SG.hu
Jó ötlet belépőjegy helyett arcfelismerésre hagyatkozni?
Az arcfelismerő szoftverek felgyorsítják az utasfelvételt a repülőtereken, a tengerjáró hajókon és a vidámparkokban, de a szakértők aggódnak a biztonságot és a magánéletet érintő kockázatok miatt.
Lehet, hogy már nem kell sokáig a mobiltelefonunkat használnunk a check-in pultoknál: gyorsan terjed a turizmusban az arcfelismerő technológia, a telefonok kezdenek a papíralapú jegyek útjára lépni a repülőtereken, a hajóterminálokon és a vidámparkokban. Ez kényelmesebbé teszi a becsekkolást, de adatvédelmi és biztonsági aggályokat is felvet. Mint sok minden mást, ezt a digitális átállást is a covid gyorsította fel, a pandémia előtt rengeteg helyen ez egy jövőbeli dolognak tűnt. A világjárvány óta az érintés nélküli tranzakciók általánossá váltak, ez magában foglalja az arcfelismerést is, amely mostanában kezd utat törni magának a mindennapi műveletekben az utazási ágazatban.
Az arcfelismerő rendszerek használata egyes repülőtereken már napi valóság. Miami repülőterén például a nemzetközi járatokat kiszolgáló 12 kapunál elhelyezett kamerák az utasok arcát a légitársaságoknál tárolt útlevélképekkel vetítik össze, így az utasok ezeken a kapukon keresztül átmenve az útlevelük vagy beszállókártya felmutatása nélkül szállhatnak fel a fedélzetre. A rendszereket telepítő SITA vállalat szerződést nyert el arra, hogy ugyanezt a feladatot elvégezze 10 másik amerikai repülőtér számos további nemzetközi kapujánál, köztük a bostoni és a philadelphiai nemzetközi repülőtéren. A rendszer használata opcionális, arról le lehet mondani, és az utasok ha akarják, továbbra is bemutathatják a fizikai okmányaikat.
A technológia a hivatalokban is felgyorsítja a várakozást. Az amerikai vám- és határvédelem Global Entry programjának tagjai mostantól hét amerikai repülőtéren, köztük a Seattle-Tacoma repülőtéren és a Washington Dulles repülőtéren is kikerülhetik a kioszkoknál kialakított sorokat, ha érkezéskor egy új telefonos alkalmazás segítségével egy szelfit készítenek. A szelfit összevetik az ügynökség portrékat tartalmazó biometriai adatbázisával.
A tengerjáró hajók üzemeltetői is arra fogadnak, hogy az arcfelismerés javítani fogja az utasok élményét. A Carnival Cruise hajóin egy kamera minden egyes alkalommal lefényképezi az utasokat, amikor fel- vagy leszállnak a hajóról, hogy vészhelyzet esetén tudják, ki van a fedélzeten, és hogy biztosítsák, hogy csak az arra jogosultak tartózkodnak a hajón. Az arcfelismerés azt is lehetővé teszi, hogy az utasok megkapják a fedélzeti fotósok által róluk készített képeket, ahelyett, hogy több száz fényképet kellene átnézniük, hogy megtalálják azokat, amelyeken szerepelnek. A Holland America - amely hasonló technológiát használ - azt állítja, hogy az arcfelismerés akár 40 százalékkal is felgyorsította a bejelentkezési folyamatot. Mindkét vállalat azt állítja, hogy minden egyes utazás után minden biometrikus adatot törölnek, és a vendégek lemondhatnak a rendszer alkalmazásáról.
Az Egyesült Arab Emírségekben, Abu Dhabiban található Yas-szigeten található vidámparkok látogatói arcfelismerő rendszert használhatnak a belépéshez, valamint az ételek és ajándéktárgyak vásárlásához olyan látványosságokon, mint a Warner Bros. World Abu Dhabi, a Ferrari World Abu Dhabi és a Yas Waterworld. A programra regisztráló vendégek egy applikáció segítségével beküldenek egy szelfit, amely összekapcsolja a fotójukat a jegyükkel. Amikor megérkeznek a parkba, a sorompók automatikusan kinyílnak, amint egy kamera azonosítja őket. A park azon vendégei pedig, akik hitelkártyaadatokat is megadnak, a kamerába nézve fizethetnek az ajándéktárgyakért és az ételekért is.
