SG.hu

Ma dől el, hogy a Wikileaks alapító Julian Assange-ot kiadják-e az Egyesült Államoknak

A Wikileaks alapítója, Julian Assange a londoni Legfelsőbb Bíróságon fellebbez az Egyesült Királyságból az Egyesült Államoknak történő kiadatása ellen. Assange betegség miatt nem jelent meg a bíróságon, és 2019 óta van brit börtönben. Az Egyesült Államok azért körözi, mert 2010-ben és 2011-ben titkos katonai aktákat hozott nyilvánosságra.

2021-ben a brit Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy ki kell őt adni, elutasítva azokat az állításokat, amelyek szerint rossz mentális állapota miatt öngyilkos lehet egy amerikai börtönben. Assange fellebbezett, és 2022-ben a Legfelsőbb Bíróság helybenhagyta ezt a döntést, és az akkori belügyminiszter, Priti Patel megerősítette a kiadatási parancsot. A tegnapi meghallgatáson Assange engedélyt kért Priti Patel döntésének felülvizsgálatára és az eredeti, 2021-es bírósági határozat megtámadására. Ha nem jár sikerrel, a Wikileaks alapító minden fellebbezési lehetőséget kimerített, és megkezdődik a kiadatási eljárás. Assange szerint az ellene folyó eljárás politikai indíttatású, és ügyvédei felvetették, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága elé viszik az ügyet, ha elutasítják a fellebbezést.

A kedden kezdődött kétnapos meghallgatáson jogi csapata azzal érvelt, hogy a kétoldalú brit-amerikai kiadatási egyezmény tiltja a gyanúsítottak átadását, ha a terhükre rótt vétség politikai jellegű. Az 52 éves ausztrál egyik ügyvédje, Edward Fitzgerald azzal érvelt, hogy "Assange úr súlyos bűncselekményt fedett fel", amikor nyilvánosságra hozta a szóban forgó dokumentumokat. Elmondta a bíróknak, hogy ügyfelét "azért vádolják, mert szokásos újságírói gyakorlatot folytatott titkos információk megszerzésével és közzétételével - olyan információkkal, amelyek mind igazak, mind pedig nyilvánvalóan közérdekűek". Az Egyesült Államok jogi képviselői viszont azzal érvelnek, hogy az amerikai diplomáciai okmányok szerkesztetlen közzétételével Assange tudatosan sodort súlyos veszélybe olyan emberi jogi és ellenzéki aktivistákat, valamint újságírókat, akik elnyomó rezsimekről és terrorszervezetekről gyűjtöttek adatokat.


Assange másik ügyvédje, Mark Summers szerint az Egyesült Államok meg akarja torolni Assange politikai nézeteit. "Ez a politikai véleménynyilvánításért való állami megtorlás paradigmatikus példája" - mondta Summers . Az ügyvédek azzal is érveltek, hogy ügyfelük "reális veszélynek van kitéve a CIA vagy más ügynökségek további bíróságon kívüli intézkedéseinek" - ez egy jogi szempontból kényes megfogalmazás arra, hogy azt mondják, hogy meggyilkolhatják, vagy a büntetőjogi szankción túlmenően valamilyen kár érheti. Állításuk szerint - amelyet még nem sikerült bizonyítani - a CIA Assange meggyilkolását tervezte 2012 és 2019 között, az alatt a hét év alatt, amíg ő Ecuador londoni nagykövetségén tartózkodott.

Summers elmondta a bíráknak, hogy Donald Trump akkori amerikai elnök "részletes lehetőségeket" kért arra vonatkozóan, hogyan lehetne megölni Assange-ot. "Még tervek is készültek" - mondta, hozzátéve, hogy bizonyíték van erre a "valóban lélegzetelállító akcióra" - bár az eddig még nem került elő. Summers szerint az állítólagos terv "csak akkor esett szét, amikor az Egyesült Királyság hatóságai nem voltak túlságosan lelkesek a kiadatástól, vagy egy lövöldözés gondolatától London utcáin". Írásbeli beadványaikban Fitzgerald és ő hozzátették: "A bizonyítékok azt mutatják, hogy az USA kész volt mindenre, beleértve a saját büntető igazságszolgáltatási rendszerével való visszaélést is, hogy fenntartsa az amerikai tisztviselők büntetlenségét a hírhedt terrorizmus elleni háború során elkövetett kínzások/háborús bűncselekmények tekintetében, és hogy elnyomja azokat a szereplőket és bíróságokat, akik hajlandóak és készek voltak arra, hogy megpróbálják felelősségre vonni az ezekért a bűncselekményekért felelőseket. Assange úr egyike ezeknek a célpontoknak."


A Wikileaks által másfél évtizede közzétett videók egyike

Assange jogi csatája 2010-ben kezdődött, amikor a Wikileaks hatalmas mennyiségű bizalmas katonai aktát hozott nyilvánosságra az iraki és afganisztáni háborúkból, köztük olyan felvételeket, amelyeken egy amerikai helikopter civileket lő le Bagdadban. Ecuador londoni nagykövetségen keresett menedéket, majd a Metropolitan Police 2019-ben letartóztatta. Az Egyesült Államok még abban az évben követelte a kiadatását az Egyesült Királyságtól, mondván, hogy a nyilvánosságra hozott információk életeket veszélyeztettek. Két évvel később a londoni központi büntetőbíróság úgy döntött, hogy bár az Egyesült Államok bebizonyította, hogy jogos büntetőügye van az ausztrállal szemben, nem lehet őt átadni, mert megpróbálhat kárt tenni magában.

