SG.hu
Az Intel újabb 25 milliárd dollárt fektet be Izraelben
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök vasárnap bejelentette, hogy az Intel 25 milliárd dollárt fektet be félvezetőgyártó létesítményekbe az országban. A projekt több ezer új munkahelyet teremt a cég által jelenleg az országban foglalkoztatott csaknem 12 ezer munkavállaló mellé. Az Izraellel kötött megállapodás részeként a chipgyártó jelentős állami támogatásra lesz jogosult.
"Gratulálok az izraeli gazdaság számára óriási eredményhez. Ez a legnagyobb beruházás, amelyet egy multinacionális vállalat valaha is eszközölt Izraelben!" - írta a miniszterelnök egy Telegram-posztban. Netanjahu az izraeli gazdaságba vetett bizalom kifejezéseként jellemezte a beruházást, amely "szöges ellentétben áll az Izrael elleni hamis hírekkel". A Kiryat Gat városában létesülő gyár a tervek szerint 2027-ben nyitja meg kapuit - közölte az izraeli pénzügyminisztérium. Az Intel az eddigi 5 százalékról 7,5 százalékra emelt adókulcsot fizet, de a teljes beruházás 12,8 százalékának megfelelő támogatást is kap ha betartja a vállalásait.
Az Intel 1974 óta van jelen Izraelben, a chipgyártó azóta az ország legjelentősebb privát munkaadójává és exportőrévé nőtte ki magát. Világszerte 120 000 alkalmazottja közül mintegy 12 000 dolgozik a haifai, a jeruzsálemi, a petah tikvai vagy a Kiryat Gat-i telephelyeken. A társaság 8,7 milliárd dollár értékben exportál az országból, ami az ország bruttó hazai össztermékének 1,75 százalékát teszi ki. Két fő izraeli tevékenysége a fejlesztés és a gyártás, a jeruzsálemi létesítmény az autonóm vezetéssel foglalkozó globális fejlesztési központ, míg honlapjuk szerint a Tel-Avivtól délre fekvő Kiryat Gatban lévő gyáruk a "legfejlettebb gyártóüzem". Az itt lévő Fab 28 üzemben 7 nm-es eljárással gyártanak chipeket. A Fab 38 - amelyet a tervek szerint 2024-ben nyitnak meg a városban - 5 nm-es chipeket gyárt EUV litográfiával. A 25 milliárd dolláros beruházás tartalmazza a már 2021-ben bejelentett 10 milliárd dollárt a már épülő Fab 38-ra.
Pat Gelsinger és Benjamin Netanjahu
A bővítés tovább erősíti az Intel vezérigazgatója, Pat Gelsinger diverzifikálás iránti törekvését. Több üzemet akar Ázsián kívülre telepíteni, de mindez egy olyan időszakban történik, amikor sokan aggódnak az izraeli befektetések miatt. Az országban hatalmas tiltakozások zajlanak az igazságügyi reform miatt, amely csökkenti a bírák függetlenségét a kormánytól. A tiltakozók fontos érve, hogy ez elriaszthatja a technológiai befektetőket, de az Intel mostani 25 milliárd dolláros befektetésével ez az indok gyengülni látszik. Izraelnek emellett olyan emberi jogi kérdések miatt is ellenérzésekkel kell szembenéznie, mint például a nemrégiben bejelentett terv, amely lehetővé teszi a ciszjordániai települések bővítését.
A fejlesztési terv rávilágít arra a globális versenyre, amelynek keretében a cégek az Egyesült Államok és Kína közötti feszültségek közepette diverzifikálják a kritikus alkatrészek ellátását. A vállalatok kihasználják a kormányok által nyújtott támogatásokat, amelyek arra törekszenek, hogy országukban a chipek ellátása megoldott legyen és munkahelyeket vonzzon. Az Egyesült Államok a tavaly elfogadott Chips and Science Act keretében nagyjából 52 milliárd dollárt támogatást oszt ki, Európa pedig hasonló erőfeszítéseket tesz. Az Intel közel 11 milliárd dolláros támogatást kap a német kormánytól egy chipgyártó komplexumhoz az ország keleti részén. A vállalat az írországi Leixlipben is folytatja a terjeszkedést, további 12 milliárd eurót költve. Terveik szerint megduplázzák az ottani gyártóterületet és az un. Intel 4 processzortechnológiával bérgyártásba fognak. A bővítés befejezése után az Intel teljes írországi beruházása több, mint 30 milliárd euróra emelkedik.
Ezzel Pat Gelsinger merész terjeszkedésbe fog egy olyan időszakban, amikor a nagy múltú chipgyártó nehéz helyzetben van. A személyi számítógépek piaca visszaesőben, és a vállalat versenytársai az adatközpontok jövedelmező piacára is benyomultak már. Ma a félvezetőipar sztárja az Nvidia, mert grafikus chipjeire van szükség a mesterséges intelligencia számításokhoz. A piaci kapitalizációja 2020-ban megelőzte az Intelt, ma pedig már meghaladja az 1 billió dollárt, míg az Intel 150 milliárd dolláros értékével messze lemaradt mögötte.
