SG.hu

Az átlagember azt se tudja mi az a mesterséges intelligencia

A magyarok többségének fogalma sincs arról, hogy napi szinten használja a mesterséges intelligenciát.

Annak ellenére, hogy a magyarok nincsenek pontosan tisztában a mesterséges intelligencia (MI) jelentésével és a benne rejlő lehetőségekkel, háromnegyedük használná az MI-t - derült ki a Huawei megbízásából készített reprezentatív kutatásból. A megkérdezettek kétharmadának jelenleg is rendelkezésére áll, ám sokukban ez nem is tudatosul. Az MI a fiatal férfiak körében a legnépszerűbb és az alacsony iskolai végzettségűek tartanak tőle a leginkább. A mesterséges intelligencia előnyei a válaszadók szerint elsősorban az orvostudományban, a közlekedésben, valamint az okos otthonok területén érvényesülnek majd, sokan pedig úgy vélik, hogy az MI akár az életünket is meghosszabbíthatja.

A Trend International által végzett felmérés szerint a magyarok háromnegyede használná a mesterséges intelligenciát, mégis nagy a bizonytalanság azt illetően, mit jelent valójában ez a fogalom – derült ki a Huawei felkérésére készített, hazai reprezentatív kutatásából. A 2018 őszén készült felmérés a 18 és 50 év közöttiek MI-vel kapcsolatos attitűdjeit, ismereteit, valamint azt vizsgálta, hogy az emberek napjainkban mire használják és a jövőben mely területeken hódíthat teret a mesterséges intelligencia.

Sci-fikből ismerős az MI: a kutatás rámutat arra, hogy az átlagember számára az MI már nem számít újdonságnak és a róla alkotott képhez hozzájárulnak a mesterséges intelligencia filmművészeti ábrázolásai. Bár sokan hallottak már róla, a válaszadók megosztottak voltak a technológia pontos meghatározását illetően: a megkérdezettek 60 százaléka gépekben szimulált intelligenciaként határozta meg az MI-t, amelyet emberi cselekvés utánzására és racionális döntések meghozatalára programoztak. Sok magyar emberek által programozott, vagy emberként viselkedő gépként határozza meg az MI-t, azt azonban kevesen gondolják, hogy a mesterséges intelligencia képes lenne saját döntéseket hozni, vagy önállóan tudna tanulni. Mindössze a válaszadók 9 százaléka tekint a filmekből ismerős robotokként a mesterséges intelligenciára, 30 százalékuk szerint az MI számítógép formájában jelenik meg, míg 24 százalékuk úgy véli, hogy az MI valamiféle szoftver.

A válaszadók 19 százaléka teljesen elfogadja és pozitívan értékeli a mesterséges intelligencia létezését, 67 százalékuk óvatosan áll a technológiához, és mindössze 11 százalékuk idegenkedik tőle. Az MI-t teljesen elfogadók többségét 45 évnél fiatalabb férfiak csoportja alkotja, akik meglehetősen sokat tudnak a technológiáról, a felhasználását illetően az átlagnál is optimistábbak, ennek ellenére kiemelték az MI-vel kapcsolatos biztonsági óvintézkedések fontosságát. A technológiához óvatosan viszonyulók majdnem fele jellemzően alacsony végzettségű, és kétharmaduk tart attól, hogy az MI fejlődésével elvesztheti munkáját. Azt viszont mindössze a válaszadók 3 százaléka gondolja, a mesterséges intelligencia idővel akár az uralmat is átveheti az emberiség fölött. A kétségek ellenére a kutatásban résztvevők egyöntetűen úgy nyilatkoztak, hogy amennyiben meggyőződnének a technológia biztonságáról, nem vetnék el a használatát.

Azok a válaszadók, akik használták már valamilyen formában a mesterséges intelligenciát, leginkább a Google billentyűzetét, a Facebook célzott hirdetéseit, valamint a telefonokba épített asszisztenst említették. Akárcsak a technológia általános használatával kapcsolatban, a mobiltelefonok MI-használatával kapcsolatosan is megállapítható, hogy a válaszadók nagy része bizonytalan, valójában milyen funkciókat támogat az MI és a gépi tanulás a telefonokban, így sok esetben nem is tudják, hogy már rég használják azt.