Az Egyesült Államok elérte a döntés hatályon kívül helyezését, miután biztosítékokat adott az Egyesült Királyságnak arra vonatkozóan, hogy kiadatás esetén hogyan bánnának Assange-dzsal, beleértve annak lehetőségét, hogy az esetleges börtönbüntetést a hazájában, Ausztráliában töltse. Az e heti meghallgatáson, amelyet nagyrészt utolsó próbálkozásnak tekintenek, Assange ügyvédei engedélyt kérnek arra, hogy megtámadhassák a Priti Patel akkori brit belügyminiszter által 2022-ben aláírt kiadatási parancsot. Ha nem sikerül meggyőzniük a bírákat arról, hogy a végzéssel bármi baj van, Assange-ot 28 napon belül ki kell adni - kivéve, ha meg tudja győzni az Emberi Jogok Európai Bíróságát, hogy egy úgynevezett "39. szabály" szerinti végzéssel ideiglenesen állítsa le az eljárást.


Nick Vamos, a Crown Prosecution Service korábbi kiadatási vezetője szerint ha a Legfelsőbb Bíróság elutasítja az ügyet, az amerikai rendőrbírók napokon belül Londonba érkezhetnek. "Nagyon komoly ügy kell ahoz, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága beavatkozzon, nevezetesen, hogy "helyrehozhatatlan kár közvetlen veszélye" áll fenn az emberi jogait illetően, ami természetesen egyike azoknak az érveknek, amelyeket a londoni Legfelsőbb Bíróság épp most utasított volna el" - mondta. Stella Assange szerint férje nem élné túl az amerikai börtönt, és az ügyet politikai indíttatásúnak minősítette. "Ez az ügy fogja eldönteni, hogy él-e vagy meghal" - mondta. A Legfelsőbb Bíróság előtt Assange támogatói gyűltek össze, és "Szabadítsátok ki Julian Assange-t" feliratú plakátokat lengettek. Assange asszony megköszönte a támogatásukat, és a bíróság előtt felállított színpadról szólt hozzájuk: "Nagy nap áll előttünk. Nem tudjuk, mire számíthatunk, de önök azért vannak itt, mert a világ figyel".

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • felemelő #4
    Persze... no de ez ugye azért történt, mert a közre tartozó adatokat, egy kormányfüggetlen társadalmi szervezetnek nem adta oda az állam, hogy az felelőséggel kiválogassa a jogos titkokat és a jogtalanul eltitkolt moslékot.

    Innen az állam demokratikus volta és jogállamisága ugye erősen kicsorbult.
  • Gabbbbbbbbbbbb #3
    Nem tudom, hogy ez mennyire igaz. Az amerikai propagandagépezet nyilván ezt nyomta a csapból is, végül is elhihetem.

    Én olyan oldalról közelíteném meg a kérdést, hogy 1.) ő nem amerikai állampolgár. 2.) Pl. ha én valahogyan tudomást szereznék amerikai nemzetbiztosági titkokról és azokat nyilvánosságra hoznám, akkor nem követnék el bűncselekményt, mert sem jogilag, sem etikailag nem vonatkoznak rám azok a törvények, amelyek alapján esetlegesen elítélnének. Nyilván azzal érvelnek, hogy teljesen mindegy, hogy valaki digitális eszközökkel, vagy személyen az adott ország területén kémkedik, szerintem ez a gondolatmenet elég gyenge lábakon áll az Assange ügyben. Egyszerűen az USA példát akar statuálni vele és minden lehetséges eszközzel nyomást gyakarol(t) az érintett országokra, hogy ezt a célt elérje.
    Utoljára szerkesztette: Gabbbbbbbbbbbb, 2024.02.22. 13:04:41
  • bdzsana #2
    Nem vagyok ebben a témában expert úgyhogy lehet hülyeséget mondok, de nekem úgy rémlik, hogy a szivárogtatás nem nagyon volt válogatva azokra, amikben a bűncselekmények történtek, hanem random nemzeti és katonai titkok is közte voltak, amik fenyegették a nemzetbiztonságot és ameriaki katonák biztonságát is.

    Ha tényleg így volt és én nem tudom rosszul, akkor igen valóban baj, hogy kiderült és ezérthető is.
  • Kotomicuki #1
    "Nem az a baj, hogy megtörtént, hanem az, hogy (mind)ez kiderült!"

    Amennyiben elítélik a J. A.-t, akkor az aktában fellelhető bűntények elkövetőit is uú ítéljék el - plusz nyomozni a többi után, ugye! Ha ez utóbbira nem képesek, akkor az ezt megszellőztető egyént sem szabad elítélni, hiszen, ha az egyik oldalt felmentették a bűneik alól, akkor a másik oldalnak is uú kijár ez a "kegy"..., ha már "igazságszolgáltatásról" beszélünk.