SG.hu
Az EU átfogó új adatstratégián dolgozik
Ez gazdasági hatásain túl át fogja alakítani a szabályozási követelményeket és geopolitikai következményei is lesznek.
Az európai adatstratégia célja, hogy az EU vezető szerepet töltsön be az adatvezérelt társadalomban. Az egységes adatpiac megteremtése lehetővé teszi az adatok szabad áramlását az EU-n belül és az ágazatok között. Az adatokhoz való hozzáférés és az adatok felhasználásának képessége alapvető fontosságú az innováció és a növekedés szempontjából. A terv az, hogy az EU egységes adatpiacot hoz létre, ahol a felhasználók szabadon rendelkezhetnek a saját adataik felett, és a hozzáférés és a felhasználás szabályai tisztességesek, gyakorlatiasak és egyértelműek. Ez a vonatkésésekről való valós idejű értesítéstől kezdve a vállalati információkon át az egyes emberek egészségügyi állapotáig mindenre vonatkozna.
Az uniós tagállamok felkészültségi szintje azonban jelentősen eltér, mivel az Európa déli részén fekvő országok olyan kihívásokkal szembesülnek, mint a digitális készségek és az adatinfrastruktúrához való hozzáférés hiánya. A nemzeti piaci sajátosságok, például a kis- és középvállalkozások (kkv-k) nagyarányú jelenléte szintén fontos elem, mivel a szabályozási keretrendszer szigorítása megnövelheti a megfelelési költségeket, ami megnövelheti a belépési küszöböt. A nemzetközi dimenzió szintén kulcsfontosságú szempont, mivel az európai adatstratégia sikere attól függhet, hogy az EU képes lesz-e nemzetközi fórumokon kialakítani az adatfelhasználás és -megosztás nemzetközi szabványait.
"Európa lemaradásban van az Egyesült Államokhoz képest, de egyre nagyobb kihívást jelent Kína számára is az adatgazdaság GDP-re gyakorolt hatása, valamint a foglalkozás és a készségek tekintetében. Európát tekintve a dél-európai országok az északiakhoz képest a második kategóriában játszanak" - mondta Stefano da Empoli, a Versenyképességi Intézet elnöke. A Versenyképességi Intézet egy olasz agytröszt, amely partnerséget kötött a spanyol Elcano Királyi Intézettel, a lisszaboni Közpolitikai Intézettel és a Geece-i Gazdasági és Ipari Kutatási Alapítvánnyal. A PromethEUs égisze alatt tömörülő dél-európai agytrösztök hálózata egy új adatgazdasági indexet fog elindítani egy tanulmány részeként.
Az index hat mutatót foglal magában, köztük a felhőszolgáltatásokat használó vállalatok számát, a Big Data elterjedtségét, a szakemberek arányát és az adatpiac értékét. Az index szerint a gazdasági felkészültség tekintetében az északi országok - Dánia, Svédország és Hollandia - vezetnek, míg Közép-Kelet-Európa - olyan országok, mint Románia, Bulgária és Magyarország - lemaradásban van. A déli országok valahol a kettő között helyezkednek el, míg Spanyolország különösen rosszul teljesít, mivel az utolsó előtti helyen áll. "A dél-európai országok számára a legfontosabb kihívást a kkv-k adathozzáférése, az adatgazdaság előnyeinek kiaknázására való képességük, valamint az jelenti, hogy nemcsak az alapkészségek, hanem a szakképzett szakemberek is teljesen hiányoznak" - tette hozzá da Empoli.
A déli országok másik közös problémája az infrastruktúrára használatának lehetősége, mivel például a nagy teljesítményű számítástechnika csak a nagyvállalatok számára elérhető, és a kkv-k ritkán férnek hozzá a szuperszámítógépekhez. Ez hazánkban sincs másként, egyetlen olyan szuperszámítógépünk van, amelyet a kis- és középvállalkozások is használhatnak. Ez a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) által üzemeltetett Komondor, amelyet idén januárban adtak át. A világ leggyorsabb szuperszámítógépeit rangsoroló, friss TOP 500-as listán a 229. helyet, a világ legenergiahatékonyabb szuperszámítógépeit rangsoroló Green500-as júniusi listán pedig az előkelő 21. helyet foglalja el. A a KIFÜ-nek jelenleg 12 felsőoktatási intézménnyel és közel 70 kkv-val van együttműködési megállapodása, de átadása óta további részekkel bővült, hogy lehetőséget teremtsen a piaci felhasználói létszám jelentős gyarapodására.
