Berta Sándor
Az emberek életének minden pillanatát figyeli a Facebook
A társaság 2012 óta több ezer szabadalmat jegyeztetett be, a dokumentumokban leírt megoldások mindennél jobban bemutatják a közösségi oldal szándékait.
A The New York Times a Facebook több száz szabadalmát vizsgálta meg és arra a következtetésre jutott, hogy az óriáscég gyakorlatilag az emberek életének minden pillanatát kielemzi. Az egyikben a mobil felénk néző kamerája alapján azonosítják hangulatunkat, például hogy unatkozunk-e a posztok pörgetése közben, mások pedig segítik annak megállapítását, hogy ki hol tartózkodik éppen, milyen a kapcsolati státusza, kivel tölti az idejét és milyen márkákról vagy politikusokról beszél. A reklám a Facebook üzleti modelljének alapja, bevételének 99 százaléka innen származik, és a cég mindent megtesz, hogy azok minél hatékonyabban célba érjenek.
Allen Lo, a Facebook jogi részlegének helyettes vezetője azt nyilatkozta, hogy a szabadalmak benyújtása teljesen megszokott dolog olyan célból, hogy ezzel megelőzhetők legyenek a vetélytársak hasonló törekvései. A szabadalmak a jövőbe mutató technológiákra fókuszálnak, amelyek gyakran spekulatívak és egyáltalán nem foghatók fel a jövőbeli fejlesztésekre vonatkozó tervekként. A levédetésükkel meggyengíthetők a konkurens vállalkozások, de - szükség esetén - fel is használhatók a leírt megoldások. Mindazonáltal együttesen komoly elköteleződést mutatnak minden személyes információ összegereblyézése mellett, annak ellenére, hogy a cég folyamatosan adatvédelmi problémákkal küzd és vezetője, Mark Zuckerberg azt mantrázza, hogy "jobban kell csinálnunk".
Az egyik szabadalomban a Facebook azt írta le, hogy egy audiojel segítségével miként lehet aktiválni egy okostelefon vagy más eszköz mikrofonját azért, hogy felvegye a környezeti zörejeket. A folyamatot akár egy olyan audiojel is elindíthatja, amelyet az emberek nem hallanak és ez a jel elrejthető lenne akár egy televíziós reklámban is. A rögzített zajok alapján különböző adatokat küldene el a rendszer a társaságnak. A vállalat azt taglalja a szabadalom leírásában, hogy a mikrofon felhasználásával felismerhető milyen tévéműsort nézünk, tudható, hogy a felhasználó tévénézés közben lehalkítja a reklámot vagy blokkolja azt, de azt is érzékelné, ha végignézi azt. A Facebook így próbálja kitalálni, hogy egy adott hirdetés mennyire volt hatékony.
A felhasználói profilok alapján a reklámokat vagy azok tartalmait személyre lehetne szabni. Amennyiben például a Facebook azonosítaná, hogy az illető Budapesten lakik, akkor a hirdetésben felbukkanó telefonszámokat, címeket és más információkat is Budapesthez igazíthatná. Arról nincsenek információk, hogy az óriáscég a leírt technikát valóban alkalmazná, és közlésük szerint a módszert egyetlen termékben sem használja és a jövőben sem fogja alkalmazni.
Egy szabadalom az alapján jósolja meg, hogy romantikus kapcsolatban vagyunk-e, hogy hányszor nézzük meg egy másik felhasználó profilját, hány ember van a profilképünkön és mekkora arányban vannak más nemű barátaink. Egy másik szabadalomban azt elemzik hogyan lehet előre jelezni egy felhasználó életének fontos állomásait és pillanatait, például hogy mikor házasodik meg, mikor végzi el az iskolát vagy akár mikor történik haláleset a környezetében. Mindehhez posztjaink tartalmi elemzése mellett hitelkártya információkat és helyadatokat is felhasználnak.
Borzasztó ötletes a feltöltött képek egyedi hibái alapján történő azonosítás szabadalma, azaz bejelölik maguknak, ha egyes fotókon pontosan azonos helyen van pixelhiba vagy lencsetorzítás. Tehát ha kölcsönadjuk másnak a fényképezőgépünket vagy éppen nem mi töltjük fel az azzal készített fotót, hanem előtte emailben átküldjük barátunknak és ő posztolja, attól még a Facebook tudja, hogy kapcsolatban állunk akkor is, ha egyébként be sem jelöltük egymást. Az ilyen esetek gyakoriságából következtetnek a kapcsolat mélységére is. A közösségi oldal egy másik szabadalommal az emberek személyiségét profilozza és a talált jellemzőket személyre szabott hirdetésekhez használná fel. A reklámozók elkészíthetik a hirdetésük különböző verzióit, majd azt az egyes felhasználók jellemzőihez igazíthatják.
