Berta Sándor
Németországban már él a digitális frissítési kötelezettség
A tartalmak vagy a szolgáltatások esetében is vannak felhasználói jogok.
Az Európai Unió a szoftverek és a szolgáltatások területén erősíti a felhasználók lehetőségeit. Az új szabályok egyaránt vonatkoznak a zeneszámokra, a filmekre, az alkalmazásokra, a játékokra és a számítógépes programokra - függetlenül attól, hogy azok milyen formában vagy adathordozón (CD, DVD, letöltés, streaming, közösségi média stb.) érhetők el. Amennyiben egy digitális tartalom vagy szolgáltatás hibás, akkor először a hiba kijavítása kérhető. De, ha ez nem lehetséges észszerű határidőn belül, akkor az eredeti ár csökkentése, majd a (vásárlói) szerződés felmondása. Az utóbbi esetben 14 napon belül vissza kell kapni a teljes összeget.
A német parlament elfogadott két törvényt, amelyek a vonatkozó európai uniós jogszabállyal kapcsolatosak. A törvények kimondják, hogy a fogyasztók számára biztosítani kell többek között a digitális eszközökhöz (okostelefonok, notebookok, hálózatba kötött termékek stb.) a frissítéseket és a hibajavításokat, ezáltal garantálható a funkciók működése és az IT-biztonság. A frissítési-javítási időtartam hossza minden esetben az adott készüléktől függ.
A távlati célok között szerepel a garanciális feltételek kibővítése és a garanciális papírokból a jövőben világosan ki kell majd derülnie, hogy a frissítési és javítási kötelezettség független a garanciától és a jótállástól, azokat és azok időtartamát nem érinti.
A helyi fogyasztóvédők üdvözölték a bejelentést. Dietlinde Bleh, a Német Fogyasztóvédelmi Központok Szövetségének (VZBV) szerződésjogi referense kiemelte, hogy a hír nagyszerű, de néhány dolgon még lehetne javítani. Többek között az első szerződések időtartamát 12 hónapban kellene korlátozni, míg a hosszabb, például 24 hónapos internetelőfizetések és egyéb szerződések esetében is be kellene vezetni egy 14 napos elállási jogot, s annak akkor is élnie kellene, ha a papírok aláírására az üzletben és nem online kerül sor.
Christian Solmecke fogyasztóvédelmi ügyvéd úgy vélte, hogy a törvények miatt nagyobb lesz a konkurenciaharc a piaci szereplők között, mert az ügyfelek gyorsabban megszabadulhatnak a régi szerződéseiktől és aláírhatnak a vetélytársaknál. Emellett sikeresebbek lehetnek a különböző fogyasztóvédelmi panaszok. A Német Digitális Gazdasági Szövetség (BVDW) szerint viszont az új szabályok túl messzire mennek és az állam mélyen beavatkozik a szerződéskötések szabadságába.
Az Európai Unió a szoftverek és a szolgáltatások területén erősíti a felhasználók lehetőségeit. Az új szabályok egyaránt vonatkoznak a zeneszámokra, a filmekre, az alkalmazásokra, a játékokra és a számítógépes programokra - függetlenül attól, hogy azok milyen formában vagy adathordozón (CD, DVD, letöltés, streaming, közösségi média stb.) érhetők el. Amennyiben egy digitális tartalom vagy szolgáltatás hibás, akkor először a hiba kijavítása kérhető. De, ha ez nem lehetséges észszerű határidőn belül, akkor az eredeti ár csökkentése, majd a (vásárlói) szerződés felmondása. Az utóbbi esetben 14 napon belül vissza kell kapni a teljes összeget.
A német parlament elfogadott két törvényt, amelyek a vonatkozó európai uniós jogszabállyal kapcsolatosak. A törvények kimondják, hogy a fogyasztók számára biztosítani kell többek között a digitális eszközökhöz (okostelefonok, notebookok, hálózatba kötött termékek stb.) a frissítéseket és a hibajavításokat, ezáltal garantálható a funkciók működése és az IT-biztonság. A frissítési-javítási időtartam hossza minden esetben az adott készüléktől függ.
A távlati célok között szerepel a garanciális feltételek kibővítése és a garanciális papírokból a jövőben világosan ki kell majd derülnie, hogy a frissítési és javítási kötelezettség független a garanciától és a jótállástól, azokat és azok időtartamát nem érinti.
A helyi fogyasztóvédők üdvözölték a bejelentést. Dietlinde Bleh, a Német Fogyasztóvédelmi Központok Szövetségének (VZBV) szerződésjogi referense kiemelte, hogy a hír nagyszerű, de néhány dolgon még lehetne javítani. Többek között az első szerződések időtartamát 12 hónapban kellene korlátozni, míg a hosszabb, például 24 hónapos internetelőfizetések és egyéb szerződések esetében is be kellene vezetni egy 14 napos elállási jogot, s annak akkor is élnie kellene, ha a papírok aláírására az üzletben és nem online kerül sor.
Christian Solmecke fogyasztóvédelmi ügyvéd úgy vélte, hogy a törvények miatt nagyobb lesz a konkurenciaharc a piaci szereplők között, mert az ügyfelek gyorsabban megszabadulhatnak a régi szerződéseiktől és aláírhatnak a vetélytársaknál. Emellett sikeresebbek lehetnek a különböző fogyasztóvédelmi panaszok. A Német Digitális Gazdasági Szövetség (BVDW) szerint viszont az új szabályok túl messzire mennek és az állam mélyen beavatkozik a szerződéskötések szabadságába.