A tanulmány nemzetközi perspektívába is helyezi az adatgazdaságot: becslése szerint az Egyesült Államok adatpiaci értéke 2022-ben hatalmas, 289,5 milliárd eurót tesz ki, ami négyszerese a 73 milliárd eurós uniós értéknek és hétszerese a 40 milliárd eurós kínai értéknek. Ugyanakkor Európa második helyének egyre inkább kihívója Peking, amelynek piaci növekedése az elmúlt két évben több mint kétszerese volt az európainak.
Ebben az összefüggésben az EU-nak arra kell törekednie, hogy "olyan megállapodásokat kössön a hasonlóan gondolkodó országokkal, amelyek összehangolt megközelítéshez vezethetnek a szabályozási rendszerek tekintetében" - mondta da Empoli, rámutatva különösen az olyan újonnan megjelenő technológiákra vonatkozó közös elképzelések kidolgozásának fontosságára. Tekintettel az úgynevezett "brüsszeli hatás" húzóerejére, a dokumentum úgy véli, hogy az EU adatstratégiája hatással lehet a világ többi részére az adatok megosztásának és felhasználásának módját illetően, és javasolja, hogy az EU érvényesítse nézeteit az olyan nemzetközi fórumokon, mint a G7-ek és a digitális gazdasági partnerségi megállapodás.
A tanulmány ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy az adattörvényt egyes harmadik országbeli vállalatok "fegyverként" használhatják fel, mivel a rendelet segítségével hozzáférhetnek védett szellemi tulajdonhoz, és adatokat szerezhetnek olyan érzékeny ágazatokból, mint a védelmi ágazat. "Biztosítékokra van szükség a kereskedelmi szempontból érzékeny adatok kiadásának elkerülése érdekében, amelyeket nem könnyű azonosítani. Ha nem megfelelően kezelik, ez az adatmegosztás alááshatja azt az európai versenyképességet, amelyet erősíteni hivatott" - tette hozzá da Empoli.
Az európai adatstratégia összetett szabályozási keretet foglal magában, amely magában foglalja az adatkezelési törvényt, az adattörvényt, a nyílt adatokról szóló irányelvet és az ágazati adattereket. Az még meghatározásra vár, hogy a vállalatok milyen ösztönzőket kapnak majd arra, hogy megosszák adataikat más gazdasági szereplőkkel, köztük a versenytársakkal. Bár az uniós szabályok célja a bizalom erősítése a vállalkozások közötti adatmegosztás terén, az alapul szolgáló üzleti modellen nem változtatnak. "Két választási lehetőség van. Vagy pozitív ösztönzést adunk kompenzáció formájában, vagy kötelezzük a vállalatokat az adatszolgáltatásra. Természetesen az első út lenne a jobb. Ha nem személyes adatokról beszélünk, ez is megoldás lehet" - tette hozzá da Empoli.
A dokumentum külön kitér az Európai Egészségügyi Adattérre, mint olyan ágazati adattérre, amelynek célja, hogy a polgárok egyszerűen hozzáférhessenek saját egészségügyi adataikhoz, miközben a nem azonosítható egészségügyi adatokat a tudományos élet, a kutatók és a politikai döntéshozók számára is elérhetővé teszi. A szakértő megjegyzi, hogy néhány országban, például Olaszországban és Spanyolországban különösen bonyolult a helyzet, mivel nincs nemzeti egészségügyi adatbázis, mivel az egészségügyi ellátást regionális szinten kezelik. Hozzátette, hogy az olasz kérdést súlyosbítja a digitális készségek hiánya és a közigazgatásban dolgozók különösen magas életkora.
