Berta Sándor

A párhuzamos hálózatok ellen emelt szót a Vodafone vezetője

A menedzser racionálisabb építkezést és üzemeltetést sürgetett, mert jóval lassabb a megtérülés, ha egy adott helyen egyszerre érhető el a legmodernebb mobil- és optikai hálózat is.

Nick Read, a Vodafone első embere kijelentette, hogy a különböző mobil- és optikai kábelhálózatok párhuzamos kiépítése számos meglévő értéket semmisít meg. Éppen ezért szükség van egy másik modellre és az európai hálózatüzemeltetőknek a jelenleginél szorosabban kell együtt dolgozniuk. A menedzser hozzátette, hogy Európában ebben a szektorban az elmúlt tíz esztendőben a felére csökkentek a tőkehozamok. Az ágazat megsemmisíti a fontos értékeket azáltal, hogy a megduplázza az infrastruktúrát. Ezért egy másik, jobb modellre kell átváltani.

Az elmúlt évtizedben a távközlési cégek részvényei nem voltak a befektetők kedvencei. "Hatalmas a verseny, a frekvenciaárverések sokba kerülnek, a hálózatépítés pedig rengeteg tőkét igényel. És ennek nincs vége, hiszen most itt az 5G és az optikai hálózat. Itt az idő még többet fordítani a dolgok internetére és az 5G-re, de ez a cég árfolyamát nemhogy növelné, hanem csökkenti. Be kell bizonyítanom a részvényeseinknek, hogy ez egy növekedési szektor."

Nick Read hangsúlyozta, hogy támogatja a megfelelő irányba tett konszolidációt. Az európai szabályozási hivataloknál érvelni fog az észszerű fúziók és együttműködések mellett azért, hogy javítani lehessen a hozamokon és átfogó beruházásokat lehessen végrehajtani az 5G- és az optikai kábelhálózatok kiépítésének a területén. Az üzletember végül rámutatott, hogy Európában több mint 100 hálózatüzemeltető működik. Ez már önmagában is komoly problémát jelent, ráadásul ezek a vállalatok rendkívül széttagoltan egymással versenyeznek, miközben az Amerikai Egyesült Államokban, Kínában és Indiában egyaránt csak három-három nagy piaci szereplő van. Így sokkal jobban koncentrálódnak a beruházások és a hozamok is.

"A politikusoknak és a szabályozó hatóságoknak át kell gondolniuk a helyzetet. Azt állítják, hogy a távközlés kritikus nemzeti infrastruktúra, és hogy nem engedélyeznek további felvásárlásokat. A pénzügyi befektetők belépésével, potenciális szétválasztásokkal viszont az üzleti modell sokkal sebezhetőbb lesz. Ez jó a társadalomnak?" - teszi fel a költői kérdést.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Caro #13
    Azokat a nagy sávszélességeket viszont csak nagy vivőfrekin tudja. Az meg messze nem akkora hatótávolságú. Épp erről írtam.
    https://www.statista.com/statistics/1168439/average-5g-4g-download-speed-comparison/
    A szaúdiaknál már majdnem megvan az 500 MBps 5G-n. "Kicsit" elmarad a 10 gigától. A rekord jelenleg valahol 5 GBps körül van, de az mind a ~20 GHz tartományban, ahol a hatótáv a wifivel mérhető össze.
  • zola2000 #12
    Az 5G 10 gigabitet tud
    https://en.m.wikipedia.org/wiki/5G

    Netflixen az ajánlott sávszélesség 25megabit 4Khoz
    https://help.netflix.com/en/node/306
    De 25 megabit a maximum mivel változó a sávszélesség az átlagos 4k film 12megabit VP9 kodekkel, az AV1 mégkevesebb adatot igényel azonos minőséghez.

    Szóval akár ezren tudnak 4K streamet nézni egyszerre egy 5G toronyból azaz akár többezer embert ki lehet szolgálni 10 gigabittel mert úgysem egyszerre nézik.

    Szóval nagyon úgy áll a dolog hogy az 5G kiválthatja a vezetékes netet kb 2-3 ezer lakosonként kell egy torony.
  • Caro #11
    Eléggé kilóg a lóláb.
    Persze, az 5G már képes lehet hasonló szintű szolgáltatás nyújtására mint az optika, ez igaz. Csak nem annyi felhasználó esetén.
    Vagy 300m-enként cella, és akkor az kb. egy wifi, amit persze egy nem rádiós technológiával ugyanúgy ki kell szolgálni, vagy maradnak a tornyok. A rádió egy osztott közeg, sokkal kevesebben tudják egyszerre használni. Kis népsűrűség esetén megfelelhet, de soha nem lesz olyan jövőálló, mint az optika. Ott még különböző multiplex megoldásokkal (pl. WDM) tovább lehetne emelni a sávszélt. Egyelőre nem teszik, mert a gigabit így is adható.
    Képzeljük el, ha egy komplett falu kezd el 4k streamet nézni egyszerre 5G-n... a végén nem maradna sávszél.

