Beárnyé­kolhatja a G7-csúcstalálkozót a digitális adó témája

Egyáltalán nem biztos, hogy a közeljövőben sikerül megállapodni a kérdésben.

Pascal Saint-Amans, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adóügyi vezetője attól tart, hogy a Franciaországban áprilisban bevezetett digitális adóval kapcsolatos vita megmérgezheti a Biarritzban tartandó G7 csúcstalálkozó légkörét. "Egy olyan világban élünk, amelyben sok a bizonytalanság és számos konfliktus, valamint egyoldalú politika van. Fennáll a kockázata annak, hogy ezek a csúcstalálkozót hátrányosan fogják befolyásolni" - jelentette ki a szakember, aki hét éve vezeti az OECD több mint 150 szakértőt foglalkoztató adórészlegét.

Saint-Amans rámutatott, hogy a Donald Trump által végrehajtott amerikai adóreform megteremtette egy alapvető változás követelményeit és optimista volt abban a tekintetben, hogy létrejöhet egy egyezség a digitális adózás kérdésben.

Miután márciusban az európai uniós tagállamok pénzügyminisztereinek tanácskozásán Dánia, Svédország, Észtország és Írország képviselői megakadályozták az egységes európai digitális adó bevezetésével kapcsolatos német-francia előterjesztés elfogadását, az Európai Unió úgy döntött, hogy az új javaslatot a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet segítségével dolgozza ki. A tervezet már készül. Amennyiben nem sikerül kompromisszumra jutni, akkor Saint-Amans szerint akár 2025-ig is elhúzódhat az egyezség megkötése.

Az OECD adókoncepciója két pilléren nyugszik. Az első, hogy a vállalatokat azokban az államokban is meg kell adóztatni, ahol ugyan nincsenek jelen fizikailag, de sok bevételt termelnek. Ez elsősorban a digitális konszernekre igaz. Ezzel párhuzamosan viszont - és ez a második pillér - azokban az országokban kevésbé kell megadóztatni őket, amelyekben a cégek csupán jelen vannak, például ott van a székhelyük vagy ott jegyeztetik be a szellemi tulajdonukat. A cél a kettős adóztatás elkerülése és emellett ki kell dolgozni azt is, hogy milyen bíróságok járjanak el a vitatott kérdésekben. A jogbizonytalanság ugyanis egy nagyon komoly probléma.

A szakember végül kitért arra, hogy a svédek a jelenlegi szabályozásban semmin sem változtatnának, a németek viszont sokkal konstruktívabbak és intelligensebbek voltak, míg a franciák túlbonyolították a kérdés szabályozását. Ráadásul az is problémát jelent, hogy a Netflix, az Apple és részben az Amazon sem esnek az új adó hatálya alá.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • nlght #2
    Ez a digitális adó lehet hogy szükséges, de mértékben a világ káros folyamataihoz képest jelentéktelen.
    Amíg a futtató környezet, tehát a kézzelfogható valóság napról napra pusztul, a jelenlegi világgazdasági model egy hajszálon egyensúlyoz, mikor szinte mindenki érzi hogy borulni fog az egész 5-20 éven belül, mert fenntarthatalan...

    Olyan mintha azon vitatkoznának egy égő házban a lakók, hogy bekapcsolva maradt a TV, és mennyi áramot fogyaszt feleslegesen, mennyi költség, miközben leég a ház.
  • Caro #1
    Őszintén szólva nem teljesen értem a dolgot.
    Beárnyékolja a találkozót, hogy egyes országok adót mernek kivetni a bevétel után?? Ez minden más szektorban is így van.
    Nyilván kicsit protekcionista a francia jogszabály, de mintha a többi ország nem védené a saját érdekeit.
    Amelyik országban valaki üzleti tevékenységet folytat, és abból bevétele van, ott adót is szokás fizetni. Abban az országban.