Mortimer
ATI All-in-Wonder Radeon 32MB DDR
Mióta 1974-ben megjelent, a személyi számítógép szerepe a mindennapi életben egyre csak nőtt. Eredetileg munkához találták ki, az első PC-t nem magánszemélyeknek, hanem kisebb cégeknek ajánlották. A nagy számolási teljesítmény, amivel akkoriban még csak a nagyszámítógépek rendelkeztek, mára már az otthoni felhasználók és a cégek alapvető eszközévé vált. Nem sokkal ezután, a PC megtalálta célrétegét: az átlagos vevőközönséget. Olyan újításokkal, mint a grafikus kezelőfelület, a PC munkaeszközből szórakoztató termékké vált. Már nem csak a műszaki fanatikusok használták, hanem sokkal inkább a társadalom nagy része. Sok otthonban tolták az íróasztalt a falhoz, hogy el lehessen helyezni az újonnan szerzett számítógépet.
Ahogyan a számítógép szerepe egyre inkább szélesedett, ugyanígy lett a vásárlóközönségével. Ahogyan a PC-s játékok egyre fejlettebbek lettek, sok háztartásban már két számítógép lett: egy a munkára és tanulásra, egy pedig a gyerekek szobájában szórakozás céljából. Ez csak még tovább folytatódott, a számítógép megtalálta a helyét az anyuka, apuka, a lány és a fiú asztalán.
De sajnos, volt egy szoba, ahol a számítógép helye még üresen állt. Nem, nem a mellékhelység. A nappali. Azt mondhatnánk, egyszerűen tegyük le a TV mellé. Ez azonban nem igazán kényelmes, és kicsit megkavarná a rendet sok lakásban. Senki nem látta értelmét még csak a közelébe is tenni a számítógépet a TVnek. Pár év óta sok vállalat megtesz mindent, hogy ezt megváltoztassa, és a PC-t átalakítani számítógépből otthoni szórakoztató központtá. Sok cég próbálkozott, ezek közül az egyik legsikeresebb az ATI lett.Mióta megjelentette az első All-in-Wonder kártyáját, amit a Rage chipset működtet, az ATI megpróbálja egy kártyába belezsúfolni a videokártyák minden fajtáját, nem csak a számítógépes grafikus képességeket, hanem a TV-tunerekét is. Azzal, hogy egyesítették a számítógépezést és a tévénézést, az ATI All-in-Wonder videókártyái két vevőréteget vonzottak.
Az első az azon felhasználók csoportja, akiknek nincs más választása, mint a számítógépen tévézni, mert kevés a helyük a lakásban. Jó példa erre egy kollégiumi szoba vagy egy kicsike lakás, ahol nincs igazán hely arra, hogy egy televíziókészüléket és számítógépet is betegyenek a szobába. Így megoldás lehet egy olyan videokártyát venni, mellyel TV-t is lehet nézni, így a felhasználók a monitort használják a számítógép megjelenítőjének és TV-nek is.
A második fajta felhasználócsoport azért választja az All-in-Wonder termékeket, mert fokozni szeretnék a tévézés élményeit. Az All-in-Wonder típusú termékekkel nem csak TV-t nézhetsz a számítógépeden, de megjelenítőként is használható a tévé. Minden video-in és video-out porttal rendelkező kártyával el lehet érni ezt, de az All-in-Wonder kártyát használva, a TV-t nem csak ablakban nézheted, hanem teljes képernyőben is, windowsképernyő nélkül. Talán nem hangzik olyan biztatónak az, hogy a TV kábelét a számítógépbe dugjuk, a számítógépes tévézésnek sok előnye van.
Mik ezek az előnyök? Vessünk egy pillantást az ATI legújabb All-in-Wonder kártyára, az All-in-Wonder Radeon azt szeretné elérni, hogy ahelyett hogy a csúnya számítógépdobozod helyett egy esztétikus fekete dobozkát tegyél a videód mellé. A kártya magja
Mint minden kártyát, valaminek el kell látnia a dolog számítógépes részét is, nem csak a TV-set. A múltban az ATI All-in-Wonder kártyáinak teljesítménye eltörpült az újonnan kijött gyors videokártyák mellett. A plusz fejlesztési idők és kiadási késleltetések miatt, az előző All-in-Wonder kártyák nem voltak igazán vonzóak azoknak, akik komolyan kihasználják a kártyát. Valójában, az előző All-in-Wonder kártyák teljesítménye sokszor annyira el volt maradva a többi videokártyától, hogy a végén az All-in-Wonder felhasználók már külön vásároltak egy másik kártyát mellé a játék céljából. Szerencsére, az All-in-Wonder új generációja teljesen megoldotta ezt a problémát. Hogy hogyan? Úgy hogy egyszerűen fogták a legújabb fejlesztésű Radeon magjukat, és ez lett az új All-in-Wonder Radeon szíve.