Egy szabadalom a heti rutin követését taglalja, és hogy eltérés esetén erről figyelmeztetés küldhető egy másik felhasználónak. Emellett azt is leirják ebben, hogy rendszeresen rögzítve a mobiltelefon éjszakai helyzetét megállapítható, hogy hol élünk. Egy másik szabadalomban a saját, és barátaink mobiltelefonjának helyzetét vetik össze, megállapítva, hogy kivel találkozunk a leggyakrabban. A mobiltelefon mozgásának (illetve egyhelyben maradásának) figyeléséből az is tudható, hogy hány órát szoktunk aludni.
Egy szabadalmat bejegyeztetni hosszú idő, több tízezer dollár költség és komoly jogi munka. A cég folyamatosan azt hangoztatja, hogy minden a felhasználók által önkéntesen megadott adat feletti kontroll az egyes emberek kezében van. De vajon ki engedélyezné, hogy telefonja kamerájával vagy mikrofonjával megfigyelje őt a Facebook, vagy egyáltalán hogyan kérnének engedélyt erre? Persze abba sem egyezett bele senki, hogy árnyékprofilokat hozzanak létre a lapot nem használó emberekről vagy hogy kövessék az emberek webezési szokásait.
A fent leírt technikák természetesen nem illegálisak, és egyértelműen a reklámcélzást segítik, de mindezen információk rosszindulatú kezekbe kerülve elképzelhetetlen károkat okozhatnak, akár választásokat is befolyásolhatnak vagy tömegek érzelmi manipulálása is elérhető. És természetesen nem csak a Facebook a bűnbak, a többi techvállalat, például az Amazon vagy a Google is mindent megtesz az emberek követésére, és ehhez ők is felhasználják a mobilok kameráját és mikrofonját. De a több mint kétmilliárdos felhasználói táborral bíró közösségi oldal felelőssége mégis elvitathatatlan, korábban elképzelhetetlen hatalom van a kezükben, ami a közeljövőben nem is fog megváltozni. Semmi jele nincs annak, hogy ne akarnának tudni mindenről, amit teszünk, és mindezt kihasználni a saját előnyükre.
A The New York Times a Facebook több száz szabadalmát vizsgálta meg és arra a következtetésre jutott, hogy az óriáscég gyakorlatilag az emberek életének minden pillanatát kielemzi. Az egyikben a mobil felénk néző kamerája alapján azonosítják hangulatunkat, például hogy unatkozunk-e a posztok pörgetése közben, mások pedig segítik annak megállapítását, hogy ki hol tartózkodik éppen, milyen a kapcsolati státusza, kivel tölti az idejét és milyen márkákról vagy politikusokról beszél. A reklám a Facebook üzleti modelljének alapja, bevételének 99 százaléka innen származik, és a cég mindent megtesz, hogy azok minél hatékonyabban célba érjenek.
Allen Lo, a Facebook jogi részlegének helyettes vezetője azt nyilatkozta, hogy a szabadalmak benyújtása teljesen megszokott dolog olyan célból, hogy ezzel megelőzhetők legyenek a vetélytársak hasonló törekvései. A szabadalmak a jövőbe mutató technológiákra fókuszálnak, amelyek gyakran spekulatívak és egyáltalán nem foghatók fel a jövőbeli fejlesztésekre vonatkozó tervekként. A levédetésükkel meggyengíthetők a konkurens vállalkozások, de - szükség esetén - fel is használhatók a leírt megoldások. Mindazonáltal együttesen komoly elköteleződést mutatnak minden személyes információ összegereblyézése mellett, annak ellenére, hogy a cég folyamatosan adatvédelmi problémákkal küzd és vezetője, Mark Zuckerberg azt mantrázza, hogy "jobban kell csinálnunk".
Az egyik szabadalomban a Facebook azt írta le, hogy egy audiojel segítségével miként lehet aktiválni egy okostelefon vagy más eszköz mikrofonját azért, hogy felvegye a környezeti zörejeket. A folyamatot akár egy olyan audiojel is elindíthatja, amelyet az emberek nem hallanak és ez a jel elrejthető lenne akár egy televíziós reklámban is. A rögzített zajok alapján különböző adatokat küldene el a rendszer a társaságnak. A vállalat azt taglalja a szabadalom leírásában, hogy a mikrofon felhasználásával felismerhető milyen tévéműsort nézünk, tudható, hogy a felhasználó tévénézés közben lehalkítja a reklámot vagy blokkolja azt, de azt is érzékelné, ha végignézi azt. A Facebook így próbálja kitalálni, hogy egy adott hirdetés mennyire volt hatékony.