Az embereknek biztonsági intézkedésként általában nincs kifogása az arcfelismerés ellen, de ha a technológiát a vállalatok elkezdenék arra használni, hogy például felmérjék a hangulatukat, ajánlatokat tegyenek vagy valamilyen akcióra irányítsák őket, akkor az már átlépne egy vörös vonalat. A Disney World 2021-ben tesztelte az arcfelismerést a parkokba való belépéshez, de úgy döntött, hogy inkább nem használja. A szállodaláncok is kivárnak. A Marriott néhány évvel ezelőtt két kínai szállodában tesztelte az arcfelismerő technológiát a bejelentkezéshez, de nincs jele annak, hogy az iparág szélesebb körének konkrét tervei lennének a bevezetésére, amely lehetővé tenné például, hogy a vendégek kulcskártya helyett az arcukkal nyissák ki a szállodai szobát.
Az arcfelismerő technológia elterjedésével egyes szakértők az utazók magánéletét és biztonságát fenyegető kockázatok miatt aggódnak. Egy jelszóval ellentétben, amelyet vissza lehet állítani, a biometrikus adatokat nem lehet könnyen megváltoztatni anélkül, hogy jelentősen megváltoztatnánk a megjelenésünket. Más érzékeny adatokhoz, például a útlevélszámokhoz hasonlóan az emberek képét is felhasználhatják a bűnözők arra, hogy online személyazonosságot hozzanak létre, vagy akár deepfake videókat készítsenek. A biometrikus adatok felhasználására vonatkozóan az Európai Unióban a vállalatoknak engedélyt kell kérniük a fogyasztóktól az adataik gyűjtésére, és el kell mondaniuk, hogy mire fogják felhasználni azokat, de kevesen tudják meg, ha a biometrikus adataikat ellopják vagy visszaélnek velük.
Az arcfelismerési adatok magáncégek általi kezelése nem véletlenül aggasztja a jogvédő szervezeteket. A vállalatokat meghekkelhetik, vagy azokat kötelezhetik adataik kormányzati szerveknek való átadására, amelyek azokat megfigyelésre használhatják. Egyesek akár el is adhatják az ügyfelek biometrikus adatait, vagy más módon hasznot húzhatnak belőlük, és ezeket a szándékokat az apró betűs részbe temethetik - ez volt a forgatókönyv a "Black Mirror" "Joan Is Awful" című epizódjában, amelyben egy fiktív streaming-szolgáltatás a szerződési feltételeket arra használta, hogy a főszereplő életét egy tévésorozathoz használja fel. Speciális probléma, hogy az arcfelismerő szoftverek bizonyos demográfiai csoportok esetében kevésbé pontosnak bizonyultak, és ez még a fejlesztések ellenére is előfordul, mert az algoritmusokat jellemzően nem osztják meg vagy tesztelik nyilvánosan.
Néhány vállalat új szolgáltatással reagált az adatvédelmi aggályokra. A GetPica egy olasz arcfelismerő szoftvercég, és eseményekkel szerződik, hogy azok személyre szabott fotókat küldhessenek résztvevőiknek abból a több százból, amelyeket naponta fotósok készítenek. Az emberek a telefonos alkalmazásba való bejelentkezéssel és egy szelfi beküldésével regisztrálhatnak, és ezután megnézhetnek minden olyan fotót, amelyen szerepelnek, és ők eldönthetik hogy meg akarják-e valamelyiket vásárolni. A vendégek névtelenek maradnak, mert ha mások kiválasztanak egy olyan fotót, amelyen ők is szerepelnek, automatikusan elmossák az arcukat. "Az adatvédelem a rendszer egyik legfontosabb szempontja" - mondta Dhiren Fonseca, a GetPica stratégiai tanácsadója - "ezért hagyjuk, hogy a felhasználók dönthessenek a kívánt szintről".
Az arcfelismerő technológia egyre inkább rövidebb sorokat és kevesebb dokumentum megőrzését ígéri az utazóknak, de mindennek a kényelemnek ára lehet. Azáltal, hogy egyre több megfigyelési technológiát fogadunk el, egyben lehetővé tesszük azt is, hogy mások állandóan nyomon követhessék, hol vagyunk és kivel vagyunk.