Lássuk, mire képes ez a Radeon mag, ami azonos az ATI Radeon 64MB DDR kártyában lévővel!
Három textúra egység
A Radeon magnak két renderelő útja van, és három textúra egysége utanként. Így ez két texelt eredményez az órajel szerint. Ez 2-vel kevesebb texel-t jelent, mint a 4 utas, 2 textúrás GeForce2 mag, ami a GeForce2 MX-ben, GeForce2 GTS-ben és a GeForce2 Ultrában van. Bár a Radeon magot valóban korlátozza a 3 textúrás egység, mert a legtöbb mostani játék csak 2 textúrát kezel egyszerre, így a harmadik textúra használatlanul marad. Az ATI úgy reméli, hogy a játékok át fognak váltani a 3 textúrára, és ekkor a Radeon nagyon gyorsnak fog bizonyulni, és lehagyja a GeForce2-t. Majd meglátjuk ezt a Microsoft új Halo nevű játékánál, mely állítólag három textúrát fog pixelenként kezelni.
T&L
Ugyanúgy, mint a GeForce2 mag, a Radeon magnak is T&L engine-je van, mely képes elvégezni az átalakulást, világítást és a clip számításokat a chipen. Emellett, a Charisma engine, ahogyan az ATI a T&L engine-t szereti hívni, tudja a key frame beiktatást és a vertex skinninget. Mindkettő a látványt szeretné fejleszteni, lehet, hogy várnunk kell egy kis időt, amíg ezeket megláthatjuk.
HyperZ
Talán az egyik legfejlettebb jellemzője a Radeonnak a HyperZ technológiája. A célja az, hogy csökkentse a videokártya memória vezetékén áthaladó adat mennyiségét. Három részből áll. Az első a Hierarchical Z, ami csökkenti az egymásra rajzolást, ami bármikor előfordulhat. A következő a Z Compression (Z tömörítés), mely minőségi veszteség nélkül tömöríti be és ki a Z-bufferben tárolt információt, ezzel csökkentve az adatmennyiséget, amit szállítani kell, amikor a Z-buffer ír vagy olvas. Az utolsó része a HyperZ-nek pedig a Fast Z Clear, mely a Z-buffer kiürítésének idejét hivatott lecsökkenteni, amit mindig meg kell tenni, amikor a kártyának új frame-t kell renderelnie.
Most, hogy láttuk, milyen technológiák állnak a Radeon mag mögött, nézzük meg, hogyan használták fel ezt a magot az All-in-Wonder Radeonban. A kártya
Egy TV tuner elhelyezése a videokártyára már önmagában nem egy egyszerű feladat. Az ATInál ez azt jelentette, hogy meg kellett volna változtatni a Radeon megszokott kinézetét, hogy egy nagy TV tunert tehessenek bele. De a BIOS, sok áramszabályozó rész és egy RAM chip helyének megváltoztatásával sikerült helyet csinálni a TV tuner dobozának, amely egy fém védőburokba van zárva.
A kártyában ugyanolyan Rage Theater chip van, mint sima Radeon kártyákban, egy chip, melynek segítségével a kártyán lehet video-out és -in port is. A Rage Theater chip mindig is sok dicséretet kapott azért, mert kiváló video-out és ugyanúgy nagyon jó minőségű video-innel rendelkezett. Az All-in-Wonder Radeonon lévő chip sem kivétel ez alól.
Az első dolog, ami nagyon meglepett minket az All-in-Wonder Radeonban a nagy TV tuner mellett, hogy volt egy DVI-out video csatlakozó rajta. Ez nem csak DVI flat panellel köthető össze, hanem rendes monitorokkal is, képes a digitális jelet sima analóg jelre változtatni. Az ATI azt állítja, hogy azért váltott a DVI-I megoldásra, mert a DVI piac nagyon gyorsan növekedik Ázsiában, sok computer felhasználó és OEM építő már csak DVI megjelenítőket alkalmaz. Ezzel a kis beépített résszel, az ATInak sikerült egyszerre a DVI vezérelt ázsiai és a VGA használó amerikai és európai piac követelményeinek is eleget tenni, és egyszerre értelmesen felhasználni a kis megmaradt helyet a kártyán. Az az igazság, hogy az All-in-Wonder Radeon-ra nem fért volna rá DVI és VGA konnektor is. Ahelyett, hogy két változatot csináltak volna, egyet a VGA felhasználóknak, egyet pedig a DVI-seknek, a DVI-I megoldás nagyon vonzónak látszott.