    A probléma feloldása egy olyan megoldás lehet, mint az áramszolgáltatók. Lennének hálózati és szolgáltató cégek. A hálózati cégnek ellátási kötelezettsége van, definiált műszaki paraméterekkel (pl. ping, fel/le sávszél). Az ő dolga ezt kiépíteni, a technológiát is ő választhatja meg, de a paramétereket tudnia kell. A szolgáltatást viszont már a szolgáltatótól rendeled meg. Aztán ott már lehet válogatni hogy ki miyen extrát ad (pl. publikus ip cím).
    Annyi a különbség, hogy a telekom infra kiépítése nem akkora összeg, mint az áramhálózat, ezért tudnak sokan versenyben maradni úgy is, hogy ugyanazon a területen szolgáltatnak. A mi utcánkban pl. egyik oldal telekom, a másik voda, de mindegyik koax, így nagy különbség nincs köztük.
  • Agyturbinikusz #10
    A mobil bázis állomás is az optikai gerincre van bekötve, akkor most miért nem éri meg új hálózatot fejleszteni?
    Ahol 5G bázisállomás van, ott kell lennie elég sávszélességnek, hogy azt kihúzzák a felhasználók felé is . Nàlunk 10 eve meg kb 75%-a az optikai gerincnek kihasználatlan volt, mert a réz helyett már a 90-es években bekerült az optika, és fizikailag ugyan arra helyre kb milliárdszor nagyobb sávszélesség került.

    Ja hogy a hagyományos telefon gerinchálózat csak a nagyvárosok privilegiuma volt....

    Nem kell csodálkozni az erőltetett urbanizacio pont ide vezetett.
  • asgh #9
    "Míg Budapest belső kerületeiben 25 éve van net "

    Csak éppen pont a korai (ezért szabályozatlan) kiépítésnek köszönhetően akadnak utcák, ahol házanként(!) más szolgáltató van monopol helyzetben, mert a szolgáltatók felosztották egymás közt a körzeteket, pont ahogy a Vodaphone vezér a jövőben is szeretné.
  • Cat #8
    "Ez igy onmagaban egy nagy ellentmondas. Ahol semmi nincs oda sokkal jobban megeri valamit epiteni, mint oda ahol mar majdnem minden szolgaltato jelen van."

    Elviekben igazad van, a gyakorlatban nagyon nem.
    1. Ismételten nem veszed figyelembe az időtényezőt, azaz hogy amíg a nagyvárosok zsúfolt lakótelepein és gazdag negyedeiben versenyeznek a szolgáltatók, addig a többiekkel nem foglalkoznak. Itt évekről van szó.
    2. A kisebb településeken a fizetések is alacsonyabbak, így a vásárlóerő is kisebb. Míg Budapest belső kerületeiben 25 éve van net, a kisebb falvakba csak ezekben az években jutott el normális szélessáv - és ehhez sok milliárd forintos állami támogatás kellett, mert saját tőkéjükből a szolgáltatóknak nem érte meg.
  • asgh #7
    Európának alapvetően az a baja, hogy hiába egy 500 milliós piac, ha az 50 külön államra tagolódik és minden államban van legalább 3-4 telekom cég.
    Pont ezért akarták anno eltörölni a roaming díjat, hogy azzal a különböző nemzeti telekom cégeket (amelyek eleve valamelyik nagyobb multi tulajdonában voltak) fúzióra kényszerítsék és létrejöjjön egy egységes európai telekom piac kevés számú, ámde egymással versengő és tőkeerős céggel.

    Ez a koncepció egyike volt azon ritka EU javaslatoknak, amit az EU lakossága pártállástól és nemzeti hovatartozástól függetlenül támogatott.
    És hogy mi lett vele?
    A telekom cégek lobbistái szépen megfúrták és hogy ne legyen politikai botrány belőle, hosszú évek múlva végül kiegyeztek némi turista roaming kedvezményben.
    Ez lett vele.
    Most meg azon megy a sírás, hogy túl sok a szereplő, lemarad a régió és kevés a tőkeerős cég?
    Hát jah.
  • Sequoyah #6
    Ha nem hasznalja senki, akkor nem kell megepiteni. Erre talaltak ki a kapitalizmust, hogy a piac lerendezi ezt magaban.

    "idővel lesz egy csomó olyan hely, ahol minden van (5G és optika), és egy csomó olyan, ahol meg semmi"
    Ez igy onmagaban egy nagy ellentmondas. Ahol semmi nincs oda sokkal jobban megeri valamit epiteni, mint oda ahol mar majdnem minden szolgaltato jelen van. Pont a monopolium eredmenyezi azt, hogy bizonyos teruletek kimaradnak vagy lemaradnak, mert a monopolium ami jogosult oda epiteni, az nem akar.
  • Ellaberin #5
    Savanyú a szőlő. Manegérkém ezt hívják piacnak, amiről meg te kerülgeted a forró kását az a piac egymást közti felosztása, mely versenyellenes - bárhogy is lapogatod a szart.
    A költői kérdésed meg akkor kellett volna feltenned amikor nálunk a másik két haveroddal meg a kurmányunk hathatós segítségével kiszorítottátok a Digit.
    Itt milyen kábelest építettetek? Semmilyet. A Digi csinált és építi is tovább annak ellenére, hogy a nulláról a hipersebességre kapcsoló forájdzsí ezüst űrhajója igen csak bekebelezi. Jött volna az 5G-vel az éterbe is, de ti támasztátottátok kétvállal ellenük a gátat, pénzelve az itteni aktuális nomenklatúrát.
    Úgy hogy elmehetsz a pit s á b a a kétszínű okoskodásoddal. Mondom ezt úgy hogy két mobilt is fizetek nektek vagy 20 éve.
  • Sequoyah #4
    "miközben az Amerikai Egyesült Államokban, Kínában és Indiában egyaránt csak három-három nagy piaci szereplő van. Így sokkal jobban koncentrálódnak a beruházások és a hozamok is."

    Na amerikaban nagyon jol latszik hogy miert is hulye ez az otlet. Amerikaban messze ott a legjobb a szolgaltatas (nem internet, hanem barmilyen), ahol sok szereplo versenyez egymassal. Az internet eseten kialakultak helyi monopoliumok varosi szinten, ahol csak 1 szolgaltato lehet, na ott ki lehet talalni mennyire felhasznalobaratak a szolgaltatok:D