A megkérdezettek 70 százaléka úgy gondolja, az okostelefonok az MI egy-egy bizonyos fajtáját alkalmazzák, a válaszadók által legismertebb (80 százalék) és legtöbbet használt (66 százalék) okostelefonos mesterséges intelligencia funkció az útvonaltervező. A technológia körüli bizonytalanságok ellenére a megkérdezettek több mint kétharmada úgy nyilatkozott, a jövőben is élni fog az MI általi lehetőségekkel és pozitív várakozásokkal tekint annak további fejlődésére.

A mobiltelefonok MI-használatával kapcsolatban a válaszadók körülbelül felének fontos, hogy okostelefonjuk mesterséges intelligenciával támogatott legyen; míg a 18-25 év közötti korosztály 17 százaléka elengedhetetlennek tartja, a 46 év felettiek mindössze 5 százaléka gondolja úgy, hogy a mobil MI mindennapi segítség lehet számára. A kutatás arra is rávilágít, hogy a magyarok túlnyomó többségének jelenleg nem alapszükséglet a mesterséges intelligenciavezérelt telefon, a jövőben azonban várhatóan egyre többen igénylik majd, hiszen jelentősen megkönnyítheti a mindennapi életet.

Néhány megkérdezett hozzáállása a mesterséges intelligencia technológiájához ambivalens. A felmérésben részt vevők MI-vel kapcsolatos víziói között tehát pár kérdéses és negatív hatás is felbukkant: a válaszadók 3 százaléka a mesterséges intelligencia feletti irányítás elvesztésétől, a munkahelyek számának csökkenésétől, továbbá az emberi kapcsolatok rosszabb felé fordulásától tart. A válaszadók egy része szerint ijesztő belegondolni, hogy az MI-nek érzelmei lesznek, ugyanakkor az MI-t pártolók között sokan az az idős, magányos emberek jövőbeli társát vizionálják a technológiában.

A technológiát üdvözlő válaszadók az MI fő pozitívumaként főképp a kényelmi szempontokat szolgáló technológiai fejlesztéseket (úgymint okosotthonok, önvezető autók és mindennapi feladatok automatizálása) emelték ki. A válaszadók 36 százaléka továbbá úgy látja, hogy az orvostudomány sokat nyerhet az MI-vel, sőt segítségével akár az emberi élet meghosszabbítása is lehetségessé válhat. A megkérdezettek amellett, hogy egyöntetűen biztosra veszik a mesterséges intelligencia jövőbeli térhódítását, számos pozitív hatást is társítanak hozzá: az MI meggyorsíthatja a tudomány, azon belül is a környezetvédelmi megoldások és az űrkutatás fejlődését, valamint a vállalati szektorban a költséghatékonyság és a folyamatok automatizálásának eszköze lehet.

