Berta Sándor
Gyorsabb papírra jegyzetelni, mint digitális eszközökre
Az agy jobban emlékezik a hagyományos módon, mint a digitálisan leírt dolgokra.
A Tokiói Egyetem és az NTT adatintézetének munkatársai a tanulmányukban kimutatták, hogy a jegyzetek papírra rögzítése sokkal gyorsabban megvalósítható, mint a táblagépen vagy okostelefonon való tárolás. A szakemberek hangsúlyozták, hogy nem csupán a jegyzetelés történik meg gyorsabban, hanem az emberi agy is jobban emlékszik a hagyományos módon leírt információkra.
Keita Umejima, Takuya Ibaraki, Takahiro Yamazaki és Kuniyoshi L. Sakai a Paper Notebooks vs. Mobile Devices: Brain Activation Differences During Memory Retrieval című művükben azt írták, hogy a kísérletük során a gondolataikat papírra rögzítő önkéntesek 25 százalékkal gyorsabbak voltak a társaiknál. A tesztben 48 önkéntes vett részt, akiknek az életkora 18 és 29 év között volt. Az érintettek különböző személyek következő havi terveit hallgathatták meg, majd azokat le kellett jegyezniük egy papírra vagy egy alkalmazásba. Az előbbieknek ehhez átlagosan 11 percre volt szükségük, míg az utóbbiaknak egy táblagép használata esetén 14, egy okostelefonos szoftver alkalmazásakor 16 percre. A papírra írók agya ráadásul egy órával később sokkal aktívabb is volt.
Kuniyoshi L. Sakai, a Tokiói Egyetem idegtudósa kiemelte, hogy a tapasztalatok szerint észszerűbb papírfüzeteket használni az információk megtanulásakor. Az ok, hogy a papír sokkal több és individuálisabb lehetőségeket kínál. A digitális eszközökben uniformizált görgetés, s szabványosított szöveg- és képméretek vannak. A papír viszont lehetővé teszi a nem szabványos írásmódot is, ezáltal az emberek jobban vizualizálhatják az információkat.
A Tokiói Egyetem és az NTT adatintézetének munkatársai a tanulmányukban kimutatták, hogy a jegyzetek papírra rögzítése sokkal gyorsabban megvalósítható, mint a táblagépen vagy okostelefonon való tárolás. A szakemberek hangsúlyozták, hogy nem csupán a jegyzetelés történik meg gyorsabban, hanem az emberi agy is jobban emlékszik a hagyományos módon leírt információkra.
Keita Umejima, Takuya Ibaraki, Takahiro Yamazaki és Kuniyoshi L. Sakai a Paper Notebooks vs. Mobile Devices: Brain Activation Differences During Memory Retrieval című művükben azt írták, hogy a kísérletük során a gondolataikat papírra rögzítő önkéntesek 25 százalékkal gyorsabbak voltak a társaiknál. A tesztben 48 önkéntes vett részt, akiknek az életkora 18 és 29 év között volt. Az érintettek különböző személyek következő havi terveit hallgathatták meg, majd azokat le kellett jegyezniük egy papírra vagy egy alkalmazásba. Az előbbieknek ehhez átlagosan 11 percre volt szükségük, míg az utóbbiaknak egy táblagép használata esetén 14, egy okostelefonos szoftver alkalmazásakor 16 percre. A papírra írók agya ráadásul egy órával később sokkal aktívabb is volt.
Kuniyoshi L. Sakai, a Tokiói Egyetem idegtudósa kiemelte, hogy a tapasztalatok szerint észszerűbb papírfüzeteket használni az információk megtanulásakor. Az ok, hogy a papír sokkal több és individuálisabb lehetőségeket kínál. A digitális eszközökben uniformizált görgetés, s szabványosított szöveg- és képméretek vannak. A papír viszont lehetővé teszi a nem szabványos írásmódot is, ezáltal az emberek jobban vizualizálhatják az információkat.