Berta Sándor
Indiai zavargások miatt bírálják a Facebookot
Úgy tűnik, hogy az óriáscég keveset tett a gyűlölettartalmak eltávolításáért.
Egy hete derült ki, hogy nem elég hatékony a Facebook tartalomtörlő algoritmusa, mert nem ismeri fel jól a vitatható felvételeket és nem is törli azok mindegyikét. A használt mesterséges intelligencia csak minimális sikert ért el a gyűlöletbeszédek, az erőszakot megjelenítő és más problémás videók eltávolításának a területén. A The Wall Street Journal arról számolt be, hogy a Facebook valószínűleg elmulasztotta az indiai közösségi platformjáról törölni az álhíreket és a gyűlölettartalmakat, annak ellenére, hogy ennek fontosságára számos elemző felhívta a figyelmet. A helyzetet súlyosbítja, hogy a társaság ráadásul tudatában volt annak, hogy a gyenge moderálás komoly lehetőségeket nyújt a visszaélésekre.
A Facebook belső elemzői 2019 decembere után az erőszakos pletykák és felhívások jelentős mértékű növekedését figyelték meg Indiában. Az országban akkoriban számos vallási zavargás történt, a korábbi szinthez képest 300 százalékkal nőtt a gyűlöletbeszédek száma. Különösen durva volt a helyzet tavaly februárban a WhatsAppon. A hinduk és a muszlimok közötti összecsapásokban nagyon sokan meghaltak. A Facebook erre kutatókat küldött Indiába, hogy a helyi felhasználókkal beszéljenek a tapasztalataikról. Az egyre súlyosbodó helyzetet jól példázta, hogy amikor a szakemberek 2019 februárjában egy 21 éves észak-indiai nő fiktív profilját hozták létre, akkor azt rövid időn belül elárasztották Narendra Modi miniszterelnök propagandaanyagai és a muszlimok elleni gyűlöletbeszédek.
A regisztrált tagok mennyisége alapján India a Facebook legerősebb bázisa, ennek ellenére a vállalat költségvetésében a legnagyobb dezinformációs büdzsét az Amerikai Egyesült Államokra számították, annak ellenére, hogy ott csak a regisztrált tagok 10 százaléka található. A cég szóvivője közölte, hogy szigorítottak a nem angol nyelvű gyűlölettartalmak elleni kampányukon. A Facebook visszautasította az ellene felhozott vádakat, hogy nem tett meg mindent az álhírek és a gyűlöletbeszéd visszaszorításáért.
Egy hete derült ki, hogy nem elég hatékony a Facebook tartalomtörlő algoritmusa, mert nem ismeri fel jól a vitatható felvételeket és nem is törli azok mindegyikét. A használt mesterséges intelligencia csak minimális sikert ért el a gyűlöletbeszédek, az erőszakot megjelenítő és más problémás videók eltávolításának a területén. A The Wall Street Journal arról számolt be, hogy a Facebook valószínűleg elmulasztotta az indiai közösségi platformjáról törölni az álhíreket és a gyűlölettartalmakat, annak ellenére, hogy ennek fontosságára számos elemző felhívta a figyelmet. A helyzetet súlyosbítja, hogy a társaság ráadásul tudatában volt annak, hogy a gyenge moderálás komoly lehetőségeket nyújt a visszaélésekre.
A Facebook belső elemzői 2019 decembere után az erőszakos pletykák és felhívások jelentős mértékű növekedését figyelték meg Indiában. Az országban akkoriban számos vallási zavargás történt, a korábbi szinthez képest 300 százalékkal nőtt a gyűlöletbeszédek száma. Különösen durva volt a helyzet tavaly februárban a WhatsAppon. A hinduk és a muszlimok közötti összecsapásokban nagyon sokan meghaltak. A Facebook erre kutatókat küldött Indiába, hogy a helyi felhasználókkal beszéljenek a tapasztalataikról. Az egyre súlyosbodó helyzetet jól példázta, hogy amikor a szakemberek 2019 februárjában egy 21 éves észak-indiai nő fiktív profilját hozták létre, akkor azt rövid időn belül elárasztották Narendra Modi miniszterelnök propagandaanyagai és a muszlimok elleni gyűlöletbeszédek.
A regisztrált tagok mennyisége alapján India a Facebook legerősebb bázisa, ennek ellenére a vállalat költségvetésében a legnagyobb dezinformációs büdzsét az Amerikai Egyesült Államokra számították, annak ellenére, hogy ott csak a regisztrált tagok 10 százaléka található. A cég szóvivője közölte, hogy szigorítottak a nem angol nyelvű gyűlölettartalmak elleni kampányukon. A Facebook visszautasította az ellene felhozott vádakat, hogy nem tett meg mindent az álhírek és a gyűlöletbeszéd visszaszorításáért.