Az európai adatstratégia célja, hogy az EU vezető szerepet töltsön be az adatvezérelt társadalomban. Az egységes adatpiac megteremtése lehetővé teszi az adatok szabad áramlását az EU-n belül és az ágazatok között. Az adatokhoz való hozzáférés és az adatok felhasználásának képessége alapvető fontosságú az innováció és a növekedés szempontjából. A terv az, hogy az EU egységes adatpiacot hoz létre, ahol a felhasználók szabadon rendelkezhetnek a saját adataik felett, és a hozzáférés és a felhasználás szabályai tisztességesek, gyakorlatiasak és egyértelműek. Ez a vonatkésésekről való valós idejű értesítéstől kezdve a vállalati információkon át az egyes emberek egészségügyi állapotáig mindenre vonatkozna.
Az uniós tagállamok felkészültségi szintje azonban jelentősen eltér, mivel az Európa déli részén fekvő országok olyan kihívásokkal szembesülnek, mint a digitális készségek és az adatinfrastruktúrához való hozzáférés hiánya. A nemzeti piaci sajátosságok, például a kis- és középvállalkozások (kkv-k) nagyarányú jelenléte szintén fontos elem, mivel a szabályozási keretrendszer szigorítása megnövelheti a megfelelési költségeket, ami megnövelheti a belépési küszöböt. A nemzetközi dimenzió szintén kulcsfontosságú szempont, mivel az európai adatstratégia sikere attól függhet, hogy az EU képes lesz-e nemzetközi fórumokon kialakítani az adatfelhasználás és -megosztás nemzetközi szabványait.
"Európa lemaradásban van az Egyesült Államokhoz képest, de egyre nagyobb kihívást jelent Kína számára is az adatgazdaság GDP-re gyakorolt hatása, valamint a foglalkozás és a készségek tekintetében. Európát tekintve a dél-európai országok az északiakhoz képest a második kategóriában játszanak" - mondta Stefano da Empoli, a Versenyképességi Intézet elnöke. A Versenyképességi Intézet egy olasz agytröszt, amely partnerséget kötött a spanyol Elcano Királyi Intézettel, a lisszaboni Közpolitikai Intézettel és a Geece-i Gazdasági és Ipari Kutatási Alapítvánnyal. A PromethEUs égisze alatt tömörülő dél-európai agytrösztök hálózata egy új adatgazdasági indexet fog elindítani egy tanulmány részeként.
Az index hat mutatót foglal magában, köztük a felhőszolgáltatásokat használó vállalatok számát, a Big Data elterjedtségét, a szakemberek arányát és az adatpiac értékét. Az index szerint a gazdasági felkészültség tekintetében az északi országok - Dánia, Svédország és Hollandia - vezetnek, míg Közép-Kelet-Európa - olyan országok, mint Románia, Bulgária és Magyarország - lemaradásban van. A déli országok valahol a kettő között helyezkednek el, míg Spanyolország különösen rosszul teljesít, mivel az utolsó előtti helyen áll. "A dél-európai országok számára a legfontosabb kihívást a kkv-k adathozzáférése, az adatgazdaság előnyeinek kiaknázására való képességük, valamint az jelenti, hogy nemcsak az alapkészségek, hanem a szakképzett szakemberek is teljesen hiányoznak" - tette hozzá da Empoli.
A déli országok másik közös problémája az infrastruktúrára használatának lehetősége, mivel például a nagy teljesítményű számítástechnika csak a nagyvállalatok számára elérhető, és a kkv-k ritkán férnek hozzá a szuperszámítógépekhez. Ez hazánkban sincs másként, egyetlen olyan szuperszámítógépünk van, amelyet a kis- és középvállalkozások is használhatnak. Ez a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) által üzemeltetett Komondor, amelyet idén januárban adtak át. A világ leggyorsabb szuperszámítógépeit rangsoroló, friss TOP 500-as listán a 229. helyet, a világ legenergiahatékonyabb szuperszámítógépeit rangsoroló Green500-as júniusi listán pedig az előkelő 21. helyet foglalja el. A a KIFÜ-nek jelenleg 12 felsőoktatási intézménnyel és közel 70 kkv-val van együttműködési megállapodása, de átadása óta további részekkel bővült, hogy lehetőséget teremtsen a piaci felhasználói létszám jelentős gyarapodására.
