Berta Sándor
Szeretne újra hozzáférni az európai uniós kutatási pénzekhez Nagy-Britannia
Az Európai Unió szeretne stratégiai és technológiai szempontból is függetlenedni az Amerikai Egyesült Államoktól és Ázsiától, és a szigetországi szakemberek részt akarnak venni az EU-s projektekben.
Tavaly márciusban az Európai Bizottság kizárta volna a brit kutatóintézeteket és -csoportokat a 2021 és 2027 között zajló Horizont Európa európai uniós kutatási és innovációs programból, elsősorban az űrkutatási és a kvantum-számítástechnikai projektekből. A Horizont Európa finanszírozási program kutatási és innovációs támogatásokat ítél oda, a teljes büdzséje 95,5 milliárd euró és része az Európai Unió 2021-2027-es hosszú távú költségvetésének.
Az Egyesült Királyság most felszólította Brüsszelt, hogy állítsa helyre a brit kutatók hozzáférését az európai uniós finanszírozású tudományos programokhoz. London szempontjából erről a Brexit-megállapodás rendelkezik. A szigetország azt állítja, hogy kizárták a Horizont Európa kutatási finanszírozási programból, az Euratom nukleáris felügyeletéből és a Kopernikusz Föld-megfigyelési projektből. London ezt a Brexit utáni megállapodás megsértésének tekinti.
Leo Docherty brit Európa-ügyi miniszter mindezt közölte európai uniós kollégájával is. A politikus beszédet mondott a Parlamenti Partnerségi Közgyűlésen (PPA), amely az Európai Unió és az Egyesült Királyság képviselőinek a Brexit utáni kereskedelmet és együttműködést felügyelő találkozója. "Az Egyesült Királyság részvétele egyértelműen előnyös lenne mind az Egyesült Királyság, mind az Európai Unió számára, de az Egyesült Királyság nem várhat tovább. Az EU intézkedései elfogadhatatlan bizonytalanságot teremtenek a kutatás és a gazdaság számára" - emelte ki Leo Docherty.
Nagy-Britannia vitát indított az Európai Unióval szemben az uniós tudományos kutatási programokból való kizárása miatt, a Brexit utáni megállapodásban meghatározott mechanizmust alkalmazva. Ez az első ilyen eljárás, amelyet az Egyesült Királyság a Brexit óta kezdeményezett az EU-val szemben. Az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti kilépési megállapodás értelmében London részt vehet a Horizont Európa és a Kopernikusz programokban, cserébe az országnak hozzá kell járulnia azok finanszírozásához.
Bár mindkét fél és az európai kutatóközösség egyaránt úgy vélte, hogy az együttműködés kölcsönösen előnyös lenne, az Európai Bizottság közölte, hogy az Egyesült Királyságnak a Horizont Európa és a Kopernikusz programokban betöltött státuszát nem fogják megerősíteni mindaddig, amíg az észak-írországi jegyzőkönyvvel kapcsolatos régóta húzódó helyzet nem oldódik meg. A jegyzőkönyvben - amely Észak-Írországot ténylegesen az Európai Unió egységes piacán és vámuniójában tartja - azért állapodtak meg, hogy elkerüljék a szárazföldi határ visszaállítását a szomszédos Ír Köztársasággal, amely szintén EU-tag.
Nagy-Britannia kormánya sürgette Brüsszelt a jegyzőkönyv felülvizsgálatára és jelenleg egy ellentmondásos törvényt fogad el a megállapodás felülbírálására. Még ez is előrelépésnek tekinthető, ugyanis a szigetország korábban azzal fenyegetőzött, hogy egyoldalúan megváltoztatja a jegyzőkönyvet. Ez felerősítette a kereskedelmi háborútól és az Európával való kapcsolatok romlásától való félelmet egy olyan időszakban, amikor a gazdasági helyzet már így is rossz.
Tavaly márciusban az Európai Bizottság kizárta volna a brit kutatóintézeteket és -csoportokat a 2021 és 2027 között zajló Horizont Európa európai uniós kutatási és innovációs programból, elsősorban az űrkutatási és a kvantum-számítástechnikai projektekből. A Horizont Európa finanszírozási program kutatási és innovációs támogatásokat ítél oda, a teljes büdzséje 95,5 milliárd euró és része az Európai Unió 2021-2027-es hosszú távú költségvetésének.
Az Egyesült Királyság most felszólította Brüsszelt, hogy állítsa helyre a brit kutatók hozzáférését az európai uniós finanszírozású tudományos programokhoz. London szempontjából erről a Brexit-megállapodás rendelkezik. A szigetország azt állítja, hogy kizárták a Horizont Európa kutatási finanszírozási programból, az Euratom nukleáris felügyeletéből és a Kopernikusz Föld-megfigyelési projektből. London ezt a Brexit utáni megállapodás megsértésének tekinti.
Leo Docherty brit Európa-ügyi miniszter mindezt közölte európai uniós kollégájával is. A politikus beszédet mondott a Parlamenti Partnerségi Közgyűlésen (PPA), amely az Európai Unió és az Egyesült Királyság képviselőinek a Brexit utáni kereskedelmet és együttműködést felügyelő találkozója. "Az Egyesült Királyság részvétele egyértelműen előnyös lenne mind az Egyesült Királyság, mind az Európai Unió számára, de az Egyesült Királyság nem várhat tovább. Az EU intézkedései elfogadhatatlan bizonytalanságot teremtenek a kutatás és a gazdaság számára" - emelte ki Leo Docherty.
Nagy-Britannia vitát indított az Európai Unióval szemben az uniós tudományos kutatási programokból való kizárása miatt, a Brexit utáni megállapodásban meghatározott mechanizmust alkalmazva. Ez az első ilyen eljárás, amelyet az Egyesült Királyság a Brexit óta kezdeményezett az EU-val szemben. Az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti kilépési megállapodás értelmében London részt vehet a Horizont Európa és a Kopernikusz programokban, cserébe az országnak hozzá kell járulnia azok finanszírozásához.
Bár mindkét fél és az európai kutatóközösség egyaránt úgy vélte, hogy az együttműködés kölcsönösen előnyös lenne, az Európai Bizottság közölte, hogy az Egyesült Királyságnak a Horizont Európa és a Kopernikusz programokban betöltött státuszát nem fogják megerősíteni mindaddig, amíg az észak-írországi jegyzőkönyvvel kapcsolatos régóta húzódó helyzet nem oldódik meg. A jegyzőkönyvben - amely Észak-Írországot ténylegesen az Európai Unió egységes piacán és vámuniójában tartja - azért állapodtak meg, hogy elkerüljék a szárazföldi határ visszaállítását a szomszédos Ír Köztársasággal, amely szintén EU-tag.
Nagy-Britannia kormánya sürgette Brüsszelt a jegyzőkönyv felülvizsgálatára és jelenleg egy ellentmondásos törvényt fogad el a megállapodás felülbírálására. Még ez is előrelépésnek tekinthető, ugyanis a szigetország korábban azzal fenyegetőzött, hogy egyoldalúan megváltoztatja a jegyzőkönyvet. Ez felerősítette a kereskedelmi háborútól és az Európával való kapcsolatok romlásától való félelmet egy olyan időszakban, amikor a gazdasági helyzet már így is rossz.
