Gyurkity Péter
Egyedül is bevezetné a digitális adót az EU
A szolgáltatásokat sújtanák új adóval, akár globális szinten.
Az EU jelenleg formálódó új vezetése nagyon is komolyan gondolja az új digitális szolgáltatási adó bevezetését, erre pedig a jelek szerint akár a globális egyetértés, a közös platform kialakításának kudarca esetén is sort kerítenének. Szükség van a további bevételekre, ettől pedig az amerikai válaszlépések sem riasztják el őket.
Interjút adott Paolo Gentiloni, volt olasz miniszterelnök, valamint a novembertől posztját elfoglaló új gazdasági EU-biztos. Ebben többek között elmondta, hogy az első körben megpróbálnak közös álláspontot kialakítani a főbb globális játékosokkal, ami azt jelenti, hogy az OECD, illetve a G20 táborán belül próbálnak majd egyetértésre jutni a többiekkel, amennyiben azonban ez nem sikerül, az EU akár önálló módon, egyedül is az új adó bevezetése mellett dönthet. Ezt nyilvánvaló módon a nagyobb bevételekre irányuló igény követeli meg, hiszen a gazdasági válság során (és azt követően) a tagállamok komoly mértékben eladósodtak, amit a mai napig nem sikerült jelentős mértékben orvosolni.
A témát figyelemmel követők emlékezhetnek arra, hogy az EU korábban már megpróbált egy kisebb, 3 százalékra rúgó adót bevezetni, ez azonban a tagállamok egy részének ellenkezése miatt meghiúsult. Az írek saját kiemelt szerepük miatt nem látnának szívesen egy újabb terhet a blokkon belül, míg mások (így például a dánok) a valószínű amerikai válaszlépések miatt óvatosak, így a teljes egyetértést nem sikerült kialakítani.
Ezt követően jelentős bírságok kivetésével pótolták a hiányzó bevételt, legutóbb a Google volt kénytelen komoly milliárdokat kifizetni, most azonban jöhet az egységes digitális szolgáltatási adó bevezetése, már amennyiben az új vezetés létre tudja hozni a közösségen belüli egyetértést és közös akaratot – egyes nemzetállamok, így például Franciaország és Olaszország, unilaterális módon is lépne az ügyben, a közös fellépéssel azonban megnehezítenék az adókat elkerülni igyekvő multik dolgát.
Érdekességként megemlíthetjük, hogy maga Eric Schmidt, a Google korábbi vezetője, nemrég elismerte, hogy elégedett az eddig befizetett adók mértékével, és amennyiben a nemzetállamok növelni akarják az adókat, kizárólag az ő feladatuk ennek megfelelő kialakítása és fenntartása.
Az EU jelenleg formálódó új vezetése nagyon is komolyan gondolja az új digitális szolgáltatási adó bevezetését, erre pedig a jelek szerint akár a globális egyetértés, a közös platform kialakításának kudarca esetén is sort kerítenének. Szükség van a további bevételekre, ettől pedig az amerikai válaszlépések sem riasztják el őket.
Interjút adott Paolo Gentiloni, volt olasz miniszterelnök, valamint a novembertől posztját elfoglaló új gazdasági EU-biztos. Ebben többek között elmondta, hogy az első körben megpróbálnak közös álláspontot kialakítani a főbb globális játékosokkal, ami azt jelenti, hogy az OECD, illetve a G20 táborán belül próbálnak majd egyetértésre jutni a többiekkel, amennyiben azonban ez nem sikerül, az EU akár önálló módon, egyedül is az új adó bevezetése mellett dönthet. Ezt nyilvánvaló módon a nagyobb bevételekre irányuló igény követeli meg, hiszen a gazdasági válság során (és azt követően) a tagállamok komoly mértékben eladósodtak, amit a mai napig nem sikerült jelentős mértékben orvosolni.
A témát figyelemmel követők emlékezhetnek arra, hogy az EU korábban már megpróbált egy kisebb, 3 százalékra rúgó adót bevezetni, ez azonban a tagállamok egy részének ellenkezése miatt meghiúsult. Az írek saját kiemelt szerepük miatt nem látnának szívesen egy újabb terhet a blokkon belül, míg mások (így például a dánok) a valószínű amerikai válaszlépések miatt óvatosak, így a teljes egyetértést nem sikerült kialakítani.
Ezt követően jelentős bírságok kivetésével pótolták a hiányzó bevételt, legutóbb a Google volt kénytelen komoly milliárdokat kifizetni, most azonban jöhet az egységes digitális szolgáltatási adó bevezetése, már amennyiben az új vezetés létre tudja hozni a közösségen belüli egyetértést és közös akaratot – egyes nemzetállamok, így például Franciaország és Olaszország, unilaterális módon is lépne az ügyben, a közös fellépéssel azonban megnehezítenék az adókat elkerülni igyekvő multik dolgát.
Érdekességként megemlíthetjük, hogy maga Eric Schmidt, a Google korábbi vezetője, nemrég elismerte, hogy elégedett az eddig befizetett adók mértékével, és amennyiben a nemzetállamok növelni akarják az adókat, kizárólag az ő feladatuk ennek megfelelő kialakítása és fenntartása.