SG.hu

Finomítja a szoftver­frissí­tésekre vonatkozó köte­lezett­ségeket az EU

Az EU Tanácsának svéd elnöksége egy kompromisszumos szöveget terjesztett elő a termékfelelősségi irányelvről, amely tisztázza, hogy milyen körülmények között vonhatók felelősségre a szoftverszolgáltatók.

A javaslat célja, hogy a '80-as évek közepéről származó uniós termékfelelősségi rendszert a technológiai fejlődéshez igazítsa. Az új rendszer olyan digitális termékekre is kiterjedne, mint a szoftverek, beleértve a mesterséges intelligenciát is. A svéd elnökség eddig három kompromisszumos szöveget terjesztett elő, amelyek célja inkább a szöveg pontosítása, mintsem lényegi módosítása.

A termékfelelősségi irányelv (PLD) célja, hogy jogi keretet biztosítson egy gyártó beperelésére azok számára, akik a terméke használata során anyagi kárt - például testi sérülést vagy vagyoni kárt - szenvedtek. Az irányelv nem terjed ki más típusú károkra, mint például a magánélet megsértése vagy a gazdasági veszteség, azonban a legújabb szöveg szerint ez nem zárja ki, hogy más jogalapon kártérítést kérjenek a nem vagyoni károkért. A felelősség minden olyan gyártót érint, aki részt vesz a gyártási folyamatban, beleértve azokat is, akik egy nagyobb termék hibás alkatrészét szállítják. Összességében a felelősség mindenkire kiterjed, aki a nevét vagy védjegyét a terméken elhelyezi.

Abban az esetben, ha a terméknek az eredeti gyártótól függetlenül elvégzett jelentős módosítása okozza a hibát, a felelősség átkerülne arra, aki a módosítást elvégezte. Ha azonban a terméket hibássá tevő lényeges módosítást az eredeti gyártó végezte el, vagy annak ellenőrzése alatt, a gyártó továbbra is felelősséggel tartozik. Ugyanezek az elvek vonatkoznak majd a szoftverfrissítések révén vagy egy mesterséges intelligencia-modell gépi tanulási technikáinak köszönhetően végrehajtott módosításokra is. "Az a gyártó, aki olyan terméket tervez, amely képes váratlan viselkedés kialakítására, továbbra is felelős a kárt okozó viselkedésért" - áll a kompromisszumban.

A PLD mentesíti a gyártókat a felelősség alól, ha a kárt okozó hiba a termék forgalomba hozatalának időpontjában a tudományos és műszaki ismeretek objektív állása alapján nem volt ismert. Ugyanakkor egy olyan rendelkezést is beillesztettek, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy olyan nemzeti szabályokat fogadjanak el, amelyek ezekben az esetekben is felelőssé teszik a gyártókat. A gyártó csak a termék forgalomba hozatalától számított 10 éven belül lesz bíróság elé citálható. Lényeges módosítás esetén ez a számítás újra kezdődik, míg a korlátozottabb szoftverfrissítések nem változtatnak az időkereten. Ha azonban a károsodás tünetei csak lassan jelentkeznek, hosszabb határidőt irányoztak elő, amelyet a Tanács 15-ről 20 évre hosszabbított meg.

A szöveg ugyanakkor leszögezi, hogy "ez az irányelv önmagában nem ír elő semmiféle kötelezettséget a termék frissítésének biztosítására".

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Nem érkezett még hozzászólás. Legyél Te az első!