Berta Sándor
Az emberek egyharmada még mindig nem fér hozzá az internethez
A Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) több beruházást és oktatást sürgetett amiatt, mert a világ lakosságának egyharmada, 2,7 milliárd ember még mindig nem fér hozzá a világhálóhoz. A világhálóhoz való csatlakoztatásuk hatalmas kihívást jelent.
Az ITU legújabb jelentésében azt írta, hogy jelenleg világszerte 5,3 milliárd ember használja az internetet. Amíg 2019-ben, közvetlenül a koronavírus-járvány előtt még 3,6 milliárd, tavaly pedig 3 milliárd személy volt offline, addig idén már "csupán" 2,7 milliárd. "Az elmúlt évek erőteljes növekedését mindenáron fenn kell tartani, hogy mindenki élvezhesse az internet előnyeit. Az a cél azonban, hogy 2030-ra a világ teljes lakosságát összekapcsolják, aligha érhető el új infrastrukturális beruházások és további oktatási lehetőségek nélkül."
"A koronavírus-járvány nagy lökést adott a csatlakozási lehetőségeknek, de fenn kell tartanunk a lendületet annak érdekében, hogy mindenki, mindenhol élvezhesse a digitális technológiák és szolgáltatások előnyeit. Ezt csak a digitális hálózatokba és technológiákba történő további befektetésekkel, a legjobb gyakorlatok szabályozásának végrehajtásával és a készségfejlesztésre való folyamatos összpontosítással érhetjük el, ahogyan a járvány utáni korszakba lépünk" - mondta Houlin Zhao, az ENSZ szakosított ügynökségének főtitkára.
Az egyesület két fő akadályt azonosított a globális internetes lefedettség előtt: a legtöbb internet-hozzáféréssel nem rendelkező ember a világ távoli, nehezen megközelíthető régióiban él. Ezenkívül van egy még összetettebb probléma: az internet-hozzáférés önmagában nem jelenti azt, hogy az emberek képesek lesznek rendszeresen és hatékonyan használni azt. Az ITU több problémát is látott, amelyek között szerepeltek a lassú internetsebesség, a drága hardverek és szerződések, az elégtelen szaktudás, a nyelvi és műveltségi problémák, a nemi megkülönböztetés és megbízható áramforrás hiánya.
Doreen Bogdan-Martin, a Nemzetközi Távközlési Egyesület Távközlési Fejlesztési Irodájának igazgatója kijelentette: "Bár az internetet használók számának növekedése világszerte pozitív, nem szabad azt feltételeznünk, hogy az elmúlt években tapasztalt erőteljes növekedés töretlenül folytatódni fog. Azokat, akik még mindig nem használják az internetet, a legnehezebb lesz online állapotba hozni. Ők távoli területeken élnek, gyakran hátrányos helyzetű csoportokhoz tartoznak, és egyes esetekben nem ismerik az internet nyújtotta lehetőségeket. Ezért nem csupán az egyetemes, hanem az egyetemes, értelmes csatlakoztathatóságot kell célul kitűznünk."
Vannak regionális egyenlőtlenségek is. Afrika, az ITU hat világrégiója közül a legkevésbé csatlakozik az internethez és 13 százalékos éves növekedést ért el az internetpenetrációban. Ma már az afrikai lakosság 40 százaléka internetezik. Az arab államokban erőteljes növekedés volt tapasztalható, az internet már a lakosság 70 százalékát éri el. Ázsiában és a csendes-óceáni térségben az internetpenetráció a régió lakosságához viszonyítva a 2021-es 61 százalékról 2022-re 64 százalékra nőtt. Az amerikai kontinens, a Független Államok Közössége és Európa egyenként 3 százalékos növekedést ért el, és mindegyik régióban a lakosság több mint 80 százaléka van online. Európa továbbra is a globálisan leginkább a világhálóra kapcsolt régió, a lakosság 89 százaléka van online.
Az ITU legújabb jelentésében azt írta, hogy jelenleg világszerte 5,3 milliárd ember használja az internetet. Amíg 2019-ben, közvetlenül a koronavírus-járvány előtt még 3,6 milliárd, tavaly pedig 3 milliárd személy volt offline, addig idén már "csupán" 2,7 milliárd. "Az elmúlt évek erőteljes növekedését mindenáron fenn kell tartani, hogy mindenki élvezhesse az internet előnyeit. Az a cél azonban, hogy 2030-ra a világ teljes lakosságát összekapcsolják, aligha érhető el új infrastrukturális beruházások és további oktatási lehetőségek nélkül."
"A koronavírus-járvány nagy lökést adott a csatlakozási lehetőségeknek, de fenn kell tartanunk a lendületet annak érdekében, hogy mindenki, mindenhol élvezhesse a digitális technológiák és szolgáltatások előnyeit. Ezt csak a digitális hálózatokba és technológiákba történő további befektetésekkel, a legjobb gyakorlatok szabályozásának végrehajtásával és a készségfejlesztésre való folyamatos összpontosítással érhetjük el, ahogyan a járvány utáni korszakba lépünk" - mondta Houlin Zhao, az ENSZ szakosított ügynökségének főtitkára.
Az egyesület két fő akadályt azonosított a globális internetes lefedettség előtt: a legtöbb internet-hozzáféréssel nem rendelkező ember a világ távoli, nehezen megközelíthető régióiban él. Ezenkívül van egy még összetettebb probléma: az internet-hozzáférés önmagában nem jelenti azt, hogy az emberek képesek lesznek rendszeresen és hatékonyan használni azt. Az ITU több problémát is látott, amelyek között szerepeltek a lassú internetsebesség, a drága hardverek és szerződések, az elégtelen szaktudás, a nyelvi és műveltségi problémák, a nemi megkülönböztetés és megbízható áramforrás hiánya.
Doreen Bogdan-Martin, a Nemzetközi Távközlési Egyesület Távközlési Fejlesztési Irodájának igazgatója kijelentette: "Bár az internetet használók számának növekedése világszerte pozitív, nem szabad azt feltételeznünk, hogy az elmúlt években tapasztalt erőteljes növekedés töretlenül folytatódni fog. Azokat, akik még mindig nem használják az internetet, a legnehezebb lesz online állapotba hozni. Ők távoli területeken élnek, gyakran hátrányos helyzetű csoportokhoz tartoznak, és egyes esetekben nem ismerik az internet nyújtotta lehetőségeket. Ezért nem csupán az egyetemes, hanem az egyetemes, értelmes csatlakoztathatóságot kell célul kitűznünk."
Vannak regionális egyenlőtlenségek is. Afrika, az ITU hat világrégiója közül a legkevésbé csatlakozik az internethez és 13 százalékos éves növekedést ért el az internetpenetrációban. Ma már az afrikai lakosság 40 százaléka internetezik. Az arab államokban erőteljes növekedés volt tapasztalható, az internet már a lakosság 70 százalékát éri el. Ázsiában és a csendes-óceáni térségben az internetpenetráció a régió lakosságához viszonyítva a 2021-es 61 százalékról 2022-re 64 százalékra nőtt. Az amerikai kontinens, a Független Államok Közössége és Európa egyenként 3 százalékos növekedést ért el, és mindegyik régióban a lakosság több mint 80 százaléka van online. Európa továbbra is a globálisan leginkább a világhálóra kapcsolt régió, a lakosság 89 százaléka van online.