Berta Sándor
Hatékonyabbak a gondolatvezérlésű robotok
Amerikai kutatók szerint a gépek hibáit a gondolat erejével lehet gyorsan és egyszerűen korrigálni.
Az MIT munkatársai egy olyan vezérlőrendszert fejlesztettek ki, amely az emberi gondolatok kiolvasásán alapul és amely abban a pillanatban reagál a felhasználó agyi tevékenységére, amikor az észleli a robot hibáját. Az MIT mesterséges intelligencia laboratóriumának szakértői által létrehozott megoldás kifejezetten azokra a jelekre épül, amelyek egy hiba megtekintésekor keletkeznek az emberi agyban. Amennyiben az összekötött szenzorok érzékelik a megfelelő jelet, akkor az adott gépet automatikusan leállítják.
A hiba korrigálása apró kézmozdulatok segítségével történik, ezeket pedig érzékelik a felhasználó karján elhelyezett szenzorok. Azután, hogy a korrekció megvalósult, a robot ismét dolgozni kezd. Daniela Rus, az MIT csoportját vezető szakember kijelentette, hogy az agyi tevékenységek (EEG) és az izomtevékenységek (EMG) méréseinek ötvözete szinte természetes interakciót tesz lehetővé az ember és a gép között. Az izomtevékenység bevonása lehetővé tette a számukra a robot kisebb léptékű és pontosabb térbeli vezérlését.
A kutatók a Rethink Robotics amerikai vállalat Baxter nevű ipari modelljével próbálták ki a gondolatvezérlést. A Baxter fúrási pontossága az emberi segítséggel 70 százalékról 97 százalékra nőtt. A fejlesztők különösen nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy a rendszerüket egy képzetlen személy is kezelni tudja. Az eddigi hasonló megoldások általában pont azon buktak el, hogy a felhasználóknak előzetesen el kellett sajátítaniuk egy "gondolati viselkedést" ahhoz, hogy az adott rendszer számára kiolvasható agyi jeleket tudjanak produkálni. Joseph DelPreto, a projektben résztvevő egyik tudós úgy fogalmazott, hogy az embereknek az ő megoldásuknál nem kell előreírt módon gondolkodniuk, hanem ebben az esetben a robot alkalmazkodik a felhasználóhoz és nem pedig fordítva.
Az MIT munkatársai egy olyan vezérlőrendszert fejlesztettek ki, amely az emberi gondolatok kiolvasásán alapul és amely abban a pillanatban reagál a felhasználó agyi tevékenységére, amikor az észleli a robot hibáját. Az MIT mesterséges intelligencia laboratóriumának szakértői által létrehozott megoldás kifejezetten azokra a jelekre épül, amelyek egy hiba megtekintésekor keletkeznek az emberi agyban. Amennyiben az összekötött szenzorok érzékelik a megfelelő jelet, akkor az adott gépet automatikusan leállítják.
A hiba korrigálása apró kézmozdulatok segítségével történik, ezeket pedig érzékelik a felhasználó karján elhelyezett szenzorok. Azután, hogy a korrekció megvalósult, a robot ismét dolgozni kezd. Daniela Rus, az MIT csoportját vezető szakember kijelentette, hogy az agyi tevékenységek (EEG) és az izomtevékenységek (EMG) méréseinek ötvözete szinte természetes interakciót tesz lehetővé az ember és a gép között. Az izomtevékenység bevonása lehetővé tette a számukra a robot kisebb léptékű és pontosabb térbeli vezérlését.
A kutatók a Rethink Robotics amerikai vállalat Baxter nevű ipari modelljével próbálták ki a gondolatvezérlést. A Baxter fúrási pontossága az emberi segítséggel 70 százalékról 97 százalékra nőtt. A fejlesztők különösen nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy a rendszerüket egy képzetlen személy is kezelni tudja. Az eddigi hasonló megoldások általában pont azon buktak el, hogy a felhasználóknak előzetesen el kellett sajátítaniuk egy "gondolati viselkedést" ahhoz, hogy az adott rendszer számára kiolvasható agyi jeleket tudjanak produkálni. Joseph DelPreto, a projektben résztvevő egyik tudós úgy fogalmazott, hogy az embereknek az ő megoldásuknál nem kell előreírt módon gondolkodniuk, hanem ebben az esetben a robot alkalmazkodik a felhasználóhoz és nem pedig fordítva.