek - számára a platformjaik felülvizsgálatát, és az általuk megjelölt tartalmak nagy része esetében gyorsan intézkednek - közölte az Európai Bizottság. Az új magatartási kódex önkéntes, de a technológiai cégek a megfelelésükkel bizonyíthatják, hogy teljesítik az EU digitális szolgáltatásokról szóló törvénye (DSA) által jogilag előírt kötelezettségeket, amely egyebek mellett arra kötelezi a nagy technológiai platformokat, hogy tegyenek érdemi lépéseket az illegális és káros tartalmak visszaszorítására.
„Európában nincs helye az illegális gyűlöletnek, sem offline, sem online” - mondta Henna Virkkunen, a bizottság technológiai szuverenitásért, biztonságért és demokráciáért felelős ügyvezető alelnöke, hozzátéve, hogy a kötelezettségvállalások segítenek "biztonságos digitális teret biztosítani mindenki számára". Isabelle Wright, az Institute for Strategic Dialogue (Stratégiai Párbeszéd Intézet) technológiai és társadalmi igazgatója elmondta, hogy ez csak egy az amerikai és az uniós tech-felhasználók online tapasztalatai között az idők során felhalmozódott különbségek közül. "Úgy gondolom, hogy egy ideje már ebbe az irányba haladunk - nem csak a gyűlöletbeszéd, hanem a károkozás minden kategóriája tekintetében -, hogy a legtöbb nyugati ország szabályokat hoz” - mondta Wright. "Ez egy hihetetlenül széttöredezett információs ökoszisztémához fog vezetni az USA és lényegében minden más nyugati demokrácia között”.
Az biztos, hogy a Szilícium-völgy erőfeszítései mindig is messze voltak a tökéletestől. A Meta platformjait azzal vádolták, hogy kulcsszerepet játszottak a 2021. január 6-i, az amerikai Capitolium elleni támadás megszervezésében, és felbujtóként működtek közre a mianmari népirtásban. A technológiai világban pedig az olyan káros tartalmak, mint a gyűlöletbeszéd kezelése érdekében tett erőfeszítések mindig is arra irányultak, hogy legalábbis bizonyos mértékig megnyugtassák a "márkabiztonságot" mindennél fontosabbnak tartó hirdetőket, akik megrémültek attól a gondolattól, hogy hirdetéseik egy gyűlöletkeltő megjegyzésekben és erőszakkal való fenyegetésekben bővelkedő kommentszekció mellett jelenhetnek meg. Mivel a hirdetések jelentik a közösségi médiavállalatok legfőbb bevételi forrását, a hirdetők ízlése történelmileg meghatározta az alaphangot.

Vestager és Breton miatt irigy sok amerikai, akiknek adatait felhasználják a cégek, és nem tehetnek ez ellen semmit
Most azonban ezeket az erőfeszítéseket visszavetették az Egyesült Államokban. Az Elon Musk tulajdonában lévő X-en megszaporodott a gyűlöletbeszéd, mivel a korábban kitiltott fehér fajgyűlölőket és összeesküvésekkel házalókat visszafogadták a platformra. Musk maga is számtalan megalapozatlan állítást tesz és a félretájékoztatás sem áll tőle távol. A Meta pedig a hónap elején több jelentős tartalommoderálási irányelv-módosítást jelentett be az Egyesült Államokban, többek között csökkentette az irányelveit sértő tartalmak eltávolítására szolgáló automatizált rendszereit. A rendszerek mostantól csak az illegális és „nagy súlyú” jogsértések, például a terrorizmus és a gyermekek szexuális kizsákmányolása ellenőrzésére összpontosítanak.
A Meta frissítette a gyűlöletkeltő magatartásra vonatkozó irányelveit is, hogy visszafogja bizonyos csoportok, köztük a nők és a melegek védelmét. A Meta platformjainak felhasználói mostantól például háztartási tárgyként hivatkozhatnak a nőkre, és utalhatnak arra, hogy a transznemű emberek mentálisan betegek, anélkül, hogy attól kellene tartaniuk, hogy kommentjeiket a Facebook moderációs csapata eltávolítja vagy korlátozza. (A Meta szóvivője megjegyezte, hogy a vállalat továbbra is tiltani fogja a becsmérléseket, valamint az egyes csoportok - például etnikai, faji és vallási alapon történő - támadásokat.) A platformok lépései tükrözhetik a változó amerikai politikai környezetet, ahol számos republikánus vezető a tartalom moderálását a „cenzúrával” azonosította.