A Huawei a kutatás eredményeinek figyelembevételével, és a témában jártas szakemberek – kutatók, mérnökök, üzletemberek – segítségével a közeljövőben edukációs kampányt indít Magyarországon a mesterséges intelligencia hétköznapi alkalmazásával kapcsolatban. Az ismeretterjesztés célja egyszerű és szemléletes módon bemutatni, hogy milyen kézzelfogható előnyei lehetnek az MI használatának többek közt a tudomány, a telekommunikáció, a közlekedés vagy a közbiztonság területén.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Nos #12
    Az MI állapota menthető és sokszorosítható. Ha tökéletesen azonos inputtal más következtetésre jut, akkor az két különböző MI. Még a véletlenszámgenerátor is ugyanazt adja megfelelő settingsel. A neurális hálók sem olyanok, mint az agyban, a valódi neuronokhoz képest itt pár egyészen primitív fügvény van csak. A legtöbb model csak súlyok és függvények viszonylag méretes rendszere.
    Utoljára szerkesztette: Nos, 2019.02.01. 22:20:52
  • ostoros #11
    Nem értettétek miről beszélek. Ha minden bitje azonos két MI-nek, akkor, és csak akkor kapott azonos inputot a kettő.
    Magyarul, ha az MI állapota menthető és sokszorosítható, akkor lesz ennek igazán értelme.
  • Nos #10
    Elég sokat olvastam AI, BigData, Machine Learning témában, és mostanában állandóan idevágó podcastokat hallgatok. Volt egy pont, amikor úgy gondoltam, tudom mi az AI. Most jópár pytorch model felépítése után már inkább csak azt látom, hogy az nem igaz, hogy senki sem tudja, sőt mindenki tudja, csak mindenki mást tud. Az MI egy olyan definiciós probléma, ahol a felhasználók és a kutatók/programozók mást értenek alatta, sőt egy-egy csapatban dolgozók ugyanazon a projecten is mást értenek alatta. Az előző hozzászólások is definíciós viták voltak. Szóvl annak is igaza van aki szerint nincs AI (bár ezek AI alatt a general artifical intelligence szinvonalat értik csak) és annak is igaza van, aki szerint van. Nekem mindegy, ott van a probléma, ott van rá az eszköz, aztán hajrá :)
  • bdzsana #9
    "Senki nem tudja. Mert nincs olyan. Majd ha lesz, akkor majd lehet szabni valamiféle meghatározást, hogy ez az, ez meg nem az. De addig szabad a vásár. :)"
    Nyilván neked és a többieknek akiknek a mesterséges intelligencia = terminátor azoknak valóban nincs mesterséges intelligencia, de szerencsére ez nagyon nem foglalkoztatja azokat akik ezt kutatják. Az intelligencia nem az emberi értelemnél kezdődik hanem ott ér véget, mivel az a legfejlettebb intelligencia amit ismerünk. De ettől függetlenül az is intelligencia, ha valami képes olyan képekről amit még soha nem látott tárgyat felismerni a tapaszatalata és a megszerzett tudása alapján.


    "Ha két MI azonos inputtal ellentétes következtetésre juthat, akkor mi értelme az egésznek? Annyi erővel emberek is meghozhatnák a döntést..."

    Elég kevés a fantáziád. Nyilván onnan ered, hogy képes különböző döntéseket hozni, ugyanarról az inputról mert fejlődik és tanul.
    Igen ugyanúgy ahogy az ember. De akkor miért jobb? Mert az emberi elmék feldolgozóképessége limitált, az adatok limitált mennyiségben maradnak meg, lassú tapasztalás, lassú a tanulás. Nem lehet összekapcsolni az emberi elméket, hogy egymás tapasztalát felhasználják, felejt, ja és meghal.

  • Zoliz #8
    Az MI az is amikor a TELEKOM (figyelj mindjárt triggerel :) ) szolgáltató helyetted próbál gondolkozni és a ráutaló magatartásoddal szerződést módosít, hogy őmaga jól járjon.
  • molnibalage83 #7
    Ha két MI azonos inputtal ellentétes következtetésre juthat, akkor mi értelme az egésznek?
    Az emberi elmével is ez jött ki számtalan nagy felfedezés előtt. Most akkor döntsük már el, hogy mi a faszom az az MI, mert ha az emberi elme ezt tudja, akkor talán ennek egyenes következménye, hogy akkor egy mesterségesnél is lehet ez.

    Ameddig egy probléma magoldásában nem minden változó ismert, akkor onnantól fogva miért várnál te mindig azonos végeredményt...? Pontosan ez a baj, ezért nincs igazából senkinek sok fogalma arról, hogy az ember mitől képes kreatív gondolkodásra és mitől csapta le az evolúció minden más teremtményét ezen a téren.
  • ostoros #6
    Ha két MI azonos inputtal ellentétes következtetésre juthat, akkor mi értelme az egésznek? Annyi erővel emberek is meghozhatnák a döntést...

