Berta Sándor
Hogyan viselkedjenek a robotok az emberekkel?
Nem mindegy, hogy mennyire bíznak az emberek a gépekben és mikor engedik magukhoz közel azokat.
A Human Robot Interaction (HRI) nevű konferencián a szakemberek azt vitatták meg, hogy miként kellene a robotoknak viselkedniük ahhoz, hogy az emberek bízzanak bennük vagy hogy a közelükbe engedjék őket.
Johannes Kraus, az Ulmi Egyetem és Mareike Schüle, a Kuka cég munkatársa egy olyan tanulmányról beszélt, amelynél azt vizsgálták, hogy milyen körülmények között bíznának meg egy kórházban a betegek az intézményben dolgozó szállítórobotokban. A szakértők példaként egy olyan gépet írtak le, amely a pácienseket kerekesszékbe segíti, majd áthúzza vagy -tolja a kórházi folyosókon. Kraus úgy vélte, hogy az ehhez szükséges bizalom a felhasználó személyiségjegyei mellett az alkalmazott robotrendszer tulajdonságaitól és az adott helyzet különleges körülményeitől is függ. Fontos volt továbbá, hogy mennyire lehet kontrollálni a gépet és előrejelezni a viselkedését. A felhasználói személyiségjegyek közül pedig kiemelkedett, hogy valaki mennyire tud bizalmat erősíteni másokban, miként viszonyul általánosságban a technológiához és a robotokhoz, illetve egy-egy szituációban mennyire fél. Végül három kórházban összesen 96 beteget kérdeztek meg, akiket nem gépek húztak vagy toltak végig a folyosókon, csupán ilyen animációkat néztek meg. Az érintettek félelemszintje alacsony volt, eközben erősen bíztak a gépekben, de nem tudták, mennyire képesek előrejelezni a robotok viselkedését. Mindenesetre a tudósok a kísérletet hamarosan egy valódi modell bevonásával "éles körülmények között" is el akarják végezni, az új modellt a Personen-Transfer Roboter-Assistent - PeTRA projekt keretében fejlesztik. A PeTRA figyelni fog nem csupán az elszállítandó betegre, hanem a környékén található más személyekre is.
Danilo Gallo, a NAVER LABS Europe munkatársa emellett arról számolt be, hogy a franciaországi Meylan városában lévő céges épületekhez megalkotnának egy liftkezelő robotot. Fontos szempont, hogy az új rendszer szociálisan is elfogadható módon viselkedjen, hiszen egy szűk térben számos más személlyel közösen kell majd tartózkodnia, meg kell érteni az emberek testbeszédét és arra reagálnia kell.
Az előzetes tesztek során kiderült, hogy az emberek számára az volt a jobb, ha a gép a lift mellett várakozott, majd a felvonóba belépéskor előre engedte az egyes személyeket, miként a kiszálláskor is ők élveztek elsőbbséget.
Gallo kollégája, Shreepriya Gonzalez-Jimenez szerint meg kell találni az egyensúlyt az emberi és a gépi viselkedés között. Ide tartozik például, hogy a robot világosan kommunikálja le a viselkedési lehetőségeit. A gépekkel szembeni bizalmatlanság miatt ez a kommunikáció elengedhetetlen. Azt ugyanakkor a kutatóknak még ki kell deríteniük, hogy az emberek és a robotok közötti kommunikáció hogyan lehet a leghatékonyabb.
A Human Robot Interaction (HRI) nevű konferencián a szakemberek azt vitatták meg, hogy miként kellene a robotoknak viselkedniük ahhoz, hogy az emberek bízzanak bennük vagy hogy a közelükbe engedjék őket.
Johannes Kraus, az Ulmi Egyetem és Mareike Schüle, a Kuka cég munkatársa egy olyan tanulmányról beszélt, amelynél azt vizsgálták, hogy milyen körülmények között bíznának meg egy kórházban a betegek az intézményben dolgozó szállítórobotokban. A szakértők példaként egy olyan gépet írtak le, amely a pácienseket kerekesszékbe segíti, majd áthúzza vagy -tolja a kórházi folyosókon. Kraus úgy vélte, hogy az ehhez szükséges bizalom a felhasználó személyiségjegyei mellett az alkalmazott robotrendszer tulajdonságaitól és az adott helyzet különleges körülményeitől is függ. Fontos volt továbbá, hogy mennyire lehet kontrollálni a gépet és előrejelezni a viselkedését. A felhasználói személyiségjegyek közül pedig kiemelkedett, hogy valaki mennyire tud bizalmat erősíteni másokban, miként viszonyul általánosságban a technológiához és a robotokhoz, illetve egy-egy szituációban mennyire fél. Végül három kórházban összesen 96 beteget kérdeztek meg, akiket nem gépek húztak vagy toltak végig a folyosókon, csupán ilyen animációkat néztek meg. Az érintettek félelemszintje alacsony volt, eközben erősen bíztak a gépekben, de nem tudták, mennyire képesek előrejelezni a robotok viselkedését. Mindenesetre a tudósok a kísérletet hamarosan egy valódi modell bevonásával "éles körülmények között" is el akarják végezni, az új modellt a Personen-Transfer Roboter-Assistent - PeTRA projekt keretében fejlesztik. A PeTRA figyelni fog nem csupán az elszállítandó betegre, hanem a környékén található más személyekre is.
Danilo Gallo, a NAVER LABS Europe munkatársa emellett arról számolt be, hogy a franciaországi Meylan városában lévő céges épületekhez megalkotnának egy liftkezelő robotot. Fontos szempont, hogy az új rendszer szociálisan is elfogadható módon viselkedjen, hiszen egy szűk térben számos más személlyel közösen kell majd tartózkodnia, meg kell érteni az emberek testbeszédét és arra reagálnia kell.
Az előzetes tesztek során kiderült, hogy az emberek számára az volt a jobb, ha a gép a lift mellett várakozott, majd a felvonóba belépéskor előre engedte az egyes személyeket, miként a kiszálláskor is ők élveztek elsőbbséget.
Gallo kollégája, Shreepriya Gonzalez-Jimenez szerint meg kell találni az egyensúlyt az emberi és a gépi viselkedés között. Ide tartozik például, hogy a robot világosan kommunikálja le a viselkedési lehetőségeit. A gépekkel szembeni bizalmatlanság miatt ez a kommunikáció elengedhetetlen. Azt ugyanakkor a kutatóknak még ki kell deríteniük, hogy az emberek és a robotok közötti kommunikáció hogyan lehet a leghatékonyabb.