A megalakuló Trump-kormányzat több leendő tagja, köztük a Szövetségi Hírközlési Bizottság élére jelölt Brendan Carr is a 230. szakasz, a technológiai mentelmi jogról szóló törvény újraértelmezését szorgalmazták. Lényegében azt szeretnék, ha a technológiai cégek csak akkor élveznének védelmet a felhasználóik által közzétett tartalmakkal kapcsolatos perektől, ha egyáltalán nem vagy csak alig moderálják a tartalmakat. A Meta e hónap elején tett bejelentését követően Carr egy gifet posztolt, amelyen Jack Nicholson vigyorogva és bólogatva reagált egy olyan X-en közzétett posztra, amelyben a techóriás moderálási politikájáról szóló híreket közölte.
Amikor a technológiai platformok bejelentik a változó irányelveket vagy elveket, Wright szerint „a nyelvezet, amellyel ezek mögött állnak, azt jelzi, hogy egyértelműen sok-sok gondolkodást és konzultációt fektettek ezekbe a folyamatokba. Amikor azonban egy kormányzat változik, úgy tűnik, hogy ezek az elvek úgy változnak, mint a szél, hogy jobban igazodjanak azokhoz az emberekhez, akik potenciálisan szabályozhatják őket vagy megzavarhatják az üzletüket. "Azt hiszem, a platformok számára világossá vált, hogy az Egyesült Államokban a technológiai szabályozás bármilyen típusának esélye a nullával egyenlő” - mondta Wright.
De nem csak a gyűlöletbeszédről van szó, ahol az amerikaiaknak más a tapasztalatuk. Az európaiak sokkal szélesebb körben is védve vannak. Az amerikaiakkal ellentétben az európaiak az általános adatvédelmi rendeletnek köszönhetően védve vannak attól, hogy a technológiai cégek hozzájárulásuk nélkül gyűjtsék a személyes demográfiai adataikat, például a faji hovatartozásukat és politikai nézeteiket. Az IT-óriások a digitális piacokról szóló törvénynek köszönhetően azt sem akadályozhatják meg, hogy az alkalmazásfejlesztők olcsóbb, platformon kívüli ajánlatokat közöljenek a felhasználókkal. A DSA az uniós felhasználók számára nagyobb védelmet biztosít a célzott online hirdetésekkel szemben is. Az európaiak pedig az adatvédelmi szabályok és a technológia biztonságos és felelősségteljes fejlesztését célzó uniós törvény miatt kevésbé férhetnek hozzá az MI-eszközökhöz, köztük az Apple és a Meta termékeihez.

Trumptól kértek segítséget az európai szabályok lerombolásához
Ez az eltérés azonban enyhülhet, mivel a technológiai vezetők összebarátkoztak Trumppal abban a reményben, hogy az új kormányzat előmozdítja érdekeiket. Zuckerberg és Musk, valamint a Google vezérigazgatója, Sundar Pichai, az Apple vezérigazgatója, Tim Cook, az Amazon alapítója, Jeff Bezos, az OpenAI vezérigazgatója, Sam Altman és a TikTok vezérigazgatója, Shou Chew mind prominens helyen ültek Trump hétfői beiktatásán. E nagy tech-vezérigazgatók közül néhányan máris jelezték, hogy azt szeretnék, ha Trump nyomást gyakorolna Európára, hogy enyhítse a kontinens védelmét és szabályozását. Cook állítólag felvetette az európai szabályozások kérdését a választásokat követő, Trumppal a Mar-a-Lagóban tartott találkozóján. Zuckerberg pedig kifejezetten azt mondta, hogy Trump segítségét fogja kérni az EU és más országok biztonsági szabályainak visszaszorításában. A hónap elején tett politikai bejelentésében Zuckerberg azt mondta: „Együtt fogunk működni Trump elnökkel, hogy visszavágjunk a világ kormányainak, amelyek az amerikai cégek után mennek, és még erősebb cenzúrát akarnak bevezetni”.