Berta Sándor
Megtartanák az európai uniós tagországok az ígéretes technológiai cégeket
Ehhez állami kockázati tőkét alkalmaznának.
Európában egy bizonyos méret felett az induló vállalkozások nehezen jutnak befektetőktől tőkéhez. Egy új alap célja, hogy ezen változtasson. A legnagyobb támogatók között vannak Franciaország, Németország és Spanyolország, de Olaszország és Belgium is segíti az alap működését. Az öt ország összesen négymilliárd eurót biztosít állami kockázati tőkeként, hogy megakadályozza, hogy az ígéretes technológiai cégek elhagyják Európát. Ezzel kapcsolatban Brüsszelben aláírták a European Tech Champions Initiative nevű kezdeményezés első szerződéseit - minderről a Handelsblatt számolt be.
A megállapodás lehetővé teszi, hogy az Európai Beruházási Banknál (EBB) működő és az EU fejlett induló startupok döntő növekedési lökést adó alap azonnal megkezdhesse munkáját. Németország, Franciaország és Spanyolország 1-1 milliárd eurós induló finanszírozást biztosít, míg Olaszország és Belgium szintén hozzájárul egy bizonyos összeggel az alap munkájához. Később pedig más tagállamok és magánadományozók is részt vesznek a programban. A cél az, hogy összesen tízmilliárd euró kockázati tőke álljon rendelkezésre.
A European Tech Champions Initiative Franciaország 2022 első felében betöltött uniós tanácsi elnöksége idejére nyúlik vissza. Párizs akkor azt közölte, hogy Európának függetlenné kell válnia az Amerikai Egyesült Államoktól és Kínától, amikor a jövő digitális technológiáiról van szó. Ehhez az EU-nak saját "technológiai óriásokra" is szüksége van, amelyek felvehetik a versenyt a nagy globális technológiai társaságokkal.
A francia pénzügyminisztérium megerősítette, hogy Franciaország egymilliárd eurót juttat az alapnak. "A kezdeményezés lenyűgöző példája annak, hogy mit tudunk közösen elérni Európa gazdasági és ipari szuverenitásának megerősítése érdekében. Így az európai technológiai vállalatok még inkább hozzájárulhatnak az innovációhoz, a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez az Európai Unióban" - fejtette ki Bruno Le Maire francia pénzügyi és gazdasági miniszter.
A német kormány is a kezdettől fogva támogatja a projektet. Berlin ilyen módon akarja kezelni azokat a finanszírozási problémákat, amelyekkel az európai induló vállalkozások a kritikus növekedési szakaszban szembesülnek. Christian Lindner német pénzügyminiszter tavaly arra panaszkodott, hogy az EU éppen a "legnagyobb növekedési potenciállal rendelkező" technológiai cégeket veszíti el saját kockázati tőke hiányában. Amennyiben a technológiai társaságok a sikeres indulási időszak után növelni akarják magukat, akkor ehhez több tíz- vagy százmillió eurós összegeket kell felvenniük a tőkepiacokon. Egyelőre hiányoznak azok az európai kockázati tőkebefektetők, akik hajlandók lennének ilyen kockázatvállalásra. Az érett startupok ezért gyakran fordulnak Európán kívüli befektetőkhöz, akik aztán gyakran döntenek a vállalat jövőbeli székhelyéről vagy egy esetleges tőzsdei bevezetés helyszínéről.
Az európai technológiai szektornak egy másik okból is hasznára válhat az alap: az utóbbi időben az induló vállalkozások számára nehezebbé vált a friss kockázati tőke bevonása. A befektetők óvatosabbá váltak a finanszírozási fordulókban, az intézményi finanszírozók az emelkedő kamatlábakra tekintettel ismét többet fektetnek alacsonyabb kockázatú állampapírokba és a céges értékpapírokba. Az Európai Beruházási Alap (EBA) kulcsszerepet játszik a létrehozásban: legalább 500 millió euróval járul hozzá a tőkéhez és gondoskodik az alap kezeléséről. A tervek szerint az alapból származó pénz első lépésben az Európai Unióban működő magántőke- és kockázati tőkealapokhoz áramlik, amelyek viszont a kritikus növekedési szakaszban lévő európai startupokba fektetnek be.
A döntéshozók azt remélik, hogy az állami milliárdok segítségével további magánberuházásokat lehet mozgósítani. A közeljövőben már európai uniós tagországok is konkrét kötelezettségvállalásokat tehetnek idén az alappal kapcsolatban. A kezdeményezést ugyanakkor szkeptikusan fogadták elsősorban a kisebb tagállamok, amelyek attól tartanak, hogy az állam által feltöltött kockázati tőkealapból végül elsősorban a francia és német technológiai társaságok fognak részesülni.