A felhasználói profilok alapján a reklámokat vagy azok tartalmait személyre lehetne szabni. Amennyiben például a Facebook azonosítaná, hogy az illető Budapesten lakik, akkor a hirdetésben felbukkanó telefonszámokat, címeket és más információkat is Budapesthez igazíthatná. Arról nincsenek információk, hogy az óriáscég a leírt technikát valóban alkalmazná, és közlésük szerint a módszert egyetlen termékben sem használja és a jövőben sem fogja alkalmazni.
Egy szabadalom az alapján jósolja meg, hogy romantikus kapcsolatban vagyunk-e, hogy hányszor nézzük meg egy másik felhasználó profilját, hány ember van a profilképünkön és mekkora arányban vannak más nemű barátaink. Egy másik szabadalomban azt elemzik hogyan lehet előre jelezni egy felhasználó életének fontos állomásait és pillanatait, például hogy mikor házasodik meg, mikor végzi el az iskolát vagy akár mikor történik haláleset a környezetében. Mindehhez posztjaink tartalmi elemzése mellett hitelkártya információkat és helyadatokat is felhasználnak.
Borzasztó ötletes a feltöltött képek egyedi hibái alapján történő azonosítás szabadalma, azaz bejelölik maguknak, ha egyes fotókon pontosan azonos helyen van pixelhiba vagy lencsetorzítás. Tehát ha kölcsönadjuk másnak a fényképezőgépünket vagy éppen nem mi töltjük fel az azzal készített fotót, hanem előtte emailben átküldjük barátunknak és ő posztolja, attól még a Facebook tudja, hogy kapcsolatban állunk akkor is, ha egyébként be sem jelöltük egymást. Az ilyen esetek gyakoriságából következtetnek a kapcsolat mélységére is. A közösségi oldal egy másik szabadalommal az emberek személyiségét profilozza és a talált jellemzőket személyre szabott hirdetésekhez használná fel. A reklámozók elkészíthetik a hirdetésük különböző verzióit, majd azt az egyes felhasználók jellemzőihez igazíthatják.
Egy szabadalom a heti rutin követését taglalja, és hogy eltérés esetén erről figyelmeztetés küldhető egy másik felhasználónak. Emellett azt is leirják ebben, hogy rendszeresen rögzítve a mobiltelefon éjszakai helyzetét megállapítható, hogy hol élünk. Egy másik szabadalomban a saját, és barátaink mobiltelefonjának helyzetét vetik össze, megállapítva, hogy kivel találkozunk a leggyakrabban. A mobiltelefon mozgásának (illetve egyhelyben maradásának) figyeléséből az is tudható, hogy hány órát szoktunk aludni.
Egy szabadalmat bejegyeztetni hosszú idő, több tízezer dollár költség és komoly jogi munka. A cég folyamatosan azt hangoztatja, hogy minden a felhasználók által önkéntesen megadott adat feletti kontroll az egyes emberek kezében van. De vajon ki engedélyezné, hogy telefonja kamerájával vagy mikrofonjával megfigyelje őt a Facebook, vagy egyáltalán hogyan kérnének engedélyt erre? Persze abba sem egyezett bele senki, hogy árnyékprofilokat hozzanak létre a lapot nem használó emberekről vagy hogy kövessék az emberek webezési szokásait.
A fent leírt technikák természetesen nem illegálisak, és egyértelműen a reklámcélzást segítik, de mindezen információk rosszindulatú kezekbe kerülve elképzelhetetlen károkat okozhatnak, akár választásokat is befolyásolhatnak vagy tömegek érzelmi manipulálása is elérhető. És természetesen nem csak a Facebook a bűnbak, a többi techvállalat, például az Amazon vagy a Google is mindent megtesz az emberek követésére, és ehhez ők is felhasználják a mobilok kameráját és mikrofonját. De a több mint kétmilliárdos felhasználói táborral bíró közösségi oldal felelőssége mégis elvitathatatlan, korábban elképzelhetetlen hatalom van a kezükben, ami a közeljövőben nem is fog megváltozni. Semmi jele nincs annak, hogy ne akarnának tudni mindenről, amit teszünk, és mindezt kihasználni a saját előnyükre.