Lehet, hogy már nem kell sokáig a mobiltelefonunkat használnunk a check-in pultoknál: gyorsan terjed a turizmusban az arcfelismerő technológia, a telefonok kezdenek a papíralapú jegyek útjára lépni a repülőtereken, a hajóterminálokon és a vidámparkokban. Ez kényelmesebbé teszi a becsekkolást, de adatvédelmi és biztonsági aggályokat is felvet. Mint sok minden mást, ezt a digitális átállást is a covid gyorsította fel, a pandémia előtt rengeteg helyen ez egy jövőbeli dolognak tűnt. A világjárvány óta az érintés nélküli tranzakciók általánossá váltak, ez magában foglalja az arcfelismerést is, amely mostanában kezd utat törni magának a mindennapi műveletekben az utazási ágazatban.
Az arcfelismerő rendszerek használata egyes repülőtereken már napi valóság. Miami repülőterén például a nemzetközi járatokat kiszolgáló 12 kapunál elhelyezett kamerák az utasok arcát a légitársaságoknál tárolt útlevélképekkel vetítik össze, így az utasok ezeken a kapukon keresztül átmenve az útlevelük vagy beszállókártya felmutatása nélkül szállhatnak fel a fedélzetre. A rendszereket telepítő SITA vállalat szerződést nyert el arra, hogy ugyanezt a feladatot elvégezze 10 másik amerikai repülőtér számos további nemzetközi kapujánál, köztük a bostoni és a philadelphiai nemzetközi repülőtéren. A rendszer használata opcionális, arról le lehet mondani, és az utasok ha akarják, továbbra is bemutathatják a fizikai okmányaikat.
A technológia a hivatalokban is felgyorsítja a várakozást. Az amerikai vám- és határvédelem Global Entry programjának tagjai mostantól hét amerikai repülőtéren, köztük a Seattle-Tacoma repülőtéren és a Washington Dulles repülőtéren is kikerülhetik a kioszkoknál kialakított sorokat, ha érkezéskor egy új telefonos alkalmazás segítségével egy szelfit készítenek. A szelfit összevetik az ügynökség portrékat tartalmazó biometriai adatbázisával.
A tengerjáró hajók üzemeltetői is arra fogadnak, hogy az arcfelismerés javítani fogja az utasok élményét. A Carnival Cruise hajóin egy kamera minden egyes alkalommal lefényképezi az utasokat, amikor fel- vagy leszállnak a hajóról, hogy vészhelyzet esetén tudják, ki van a fedélzeten, és hogy biztosítsák, hogy csak az arra jogosultak tartózkodnak a hajón. Az arcfelismerés azt is lehetővé teszi, hogy az utasok megkapják a fedélzeti fotósok által róluk készített képeket, ahelyett, hogy több száz fényképet kellene átnézniük, hogy megtalálják azokat, amelyeken szerepelnek. A Holland America - amely hasonló technológiát használ - azt állítja, hogy az arcfelismerés akár 40 százalékkal is felgyorsította a bejelentkezési folyamatot. Mindkét vállalat azt állítja, hogy minden egyes utazás után minden biometrikus adatot törölnek, és a vendégek lemondhatnak a rendszer alkalmazásáról.
Az Egyesült Arab Emírségekben, Abu Dhabiban található Yas-szigeten található vidámparkok látogatói arcfelismerő rendszert használhatnak a belépéshez, valamint az ételek és ajándéktárgyak vásárlásához olyan látványosságokon, mint a Warner Bros. World Abu Dhabi, a Ferrari World Abu Dhabi és a Yas Waterworld. A programra regisztráló vendégek egy applikáció segítségével beküldenek egy szelfit, amely összekapcsolja a fotójukat a jegyükkel. Amikor megérkeznek a parkba, a sorompók automatikusan kinyílnak, amint egy kamera azonosítja őket. A park azon vendégei pedig, akik hitelkártyaadatokat is megadnak, a kamerába nézve fizethetnek az ajándéktárgyakért és az ételekért is.
