SG.hu

Nagyon eltér a legnagyobb forgalmú és a legismertebb online kereskedők sorrendje

A GKI Digital 2015 óta készít nyilvános rangsort a magyar piacon működő legnagyobb online kereskedőkről. Tavaly a pandémia miatt a kutatócég nem adta ki a listát – az idei e-TOPLISTA azonban már a járvány hatására megnövekedett internetes értékesítési eredmények alapján készült.

A 2020-ban a tizenöt legnagyobb hazai e-kereskedő együttes forgalma meghaladta a bruttó 380 milliárd forintot, ami a teljes online kiskereskedelmi piac 41%-át jelenti, míg a tavalyi évben sikeresen kézbesített rendelések száma megközelíti a 11,5 milliót. 2020 március közepén a koronavírus egyik napról a másikra átrajzolta a világ és Magyarország hétköznapjait. Miközben a gazdaság és a kereskedelem több ágazata is szinte teljesen leállt, a koronavírus miatt kialakult helyzet digitális szintlépésre késztette az országot. Ebben a rendkívül változó és előre nem tervezhető piaci, valamint társadalmi környezetben rekordmértékű, 45%-os forgalomnövekedést ért el az online kiskereskedelem. A szektor alig tizenkét hónap alatt legalább három évet ugrott előre a fejlődésben.

A bezárások kezdetén a vásárlók először a megszokott, jól ismert kereskedőket keresték az online térben is, így azok a kereskedők tudtak sikeresen forgalmat terelni, akik 2020 tavaszára már jól működő, bejáratott webáruházzal rendelkeztek, plusz a megnövekedett terheléssel összhangban képesek voltak gyorsan, hatékonyan átszervezni a folyamatokat, átcsoportosítani a munkaerőt és az igények mentén bővíteni a termékkört, szolgáltatási palettát.


A koronavírus okozta korlátozások és megváltozott fogyasztói szokások rávilágítottak az összetett, többcsatornás működés megvalósításának szükségességére. Az egységes vásárlói élmény érdekében az online és offline értékesítési csatornák között eltűnőben van az alá-fölé rendeltségi viszony, és az egymással szembeni versenyeztetés helyett inkább az integrációra és az átjárhatóság megteremtésére, javítására törekszenek a kereskedők. A 2020-as online forgalmi adatok alapján Magyarország legnagyobb e-kereskedője az eMAG-Extreme Digital lett, második helyre a MediaMarkt online áruháza került, míg a harmadik helyen az Alza.hu végzett.

A magyar online kiskereskedelmi piac koncentráltságát jelzi, hogy a három legnagyobb hazai e-kereskedő 2020-as online forgalma meghaladja a 200 milliárd forintot, miközben a tíz legnagyobb együttes eredménye bruttó 330 milliárd forint körül, míg a TOP15 mezőnyének forgalma bruttó 380 milliárd forint körül alakult. A TOP10 forgalmi súlya továbbra is kimagasló, 36%, miközben tavaly az összes belföldi online vásárlás 17%-a valósult meg ezeknél kereskedőknél. Az e-TOPLISTA első 10 helyezettjének forgalma a piac 2020-as 45%-os bővülését is meghaladó mértékben, összességében 54 százalékkal nőtt.

2020-ban a TOP10-be kerülésnél csak a legnagyobbak közelébe kerülés jelentett nagyobb feladatot, hiszen a TOP15 webáruház forgalom tekintetében már a teljes online kiskereskedelmi piac 41%-át képviseli, azaz minden online elköltött 100 forintból 41 forintot a TOP15 online áruház valamelyikében hagytak ott a magyar vásárlók. 2020-ban a piaci átlagnál magasabb bővüléshez elengedhetetlen volt, hogy a kereskedők nagy és stabil ügyfélkörrel rendelkezzenek és olyan termékeket is áruljanak, amelyek sűrűbb vásárlási gyakoriságot feltételeznek. Ebből a két feltételből az előbbi jóval erősebb, hiszen a három legnagyobb online értékesítő közé csak azok a kereskedők kerülhettek be, akik a teljes, aktív – 3,38 millió főt számláló – online vásárlói bázis legalább negyedét magukénak tudhatták, azaz száz online vásárlóból legalább 23-25 vásárolt náluk. A piacvezető eMAG-Extreme Digital páros esetében ez az arány jóval magasabb, 50% feletti.

