Berta Sándor
A jelszavak minden rossz gyökerei?
A biztonsági technológia elavult és semmi keresnivalója nincs a 21. században. 40 után ideje továbblépni.
A jelszavak megadása napjainkra már rutinná vált - függetlenül attól, hogy otthoni vagy munkahelyi számítógépekről, honlapokról vagy online szolgáltatásokról van szó. Pedig egyáltalán nem biztos, hogy ez a legpraktikusabb megoldás, sőt. Frank Abagnale, az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) tanácsadója szerint a jelszó és a felhasználói név ötvözete egy az 1970-es évekből származó technológia, amely "stagnál". Úgy véli, a jelszavakat el kell tüntetni, mert azoktól mindenki meg akar szabadulni.
A férfi korábban csaló volt, az ő élete ihlette a Kapj el, ha tudsz című filmet, most pedig kiberbiztonsági és személyazonosság-csalási ügyekben ad tanácsokat az FBI-nak. Abagnale tömören összefoglalta a véleményét a jelszavakról: "Azok minden rossz gyökerei."
Abagnale többek között rámutatott a költségtényezőre. A legnagyobb amerikai bankok havonta több millió dollárt adnak ki azért, hogy a telefonos ügyfélszolgálatokon keresztül állítsanak vissza a jelszavakat. Pedig lennének más megoldások is, például a felhőkörnyezeten alapuló Trusona, amely lehetővé teszi, hogy valaki jelszó nélkül is bejelentkezzen egy rendszerbe és egyúttal a kártevőfertőzéseket is kizárja. Az ember így elmehet egy bankautomatához, használhatja az ujjlenyomat-szkennert, előveheti a mobiltelefonját és azt a kijelzőre irányíthatja, ahol 28 másodpercre megjelenik egy QR-kód. Minden titkosított módon zajlik. Nincsenek kártyák vagy jelszavak.
E technológiák néhány éven belül további feladatokat is átvehetnek, például feleslegessé tehetnék a születési időpontok, a társadalombiztosítási azonosítószámok és más érzékeny adatok továbbadását. Az Amerikai Egyesült Államokban főleg a TB-azonosítószámokkal követnek el csalásokat. Ugyanakkor a felhőkörnyezet esetében a szolgáltatóknak kell biztonságban tárolniuk az adatokat, különben egy sikeres hackerakció esetén az összes platformhoz való hozzáférés elveszhet.
A jelszavak megadása napjainkra már rutinná vált - függetlenül attól, hogy otthoni vagy munkahelyi számítógépekről, honlapokról vagy online szolgáltatásokról van szó. Pedig egyáltalán nem biztos, hogy ez a legpraktikusabb megoldás, sőt. Frank Abagnale, az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) tanácsadója szerint a jelszó és a felhasználói név ötvözete egy az 1970-es évekből származó technológia, amely "stagnál". Úgy véli, a jelszavakat el kell tüntetni, mert azoktól mindenki meg akar szabadulni.
A férfi korábban csaló volt, az ő élete ihlette a Kapj el, ha tudsz című filmet, most pedig kiberbiztonsági és személyazonosság-csalási ügyekben ad tanácsokat az FBI-nak. Abagnale tömören összefoglalta a véleményét a jelszavakról: "Azok minden rossz gyökerei."
Abagnale többek között rámutatott a költségtényezőre. A legnagyobb amerikai bankok havonta több millió dollárt adnak ki azért, hogy a telefonos ügyfélszolgálatokon keresztül állítsanak vissza a jelszavakat. Pedig lennének más megoldások is, például a felhőkörnyezeten alapuló Trusona, amely lehetővé teszi, hogy valaki jelszó nélkül is bejelentkezzen egy rendszerbe és egyúttal a kártevőfertőzéseket is kizárja. Az ember így elmehet egy bankautomatához, használhatja az ujjlenyomat-szkennert, előveheti a mobiltelefonját és azt a kijelzőre irányíthatja, ahol 28 másodpercre megjelenik egy QR-kód. Minden titkosított módon zajlik. Nincsenek kártyák vagy jelszavak.
E technológiák néhány éven belül további feladatokat is átvehetnek, például feleslegessé tehetnék a születési időpontok, a társadalombiztosítási azonosítószámok és más érzékeny adatok továbbadását. Az Amerikai Egyesült Államokban főleg a TB-azonosítószámokkal követnek el csalásokat. Ugyanakkor a felhőkörnyezet esetében a szolgáltatóknak kell biztonságban tárolniuk az adatokat, különben egy sikeres hackerakció esetén az összes platformhoz való hozzáférés elveszhet.