Gyurkity Péter
2025 után is megtartaná a Moore-törvényt az Intel
Ennek érdekében még a kvantumtechnológiát is bevetnék, kitolva a meglévő határokat.
Az Intel háza táján nemrég jelent meg a hír, miszerint a gyártó kivezeti 14 nanométeres chipjeit, pontosabban azok erősebb példányait, a kifejezetten olcsóbb vonal képviselőit tartva csak meg, mivel ez utóbbiakra továbbra is bőven lesz kereslet. Most ismét a jövőre vonatkozó tervekről esett szó, a megszokott stílusban, kellő magabiztossággal.
A 2021 IEEE International Electron Devices Meeting (IEDM) elnevezésű rendezvényen beszélt Pat Gelsinger, a cég vezérigazgatója, a Moore-törvény további megmaradásáról, valamint az ehhez szükséges jövőbeni lépésekről. Kiemelte, hogy a Components Research Group által bemutatott technológiák, a házon belüli fejlesztések révén a 2025 utáni időszakban is velünk maradhat a korábban (szóban) már számos alkalommal nyugdíjazott elv, az elérhetőnek tűnő megoldásokkal ugyanis a tranzisztorok skálázása terén 30-50 százalékos, vagyis mindenképpen jelentős előrelépést valósíthatnak majd meg, a belső kapcsolatok sűrűségénél pedig egy akár tízszeres ugrást is eszközölnének, amihez viszont nyilván hosszú évek kitartó munkájára lesz majd szükség.
A post-FinFET éra elindításához mindenképpen szükség lesz a tranzisztorok egymásra pakolásához, csakis ezzel érhető ugyanis el a fent említett 30-50 százalékos előrelépés. Ezzel kapcsolatban megemlítették a korábban eszközölt hasonló újításokat (Hi-K, FinFET, RibbonFET, stb.), ezúttal viszont arra is szükség lesz, hogy olyan új anyagokat dolgozzanak ki, amelyek révén lehetővé válik az alig néhány atomnyi vastagságú komponensek beépítése. Ezzel már a hagyományos tranzisztorok esetleges felváltása is szóba kerül, a MOSFET-et tehát valamilyen, a kvantumtechnológia szegmenséből érkező utód válthatná le, mégpedig teljesen új, forradalmi koncepciókra építve. Nem véletlen, hogy most először demonstrálták szobahőmérsékleten a magnetoelectric spin-orbit (MESO) névre hallgató logikai eszközt, amely már előrevetíti a nanoméretű mágnesekkel operáló új tranzisztorok jövőbeni alkalmazását.
Eközben számos egyéb megoldással készülnek, hogy valahogy fenntartsák a korábban megszokott növekedési ütemet, meglátjuk, ez mennyiben sikerül majd nekik.
Az Intel háza táján nemrég jelent meg a hír, miszerint a gyártó kivezeti 14 nanométeres chipjeit, pontosabban azok erősebb példányait, a kifejezetten olcsóbb vonal képviselőit tartva csak meg, mivel ez utóbbiakra továbbra is bőven lesz kereslet. Most ismét a jövőre vonatkozó tervekről esett szó, a megszokott stílusban, kellő magabiztossággal.
A 2021 IEEE International Electron Devices Meeting (IEDM) elnevezésű rendezvényen beszélt Pat Gelsinger, a cég vezérigazgatója, a Moore-törvény további megmaradásáról, valamint az ehhez szükséges jövőbeni lépésekről. Kiemelte, hogy a Components Research Group által bemutatott technológiák, a házon belüli fejlesztések révén a 2025 utáni időszakban is velünk maradhat a korábban (szóban) már számos alkalommal nyugdíjazott elv, az elérhetőnek tűnő megoldásokkal ugyanis a tranzisztorok skálázása terén 30-50 százalékos, vagyis mindenképpen jelentős előrelépést valósíthatnak majd meg, a belső kapcsolatok sűrűségénél pedig egy akár tízszeres ugrást is eszközölnének, amihez viszont nyilván hosszú évek kitartó munkájára lesz majd szükség.
A post-FinFET éra elindításához mindenképpen szükség lesz a tranzisztorok egymásra pakolásához, csakis ezzel érhető ugyanis el a fent említett 30-50 százalékos előrelépés. Ezzel kapcsolatban megemlítették a korábban eszközölt hasonló újításokat (Hi-K, FinFET, RibbonFET, stb.), ezúttal viszont arra is szükség lesz, hogy olyan új anyagokat dolgozzanak ki, amelyek révén lehetővé válik az alig néhány atomnyi vastagságú komponensek beépítése. Ezzel már a hagyományos tranzisztorok esetleges felváltása is szóba kerül, a MOSFET-et tehát valamilyen, a kvantumtechnológia szegmenséből érkező utód válthatná le, mégpedig teljesen új, forradalmi koncepciókra építve. Nem véletlen, hogy most először demonstrálták szobahőmérsékleten a magnetoelectric spin-orbit (MESO) névre hallgató logikai eszközt, amely már előrevetíti a nanoméretű mágnesekkel operáló új tranzisztorok jövőbeni alkalmazását.
Eközben számos egyéb megoldással készülnek, hogy valahogy fenntartsák a korábban megszokott növekedési ütemet, meglátjuk, ez mennyiben sikerül majd nekik.