Az embereknek biztonsági intézkedésként általában nincs kifogása az arcfelismerés ellen, de ha a technológiát a vállalatok elkezdenék arra használni, hogy például felmérjék a hangulatukat, ajánlatokat tegyenek vagy valamilyen akcióra irányítsák őket, akkor az már átlépne egy vörös vonalat. A Disney World 2021-ben tesztelte az arcfelismerést a parkokba való belépéshez, de úgy döntött, hogy inkább nem használja. A szállodaláncok is kivárnak. A Marriott néhány évvel ezelőtt két kínai szállodában tesztelte az arcfelismerő technológiát a bejelentkezéshez, de nincs jele annak, hogy az iparág szélesebb körének konkrét tervei lennének a bevezetésére, amely lehetővé tenné például, hogy a vendégek kulcskártya helyett az arcukkal nyissák ki a szállodai szobát.
Az arcfelismerő technológia elterjedésével egyes szakértők az utazók magánéletét és biztonságát fenyegető kockázatok miatt aggódnak. Egy jelszóval ellentétben, amelyet vissza lehet állítani, a biometrikus adatokat nem lehet könnyen megváltoztatni anélkül, hogy jelentősen megváltoztatnánk a megjelenésünket. Más érzékeny adatokhoz, például a útlevélszámokhoz hasonlóan az emberek képét is felhasználhatják a bűnözők arra, hogy online személyazonosságot hozzanak létre, vagy akár deepfake videókat készítsenek. A biometrikus adatok felhasználására vonatkozóan az Európai Unióban a vállalatoknak engedélyt kell kérniük a fogyasztóktól az adataik gyűjtésére, és el kell mondaniuk, hogy mire fogják felhasználni azokat, de kevesen tudják meg, ha a biometrikus adataikat ellopják vagy visszaélnek velük.
Az arcfelismerési adatok magáncégek általi kezelése nem véletlenül aggasztja a jogvédő szervezeteket. A vállalatokat meghekkelhetik, vagy azokat kötelezhetik adataik kormányzati szerveknek való átadására, amelyek azokat megfigyelésre használhatják. Egyesek akár el is adhatják az ügyfelek biometrikus adatait, vagy más módon hasznot húzhatnak belőlük, és ezeket a szándékokat az apró betűs részbe temethetik - ez volt a forgatókönyv a "Black Mirror" "Joan Is Awful" című epizódjában, amelyben egy fiktív streaming-szolgáltatás a szerződési feltételeket arra használta, hogy a főszereplő életét egy tévésorozathoz használja fel. Speciális probléma, hogy az arcfelismerő szoftverek bizonyos demográfiai csoportok esetében kevésbé pontosnak bizonyultak, és ez még a fejlesztések ellenére is előfordul, mert az algoritmusokat jellemzően nem osztják meg vagy tesztelik nyilvánosan.
Néhány vállalat új szolgáltatással reagált az adatvédelmi aggályokra. A GetPica egy olasz arcfelismerő szoftvercég, és eseményekkel szerződik, hogy azok személyre szabott fotókat küldhessenek résztvevőiknek abból a több százból, amelyeket naponta fotósok készítenek. Az emberek a telefonos alkalmazásba való bejelentkezéssel és egy szelfi beküldésével regisztrálhatnak, és ezután megnézhetnek minden olyan fotót, amelyen szerepelnek, és ők eldönthetik hogy meg akarják-e valamelyiket vásárolni. A vendégek névtelenek maradnak, mert ha mások kiválasztanak egy olyan fotót, amelyen ők is szerepelnek, automatikusan elmossák az arcukat. "Az adatvédelem a rendszer egyik legfontosabb szempontja" - mondta Dhiren Fonseca, a GetPica stratégiai tanácsadója - "ezért hagyjuk, hogy a felhasználók dönthessenek a kívánt szintről".
Az arcfelismerő technológia egyre inkább rövidebb sorokat és kevesebb dokumentum megőrzését ígéri az utazóknak, de mindennek a kényelemnek ára lehet. Azáltal, hogy egyre több megfigyelési technológiát fogadunk el, egyben lehetővé tesszük azt is, hogy mások állandóan nyomon követhessék, hol vagyunk és kivel vagyunk.