Európában egy bizonyos méret felett az induló vállalkozások nehezen jutnak befektetőktől tőkéhez. Egy új alap célja, hogy ezen változtasson. A legnagyobb támogatók között vannak Franciaország, Németország és Spanyolország, de Olaszország és Belgium is segíti az alap működését. Az öt ország összesen négymilliárd eurót biztosít állami kockázati tőkeként, hogy megakadályozza, hogy az ígéretes technológiai cégek elhagyják Európát. Ezzel kapcsolatban Brüsszelben aláírták a European Tech Champions Initiative nevű kezdeményezés első szerződéseit - minderről a Handelsblatt számolt be.
A megállapodás lehetővé teszi, hogy az Európai Beruházási Banknál (EBB) működő és az EU fejlett induló startupok döntő növekedési lökést adó alap azonnal megkezdhesse munkáját. Németország, Franciaország és Spanyolország 1-1 milliárd eurós induló finanszírozást biztosít, míg Olaszország és Belgium szintén hozzájárul egy bizonyos összeggel az alap munkájához. Később pedig más tagállamok és magánadományozók is részt vesznek a programban. A cél az, hogy összesen tízmilliárd euró kockázati tőke álljon rendelkezésre.
A European Tech Champions Initiative Franciaország 2022 első felében betöltött uniós tanácsi elnöksége idejére nyúlik vissza. Párizs akkor azt közölte, hogy Európának függetlenné kell válnia az Amerikai Egyesült Államoktól és Kínától, amikor a jövő digitális technológiáiról van szó. Ehhez az EU-nak saját "technológiai óriásokra" is szüksége van, amelyek felvehetik a versenyt a nagy globális technológiai társaságokkal.
A francia pénzügyminisztérium megerősítette, hogy Franciaország egymilliárd eurót juttat az alapnak. "A kezdeményezés lenyűgöző példája annak, hogy mit tudunk közösen elérni Európa gazdasági és ipari szuverenitásának megerősítése érdekében. Így az európai technológiai vállalatok még inkább hozzájárulhatnak az innovációhoz, a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez az Európai Unióban" - fejtette ki Bruno Le Maire francia pénzügyi és gazdasági miniszter.
A német kormány is a kezdettől fogva támogatja a projektet. Berlin ilyen módon akarja kezelni azokat a finanszírozási problémákat, amelyekkel az európai induló vállalkozások a kritikus növekedési szakaszban szembesülnek. Christian Lindner német pénzügyminiszter tavaly arra panaszkodott, hogy az EU éppen a "legnagyobb növekedési potenciállal rendelkező" technológiai cégeket veszíti el saját kockázati tőke hiányában. Amennyiben a technológiai társaságok a sikeres indulási időszak után növelni akarják magukat, akkor ehhez több tíz- vagy százmillió eurós összegeket kell felvenniük a tőkepiacokon. Egyelőre hiányoznak azok az európai kockázati tőkebefektetők, akik hajlandók lennének ilyen kockázatvállalásra. Az érett startupok ezért gyakran fordulnak Európán kívüli befektetőkhöz, akik aztán gyakran döntenek a vállalat jövőbeli székhelyéről vagy egy esetleges tőzsdei bevezetés helyszínéről.
Az európai technológiai szektornak egy másik okból is hasznára válhat az alap: az utóbbi időben az induló vállalkozások számára nehezebbé vált a friss kockázati tőke bevonása. A befektetők óvatosabbá váltak a finanszírozási fordulókban, az intézményi finanszírozók az emelkedő kamatlábakra tekintettel ismét többet fektetnek alacsonyabb kockázatú állampapírokba és a céges értékpapírokba. Az Európai Beruházási Alap (EBA) kulcsszerepet játszik a létrehozásban: legalább 500 millió euróval járul hozzá a tőkéhez és gondoskodik az alap kezeléséről. A tervek szerint az alapból származó pénz első lépésben az Európai Unióban működő magántőke- és kockázati tőkealapokhoz áramlik, amelyek viszont a kritikus növekedési szakaszban lévő európai startupokba fektetnek be.
A döntéshozók azt remélik, hogy az állami milliárdok segítségével további magánberuházásokat lehet mozgósítani. A közeljövőben már európai uniós tagországok is konkrét kötelezettségvállalásokat tehetnek idén az alappal kapcsolatban. A kezdeményezést ugyanakkor szkeptikusan fogadták elsősorban a kisebb tagállamok, amelyek attól tartanak, hogy az állam által feltöltött kockázati tőkealapból végül elsősorban a francia és német technológiai társaságok fognak részesülni.