MTI
Hatékonyabb fellépést várnak az Európai Bizottságtól az álhírek elleni küzdelemben
Műsorszolgáltatók, kiadók és újságíró-szervezetek arra szólították fel az Európai Bizottságot, hogy lépjen fel határozottabban, hozzon sokkal hatékonyabb intézkedéseket az álhírek koronavírus-járvány idején fokozottan tapasztalt terjedésének leküzdésére és eltávolítására egyebek mellett az olyan internetes platformokról, mint a Google vagy a Facebook.
Három médiaszervezet - az Európai Újságíró Szövetség (EFJ), az Európai Kiadók Tanácsa és az Európai Kereskedelmi Televíziók Szövetsége (ACT) - azt követően adott ki együttes nyilatkozatot, hogy az Európai Bizottság szerdán bemutatta a koronavírus-járvány idején tapasztalt álhírek terjedéséről szóló - a dezinformáció elleni küzdelemhez kötődő intézkedéseket is tartalmazó - jelentését. Az aláírók kiemelték, "riasztó méreteket öltött az álhírek internetes megjelenése és terjedése a világjárvány idején", amely "pusztító hatást gyakorolt a közegészségügyi erőfeszítésekre".
Véleményük szerint az internetes platformok üzemeltetői által 2018-ban aláírt magatartási kódex elégtelennek bizonyult a terjesztett dezinformáció kezelésére, a tartalmak felkutatására és törlésére. Sürgős szükség van hatékony eszközökre az ilyen megjelenések hatékonyabb felkutatására és sikeres kezelésére - írták, mondván, hogy Európa túlzottan is a médiaplatformok üzemeltetőinek jóakaratára támaszkodik.
Az aláírók javaslatai között szerepel egyebek mellett olyan szankciórendszer bevezetése, amely a magatartási kódex aláíróit önálló, gyors és hatékony cselekvésre ösztönzik. Véleményük szerint az uniós intézkedéseknek nem a büntetésre kell összpontosítaniuk, hanem serkenteniük a médiaszereplőket a hamis tartalmak eltávolítását célzó önálló cselekvésre. Garantálnia kell továbbá az újságírói és szerkesztői szabadságot, valamint az alapvető jogok biztosítását is. Végezetül arra szólították fel a bizottságot, hogy folytassák az online platformokkal megkezdett párbeszédet az álhírek elleni küzdelem sikere érdekében.
Vera Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke szerdán mutatta be a koronavírussal kapcsolatos álhírekről készített bizottsági jelentést. A brüsszeli testület egyebek közt azt közölte, a járvány miatti válság rávilágított arra, hogy a szabad és független média, amely megbízható, ellenőrzött információkat szolgáltat, hozzájárul az életek megmentéséhez és a hamis információk terjesztésének visszaszorításához, ezért az Európai Unió fokozza a független média és újságírók politikai és gyakorlati támogatását. Leszögezte, a véleménynyilvánítás szabadságának és a demokratikus vitának a biztosítása központi szerepet foglal el az álhírekre adott válaszlépések között. Az Európai Bizottság továbbra is figyelemmel kíséri a tagállamok által a koronavírussal összefüggésben hozott rendkívüli intézkedéseinek uniós jogra és értékekre gyakorolt hatását.
Elmondta azt is, hogy a főként online felületeket használó csalók sok fogyasztót megtévesztettek azzal a céllal, hogy túlárazott, hatástalan vagy veszélyes terméket vásároljanak. Ezért az Európai Unió azt akarja, hogy a közösségi média platformjai tegyenek többet a világjárványhoz kapcsolódó egészségkárosító csalásokkal és összeesküvés-elméletekkel szemben.
Három médiaszervezet - az Európai Újságíró Szövetség (EFJ), az Európai Kiadók Tanácsa és az Európai Kereskedelmi Televíziók Szövetsége (ACT) - azt követően adott ki együttes nyilatkozatot, hogy az Európai Bizottság szerdán bemutatta a koronavírus-járvány idején tapasztalt álhírek terjedéséről szóló - a dezinformáció elleni küzdelemhez kötődő intézkedéseket is tartalmazó - jelentését. Az aláírók kiemelték, "riasztó méreteket öltött az álhírek internetes megjelenése és terjedése a világjárvány idején", amely "pusztító hatást gyakorolt a közegészségügyi erőfeszítésekre".
Véleményük szerint az internetes platformok üzemeltetői által 2018-ban aláírt magatartási kódex elégtelennek bizonyult a terjesztett dezinformáció kezelésére, a tartalmak felkutatására és törlésére. Sürgős szükség van hatékony eszközökre az ilyen megjelenések hatékonyabb felkutatására és sikeres kezelésére - írták, mondván, hogy Európa túlzottan is a médiaplatformok üzemeltetőinek jóakaratára támaszkodik.
Az aláírók javaslatai között szerepel egyebek mellett olyan szankciórendszer bevezetése, amely a magatartási kódex aláíróit önálló, gyors és hatékony cselekvésre ösztönzik. Véleményük szerint az uniós intézkedéseknek nem a büntetésre kell összpontosítaniuk, hanem serkenteniük a médiaszereplőket a hamis tartalmak eltávolítását célzó önálló cselekvésre. Garantálnia kell továbbá az újságírói és szerkesztői szabadságot, valamint az alapvető jogok biztosítását is. Végezetül arra szólították fel a bizottságot, hogy folytassák az online platformokkal megkezdett párbeszédet az álhírek elleni küzdelem sikere érdekében.
Vera Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke szerdán mutatta be a koronavírussal kapcsolatos álhírekről készített bizottsági jelentést. A brüsszeli testület egyebek közt azt közölte, a járvány miatti válság rávilágított arra, hogy a szabad és független média, amely megbízható, ellenőrzött információkat szolgáltat, hozzájárul az életek megmentéséhez és a hamis információk terjesztésének visszaszorításához, ezért az Európai Unió fokozza a független média és újságírók politikai és gyakorlati támogatását. Leszögezte, a véleménynyilvánítás szabadságának és a demokratikus vitának a biztosítása központi szerepet foglal el az álhírekre adott válaszlépések között. Az Európai Bizottság továbbra is figyelemmel kíséri a tagállamok által a koronavírussal összefüggésben hozott rendkívüli intézkedéseinek uniós jogra és értékekre gyakorolt hatását.
Elmondta azt is, hogy a főként online felületeket használó csalók sok fogyasztót megtévesztettek azzal a céllal, hogy túlárazott, hatástalan vagy veszélyes terméket vásároljanak. Ezért az Európai Unió azt akarja, hogy a közösségi média platformjai tegyenek többet a világjárványhoz kapcsolódó egészségkárosító csalásokkal és összeesküvés-elméletekkel szemben.