"Gratulálok az izraeli gazdaság számára óriási eredményhez. Ez a legnagyobb beruházás, amelyet egy multinacionális vállalat valaha is eszközölt Izraelben!" - írta a miniszterelnök egy Telegram-posztban. Netanjahu az izraeli gazdaságba vetett bizalom kifejezéseként jellemezte a beruházást, amely "szöges ellentétben áll az Izrael elleni hamis hírekkel". A Kiryat Gat városában létesülő gyár a tervek szerint 2027-ben nyitja meg kapuit - közölte az izraeli pénzügyminisztérium. Az Intel az eddigi 5 százalékról 7,5 százalékra emelt adókulcsot fizet, de a teljes beruházás 12,8 százalékának megfelelő támogatást is kap ha betartja a vállalásait.
Az Intel 1974 óta van jelen Izraelben, a chipgyártó azóta az ország legjelentősebb privát munkaadójává és exportőrévé nőtte ki magát. Világszerte 120 000 alkalmazottja közül mintegy 12 000 dolgozik a haifai, a jeruzsálemi, a petah tikvai vagy a Kiryat Gat-i telephelyeken. A társaság 8,7 milliárd dollár értékben exportál az országból, ami az ország bruttó hazai össztermékének 1,75 százalékát teszi ki. Két fő izraeli tevékenysége a fejlesztés és a gyártás, a jeruzsálemi létesítmény az autonóm vezetéssel foglalkozó globális fejlesztési központ, míg honlapjuk szerint a Tel-Avivtól délre fekvő Kiryat Gatban lévő gyáruk a "legfejlettebb gyártóüzem". Az itt lévő Fab 28 üzemben 7 nm-es eljárással gyártanak chipeket. A Fab 38 - amelyet a tervek szerint 2024-ben nyitnak meg a városban - 5 nm-es chipeket gyárt EUV litográfiával. A 25 milliárd dolláros beruházás tartalmazza a már 2021-ben bejelentett 10 milliárd dollárt a már épülő Fab 38-ra.
Pat Gelsinger és Benjamin Netanjahu
A bővítés tovább erősíti az Intel vezérigazgatója, Pat Gelsinger diverzifikálás iránti törekvését. Több üzemet akar Ázsián kívülre telepíteni, de mindez egy olyan időszakban történik, amikor sokan aggódnak az izraeli befektetések miatt. Az országban hatalmas tiltakozások zajlanak az igazságügyi reform miatt, amely csökkenti a bírák függetlenségét a kormánytól. A tiltakozók fontos érve, hogy ez elriaszthatja a technológiai befektetőket, de az Intel mostani 25 milliárd dolláros befektetésével ez az indok gyengülni látszik. Izraelnek emellett olyan emberi jogi kérdések miatt is ellenérzésekkel kell szembenéznie, mint például a nemrégiben bejelentett terv, amely lehetővé teszi a ciszjordániai települések bővítését.
A fejlesztési terv rávilágít arra a globális versenyre, amelynek keretében a cégek az Egyesült Államok és Kína közötti feszültségek közepette diverzifikálják a kritikus alkatrészek ellátását. A vállalatok kihasználják a kormányok által nyújtott támogatásokat, amelyek arra törekszenek, hogy országukban a chipek ellátása megoldott legyen és munkahelyeket vonzzon. Az Egyesült Államok a tavaly elfogadott Chips and Science Act keretében nagyjából 52 milliárd dollárt támogatást oszt ki, Európa pedig hasonló erőfeszítéseket tesz. Az Intel közel 11 milliárd dolláros támogatást kap a német kormánytól egy chipgyártó komplexumhoz az ország keleti részén. A vállalat az írországi Leixlipben is folytatja a terjeszkedést, további 12 milliárd eurót költve. Terveik szerint megduplázzák az ottani gyártóterületet és az un. Intel 4 processzortechnológiával bérgyártásba fognak. A bővítés befejezése után az Intel teljes írországi beruházása több, mint 30 milliárd euróra emelkedik.
Ezzel Pat Gelsinger merész terjeszkedésbe fog egy olyan időszakban, amikor a nagy múltú chipgyártó nehéz helyzetben van. A személyi számítógépek piaca visszaesőben, és a vállalat versenytársai az adatközpontok jövedelmező piacára is benyomultak már. Ma a félvezetőipar sztárja az Nvidia, mert grafikus chipjeire van szükség a mesterséges intelligencia számításokhoz. A piaci kapitalizációja 2020-ban megelőzte az Intelt, ma pedig már meghaladja az 1 billió dollárt, míg az Intel 150 milliárd dolláros értékével messze lemaradt mögötte.