A tanulmány nemzetközi perspektívába is helyezi az adatgazdaságot: becslése szerint az Egyesült Államok adatpiaci értéke 2022-ben hatalmas, 289,5 milliárd eurót tesz ki, ami négyszerese a 73 milliárd eurós uniós értéknek és hétszerese a 40 milliárd eurós kínai értéknek. Ugyanakkor Európa második helyének egyre inkább kihívója Peking, amelynek piaci növekedése az elmúlt két évben több mint kétszerese volt az európainak.
Ebben az összefüggésben az EU-nak arra kell törekednie, hogy "olyan megállapodásokat kössön a hasonlóan gondolkodó országokkal, amelyek összehangolt megközelítéshez vezethetnek a szabályozási rendszerek tekintetében" - mondta da Empoli, rámutatva különösen az olyan újonnan megjelenő technológiákra vonatkozó közös elképzelések kidolgozásának fontosságára. Tekintettel az úgynevezett "brüsszeli hatás" húzóerejére, a dokumentum úgy véli, hogy az EU adatstratégiája hatással lehet a világ többi részére az adatok megosztásának és felhasználásának módját illetően, és javasolja, hogy az EU érvényesítse nézeteit az olyan nemzetközi fórumokon, mint a G7-ek és a digitális gazdasági partnerségi megállapodás.
A tanulmány ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy az adattörvényt egyes harmadik országbeli vállalatok "fegyverként" használhatják fel, mivel a rendelet segítségével hozzáférhetnek védett szellemi tulajdonhoz, és adatokat szerezhetnek olyan érzékeny ágazatokból, mint a védelmi ágazat. "Biztosítékokra van szükség a kereskedelmi szempontból érzékeny adatok kiadásának elkerülése érdekében, amelyeket nem könnyű azonosítani. Ha nem megfelelően kezelik, ez az adatmegosztás alááshatja azt az európai versenyképességet, amelyet erősíteni hivatott" - tette hozzá da Empoli.
Az európai adatstratégia összetett szabályozási keretet foglal magában, amely magában foglalja az adatkezelési törvényt, az adattörvényt, a nyílt adatokról szóló irányelvet és az ágazati adattereket. Az még meghatározásra vár, hogy a vállalatok milyen ösztönzőket kapnak majd arra, hogy megosszák adataikat más gazdasági szereplőkkel, köztük a versenytársakkal. Bár az uniós szabályok célja a bizalom erősítése a vállalkozások közötti adatmegosztás terén, az alapul szolgáló üzleti modellen nem változtatnak. "Két választási lehetőség van. Vagy pozitív ösztönzést adunk kompenzáció formájában, vagy kötelezzük a vállalatokat az adatszolgáltatásra. Természetesen az első út lenne a jobb. Ha nem személyes adatokról beszélünk, ez is megoldás lehet" - tette hozzá da Empoli.
A dokumentum külön kitér az Európai Egészségügyi Adattérre, mint olyan ágazati adattérre, amelynek célja, hogy a polgárok egyszerűen hozzáférhessenek saját egészségügyi adataikhoz, miközben a nem azonosítható egészségügyi adatokat a tudományos élet, a kutatók és a politikai döntéshozók számára is elérhetővé teszi. A szakértő megjegyzi, hogy néhány országban, például Olaszországban és Spanyolországban különösen bonyolult a helyzet, mivel nincs nemzeti egészségügyi adatbázis, mivel az egészségügyi ellátást regionális szinten kezelik. Hozzátette, hogy az olasz kérdést súlyosbítja a digitális készségek hiánya és a közigazgatásban dolgozók különösen magas életkora.