A Photobucket egy 2003-ban indult kép-, video- és fotó-megosztó rendszer, és a cég célja, hogy a régi fotókat mesterséges intelligencia aranybányává alakítsa. Ezt elérendő nemrégiben frissítették az adatvédelmi szabályzatukat, amely alapján a felhasználók fotóit - beleértve az olyan biometrikus azonosítókat, mint az arc és az írisz szkennelését - olyan vállalatoknak kívánják eladni, amelyek generatív MI-modelleket képeznek. Szerencsére a felhasználók szemfülesek voltak, és beperelték a céget, hogy megállítsák az adatvédelmi rémálmot.

A legtöbb felhasználóhoz hasonlóan a pereskedők hagyták fiókjaikat szunnyadni, miután a Photobucket népszerűsége a MySpace bukásával együtt leáldozott. Két külön csoportot védhet a peres eljárás. Az elsőbe mindenki beletartozik, aki 2003 - a Photobucket alapítása - és 2024. május 1. között valaha is feltöltött fényképet. Egy másik, potenciálisan még nagyobb csoportba tartoznak a Photobucketre feltöltött fényképeken szereplő nem felhasználók, akiknek biometrikus adatait állítólag szintén hozzájárulás nélkül értékesítették. A Photobucket hatalmas bírságokat kockáztat, ha az esküdtszék egyetért a Photobucket felhasználóival abban, hogy a fotótároló oldal jogtalanul gazdagodott a felhasználói szerződések megszegésével és a biometrikus adatok hozzájárulás nélküli, jogellenes elkobzásával. Akár 100 millió felhasználónak is megítélhetnek mérhetetlen büntető kártérítést, valamint különböző törvények „szándékos vagy gondatlan megsértéséért” akár 5000 dollárt is.

Ha a Photobucket teljes, több mint 13 milliárdos fotógyűjteményének jelentős részét jogsértőnek találják, a bírságok gyorsan összeadódhatnak. A Photobucket becslése szerint októberben „13 milliárd képének körülbelül a fele volt nyilvános és MI-licencelésre alkalmas”. A perlő felhasználók között van egy kiskorú gyermek édesanyja, akinek biometrikus adatait gyűjtötték, és egy illinois-i hivatásos fotós, akit az ország egyik legerősebb biometrikus adatvédelmi törvényének kellett volna védenie. A Photobucket megerősítette, hogy legalább egy illinois-i felhasználó adatait már eladhatták MI-képzés céljából. A per állítása szerint a csoportos keresethez csatlakozni jogosult felhasználók többsége valószínűleg csak jóval azután értesült a „magatartásról, hogy a Photobucket megkezdte a csoporttagok biometrikus adatainak értékesítését, licencelését és/vagy más módon történő átadását harmadik feleknek”.

A felhasználók a biometrikus adatokkal kapcsolatos aggodalmaik mellett attól is tartanak, hogy a Photobucket tartalmain végzett MI-képzés megkönnyítheti az MI-cégek számára, hogy meggyőző „mélyhamisításokat” hozzanak létre a képeik felhasználásával, vagy esetleg ők maguk felismerhetőek legyenek a képeken. A perben azzal vádolják a Photobucketet, hogy „csalási és kényszerítési kampányt” indított, amely ártalmatlan e-mailek mögé rejtőzve a felhasználói adatok erősebb védelmét ígérte, de állítólag valójában arra irányult, hogy minél több inaktív felhasználót vegyen rá az új feltételek elfogadására.

"Az egyszerű nyelvezettel ellentétben az e-mailek célja nem az volt, hogy a felhasználók „újraaktiválhassák”, „feloldhassák” vagy akár „törölhessék” a fiókjukat” - áll a keresetben. "Ehelyett, függetlenül attól, hogy a felhasználó melyik linkre kattintott, egy olyan oldalra került, ahol a felhasználó kénytelen volt elfogadni a Photobucket frissített felhasználási feltételeit a folytatáshoz” és beleegyezett a Photobucket vadonatúj biometrikus adatokra vonatkozó adatvédelmi szabályzatába, még akkor is, ha törölni akarta a fiókját. A Photobucket nyilvánvalóan azzal is megtévesztette a felhasználókat, hogy azt higgyék, bele kell egyezniük a biometrikus irányelvekbe, ha le akarják tölteni az adataikat, holott anélkül is le tudták volna tölteni a képeket. És „ami még aggasztóbb” - áll a felhasználók jogi csapatának sajtóközleményében -, „a Photobucket azt állította, hogy minden regisztrált felhasználó, aki figyelmen kívül hagyja az e-maileket, 45 nap elteltével automatikusan beleegyezik a feltételekbe”.

"A Photobucket azt tervezi, hogy eladja ezeket a fotókat az MI cégeknek, annak ellenére, hogy a felhasználók soha nem egyeztek bele, hogy képeiket és biometrikus adataikat MI-felhasználásra adják el. Fotóik ilyen célú felhasználása a magánéletük megsértésének kockázatát jelenti, mint például az arcfelismerés a nyilvánosság előtt” - írja a sajtóközlemény.

És nem a Photobucket az egyetlen, amelyik frusztrálja a felhasználókat. Amellett, hogy arra kényszerítő végzést kérnek, hogy hagyjon fel az adatokkal való visszaéléssel, és kártalanítsa azokat a felhasználókat, akiknek az adatait állítólag eladták, a perben kártérítést követelnek ismeretlen MI-cégektől is, akik állítólag megvásárolták az adatokat az MI-modellek képzése céljából. A különböző államok adatvédelmi törvényei nem csak azt követelik meg, hogy ezek a vállalatok szerezzenek beleegyezést a biometrikus adatokhoz, hanem azt is, hogy ezek a vállalatok világosan magyarázzák el minden egyes felhasználónak, hogyan fogják felhasználni az adataikat, és mennyi ideig fogják tárolni azokat. Egyelőre nem világos, hogy kik lehetnek a Photobucket ügyfelei, de a felhasználók remélik, hogy a jogi felderítés révén kiderül, kik azok.

Mike Kanovitz, a pereskedő felhasználókat képviselő ügyvéd sajtónyilatkozatában azt mondta, hogy a Photobucket tudta, hogy ha egyszer eladta a felhasználók adatait, azokat az adatokat soha nem lehet visszakövetelni. Mivel a felhasználóknak állítólag helyrehozhatatlan kárt okozott a legérzékenyebb adataikat érintő tartós adatvédelmi jogsértés, Kanovitz arra kéri a bíróságot, hogy ítéljen meg jelentős kártérítést, amely legalább a jogtalanul szerzett nyereséget visszaadja helyette. "A Photobucket ügyfelei megérdemlik, hogy kontrollálják, hogyan és ki használja fel az adataikat” - mondta Kanovitz. "És ha az emberek adataiból pénzt lehet csinálni, akkor az embereknek mindenképpen részt kell kapniuk a nyereségből.” A Photobucketnek 30 napja van arra, hogy válaszoljon a panaszra.