2020 során az online kiskereskedelmen belül az FMCG, azaz a gyorsan forgó fogyasztási cikkek értékesítése jelentette az egyik leginkább bővülő területet. A szektor – közel kétszeres sebességgel növekedve – bruttó 76,6 milliárd forint forgalmat bonyolított tavaly. A napi fogyasztási cikkek iránti megnövekedett online keresletet operációs oldalról se volt könnyű lekövetnie a kereskedőknek: a vírus első hónapjaiban az online kínálatot komoly készlethiány jellemezte, és a „maradj otthon” kampányok alatt a megnövekedett kiszállítási igényekre sem voltak felkészülve a kereskedők – a kapacitást nem lehetett egyik napról a másikra a sokszorosára bővíteni.


A kialakult helyzet ugyanakkor nagy lökést adott az online FMCG szereplők bővülési terveinek és az új belépők okozta versenyhelyzet jót tett a szolgáltatási minőségnek is. A forgalom szerinti lista első 5 helyén két-két hipermarket (Tesco, Auchan) és drogéria lánc (Rossmann, dm) mellett egy új, tisztán online, cseh hátterű kihívó (kifli.hu) is osztozik. A TOP5 kereskedő 2020-as összesített online forgalma meghaladta a bruttó 50 milliárd forintot. Tekintettel arra, hogy ezen kereskedők nem csak FMCG kategóriájú termékeket értékesítenek, a szektor bruttó 76,6 milliárdos forgalmának hozzávetőleg 55-60%-áért felel az öt legnagyobb márka. Érdekesség, hogy a kifli.hu úgy került a 2020-as online FMCG TOPLISTA 2. helyére, hogy a vállalat 2019 év végén indult és a bevezetési, felfutási időszaka épp egybeesett a koronavírus megjelenésével.


Az “online vásárlás” és a “webáruház” a vásárlók számára jóval tágabb fogalom, mint a szakma vagy akár az elemzők számára. A GKI Digital e-TOPLISTA 15-ös mezőnye, azaz a legnagyobb forgalmú hazai webáruházak köre szűkebb annál, mint amit a vásárlók az online áruházak alatt értenek. A vásárlók fejében számos olyan online kereskedői márka van jelen, amely a fogyasztók szemszögéből nézve magyar online kereskedő, miközben a gyakorlatban:
  • csak magyarnak tűnő, de valójában nyugat-európai, vagy épp amerikai bolti háttérrel rendelkező, magyar online operáció nélkül működő e-kereskedő (ilyen a legtöbb ruházati, divat kereskedő: About You, H&M, ecipő.hu);
  • nem klasszikus online kereskedő (mint például a Jófogás);
  • vagy épp olyan globális – a magyar piaccal stratégiai szinten nem foglalkozó – online kereskedő, mint az Aliexpress vagy az Amazon.
  • Hozzászólások

    A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
    Bejelentkezéshez klikk ide
    (Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
    • felemelő #1
      Ide is egy javaslat.
      Egy TM (vagyis jogilag védve) kellene amit az áruház "felmutat", vagyis a vevő legyen tisztában azzal, hogy magyar, EU vagy EU-n kívüli a cég.
      Ez alapvető feladata lenne a fogyasztóvédelmi hatóságnak!
      Mivel az EU-n kívüli cégek adó és vám problémásak, amit csak késve tud meg a vevő (ha nem akarja a szürkezónás eladó ezt nagydobra verni).
      Ugyan az EU-c cégekkel ilyen gond nincs, de garancia és visszaküldési extra költségek azért ott is lehetnek.