    Nem az a legfontosabb és leghasznosabb tulajdonság a gépeknek, hogy újra és újra képesek elvégezni ugyanazt a folyamatot?
    Ha egyik MI más eredményt ad, (kvázi "rossz" következtetésre jut) mint a másik, akkor pont ez a megismételhetőség vész el.
    Volt is ilyen sci-fi, ahol azért nem sikerült MI-t alkotni, mert az önállóskodó programokat hibásnak minősítették, és selejtezték. :)
    Utoljára szerkesztette: ostoros, 2019.01.27. 19:31:38
  • ostoros #5
    Senki nem tudja. Mert nincs olyan. Majd ha lesz, akkor majd lehet szabni valamiféle meghatározást, hogy ez az, ez meg nem az. De addig szabad a vásár. :)

    Illetve vehetjük úgy is, hogy minden automatizálás az, ahogy KVP írta.
    Ez esetben én kiborg vagyok, szemüvegem okán. :)
    Utoljára szerkesztette: ostoros, 2019.01.27. 19:23:01
  • molnibalage83 #4
    Mert nem is az, végálláskapcsolót büdös életben nem hívta eddig senki MI-nek és semmiféle intelligencia nincs benne, hiszen KÖTÖTT mechanikai kapcsolata van.

    Az MI lényege pont az lenne, hogy két eltérő MI azonos inputból tudna eltérő eredményt és szó szerint véleményt formálni, ahogy két ember. Vannak ilyen programok, de ezt egyszerűen csak random efekktussal vagy esetleg magasabb matematikai "bűvészkedéssel" érik el. De ezek nem MI-k. Csak nem teljesen determinisztikus az útválasztás. Ennyi.

    Basszus a te megfogalmazásod alapján egy sima kilincs és zár "primitív MI", mert ha becsukod az ajtót és elengeded, akkor a mechanika a nyelvet a helyére nyomja.

    Meddig süllyedünk még abban, hogy mit hívunk MI-nek? Egy sima rugós ellenterhelést és végállás kapcsolót is.


    MIVAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAN?
    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.01.25. 14:09:15
  • kvp #3
    Barmilyen automatizalas valamilyen szintu mesterseges intelligencia.

    Az elso gozgepeken meg minden dugattyumozdulatot ember iranyitott, tehat ember nyitotta a gozcsapot, majd zarta el feluton es nyitotta ki az urito csapot a masik allasban, hogy vissza tudjon terni a dugattyu a kiindulo allasba. (ez joreszt megegyezett az elso gorog gozgep mukodesevel, ahol viszont egy teljes befutes meg egy lassu dugattyumozdulatra volt csak eleg) Aztan rajottek, hogy viszonylag egyszeruen megoldhato, hogy egy rudazat nyissa es zarja a csapokat. Ezzel a gep nemcsak magarahagyhato volt,de sokkal gyorsabb dugattyumozgast is lehetove tett, tovabba tobb dugattyu hasznalatat. Ez a megoldas mara a belso egesu motorokban odaig jutott, hogy masodpercenkent akar 100-szor is kinyit es bezar egy-egy szelep. Mindezt a szelepvezerles automatizalasa tette lehetove.

    A fenti pelda csak egy olyan amire nem mondana a legtobb ember, hogy mesterseges intelligencia, mint ahogy a felhuzos csorgos ebresztoorara sem, pedig mindketto az, csak eleg primitivek.

    A legtobb ember egyebkent mesterseges intelligencia alatt a mesterseges tudatot erti, amit viszont meg a termeszetes intelligenciak (elolenyek) eseten sem tudtunk rendesen definialni. Mesterseges formaban pedig tudtommal nem igazan letezik.

    Roviden szolva, barmi ami akarmilyen kis szintu automatizalast is tartalmaz, az mesterseges intelligencianak tekintheto, csak jellemzoen nem igy hivjuk, mert az automatikus vagy automatizalt volt idaig az elterjedt kifejezes.