JohnnyCage
Készülőben az Intel első 130 nm-es chipjei
[IDG] Az Intel Corp. a gyorsabb chipek és a nagyobb profit érdekében a jövő év elejétől egyszerre fog nagyobb, de mégis kisebb chipeket gyártani - ez volt a társaság üzenete hétfőn, amikor az bejelentette az első 130 nm-es, 300 mm-es szilíciumostyák elkészültét.
A chipek úgynevezett szilíciumostyákból készülnek. Ezek a viszonylag nagy, kör alakú lemezek rájuk készített chipek százainak alapjául szolgálnak. Minél nagyobb az ostya mérete, annál több adott méretű chip készíthető belőle. Az Intel jelenleg 200 mm-es ostyákat használ. Nanométerekben (nm) vagy mikrométerekben (um) a chipek vezetékeinek vastagságát adják meg, ami a processzor fogyasztása, hőtermelése, mérete és sebessége miatt annál jobb, minél kisebb.
Ha ugyan abból a szilíciumostyából több chip készül, az hosszútávon jóval alacsonyabb chipárakban és szélesebb körű elérhetőségben mutatkozik meg, mondta Howard High, az Intel egyik szóvivője. A hétfői bejelentés mérföldkő az Intel számára, mivel a társaság az új technológiával most elsőként tudott szilíciumostyát készíteni, mondta High. Az Intel szóvivő szerint ez az eredmény tükrözi azt, hogy az Intel még mindig fontosnak tartja a 300 mm-es ostyák minél hamarabbi bevezetését.
High elmondása alapján a technológia, amely segítségével a hétfői bejelentés alapjául szolgáló 300 mm-es szilíciumostyát készítették, 2002. elejére kerül az Intel gyártósoraira, és akkor történik majd meg az átállás. A nagyobb méretű ostya mellett a vezetékek csíkszélességének csökkenése is több chipet fog eredményezni egy adott területű szilíciumból, de a technológia fejlődése a költségeket is csökkenteni fogja, sőt a processzorok órajele és megbízhatósága is tovább nőhet, fogyasztásuk és hőleadásuk pedig kisebb lesz, mondta High.
A chipek tervezett fejlődését reprezentálni szándékozva High ismertette az Intel chipek technológiától függő lehetőségeit. Elsőként a 250 nm-es Pentium III chip került a vizsgapadra, amely nagyjából 600 MHz-ig volt képes működni. Napjaink 180 nm-es csíkszélességű gyártástechnológiával készülő Pentium 4-esei körülbelül 2 GHz-is bírják majd. Az alumínium helyett réz vezetékeket alkalmazó 130 nm-es technológia a tervek szerint pedig akár 3-4 GHz-es processzorok alapja is lehet majd az elkövetkezendő egy-két évben, mondta High.
A chipek úgynevezett szilíciumostyákból készülnek. Ezek a viszonylag nagy, kör alakú lemezek rájuk készített chipek százainak alapjául szolgálnak. Minél nagyobb az ostya mérete, annál több adott méretű chip készíthető belőle. Az Intel jelenleg 200 mm-es ostyákat használ. Nanométerekben (nm) vagy mikrométerekben (um) a chipek vezetékeinek vastagságát adják meg, ami a processzor fogyasztása, hőtermelése, mérete és sebessége miatt annál jobb, minél kisebb.
Ha ugyan abból a szilíciumostyából több chip készül, az hosszútávon jóval alacsonyabb chipárakban és szélesebb körű elérhetőségben mutatkozik meg, mondta Howard High, az Intel egyik szóvivője. A hétfői bejelentés mérföldkő az Intel számára, mivel a társaság az új technológiával most elsőként tudott szilíciumostyát készíteni, mondta High. Az Intel szóvivő szerint ez az eredmény tükrözi azt, hogy az Intel még mindig fontosnak tartja a 300 mm-es ostyák minél hamarabbi bevezetését.
High elmondása alapján a technológia, amely segítségével a hétfői bejelentés alapjául szolgáló 300 mm-es szilíciumostyát készítették, 2002. elejére kerül az Intel gyártósoraira, és akkor történik majd meg az átállás. A nagyobb méretű ostya mellett a vezetékek csíkszélességének csökkenése is több chipet fog eredményezni egy adott területű szilíciumból, de a technológia fejlődése a költségeket is csökkenteni fogja, sőt a processzorok órajele és megbízhatósága is tovább nőhet, fogyasztásuk és hőleadásuk pedig kisebb lesz, mondta High.
A chipek tervezett fejlődését reprezentálni szándékozva High ismertette az Intel chipek technológiától függő lehetőségeit. Elsőként a 250 nm-es Pentium III chip került a vizsgapadra, amely nagyjából 600 MHz-ig volt képes működni. Napjaink 180 nm-es csíkszélességű gyártástechnológiával készülő Pentium 4-esei körülbelül 2 GHz-is bírják majd. Az alumínium helyett réz vezetékeket alkalmazó 130 nm-es technológia a tervek szerint pedig akár 3-4 GHz-es processzorok alapja is lehet majd az elkövetkezendő egy-két évben, mondta High.