Minta egy másik népszerű Radeon kártya, a tesztelt All-in-Wonder Radeon-on is 32MB Samsung DDR SGRAM volt. Az alap Radeon-tól eltérően az All-in-Wonder Radeon csak 32 MB-os kiszerelésben lesz kapható, az ár miatt. A 32MB-os Radeonok 6ns-os Samsung chipeket használnak, a 64MB-os kártyákban 5.5ns-os Hyundai DDR SDRAM van, és a gyári órajele az összes 32MB-os Radeonnak alacsonyabb a 64MB-os Radeonénál. A 32MB-os kártyákból néhány 166/166 MHz-en megy (166/333 az eredmény), és a 6ns-es RAM chipek miatt, a 183/183 MHz-éhez(183/366) képest. Az ATI úgy döntött, hogy ugyanolyan órajelen szállítja a magot, mint a memóriát. Mivel a 32MB-os kártyák magja nem különbözik a 64MB-osokétól, majdnem minden 32MB-os Radeonnak megbízhatóan kéne mennie 183 MHz-en, de ez nem lehetséges a Samsung memóriával. Lássunk pár tesztet, hogyan teljesített az All-in-Wonder Radeon kártya, aminek a legtöbb része azonos a 32MB-os Radeonnal. Az All-in-Wonder ViVo képességei kicsit jobbak a sima Radeonnál. A kifelé menő dolgoknál, az All-in-Wonder ugyanazt a composite és S-video kimenetet biztosítja, mint a sima Radeon, azonban az All-in-Wonder tartalmaz egy hang kimenet csatlakozót, és egy S/PDIF csatlakozót is Dolby Digital Audio kimenet céljából. Míg az audio-outja TV műsorokra elég, az S/PDIF kimenet egy hasznos tulajdonság, melyet még egyik All-in-Wonder kártyában sem láthattunk. Az egyetlen panaszunk a kimenetre az lehet, hogy elég lazán kapcsolódik a kártyához. Nagyon könnyen ki lehet húzni a csatlakozót, a rá kötött kábelekkel együtt, nem valószínűtlen, hogy ki is eshet.
A bemenő portoknál, láthatjuk, hogy az All-in-Wonder Radeon ugyanazt a kis dobozkát használja, mint az előző All-in-Wonder termékek. Az alap Radeon video-in csatlakozójától eltérően, az All-in-Wonder Radeonba nem csak composit hanem S-video kábel is csatlakoztatható, és bal meg jobb oldali hangkábel is. Az S-video tulajdonság nagyon hasznos, és jól jön az újabb hordozható videokameráknál, a hang viszont egyszerűen felvehető a hangkártya használatával is. És így is látszik, hogy pontosan ez az, amit az All-in-Wonder Radeon is tesz, a hangot a hangkártyának küldi tovább, a mellékelt audio-out kábelen.
Az All-in-Wonder hátulján találunk RAM chipet meg Micronas 3430G hangfeldolgozó chipet is, mely azt a célt szolgálja, hogy továbbítsa az erősítetlen hangot a TV-ből a hangkártyának.
A gyártók mindent megpróbálnak megtenni, hogy ne kelljen nagy alkatrészeket szerelni a kártya aljára, így a költségek növekednek. Az All-in-Wonder Radeon esetében viszont nem volt más választás, muszáj volt az aljára is pakolni, mivel a teteje nagyon zsúfolva volt már a kártyának.
A nagy fémdoboz van a BIOS, az egyik RAM chip és az energiaellátás részek helyén, és ez teszi az All-in-Wonder Radeon-t nem csak a többi Radeontól, hanem sok más videokártyától is különbözővé. Az ezüstös dobozkában olyan elektronikus részek is vannak, melyek a legtöbb videokártyában nincsenek, és speciálisan állítják elő, ez a doboz tűkkel kapcsolódik a kártyával. A video-in és out között ebből a dobozból jön ki egy koax kábel csatlakozás; ez a kábel az All-in-Wonder Radeonon lényege. Enélkül a All-in-Wonder Radeon csak egy ViVo (video-in/video-out) Radeon lenne. A teszt
Konfiguráció:
- 3dfx Voodoo5 5500 AGP 64MB
- 3dfx Voodoo5 4500 AGP 32MB
- ATI All-in-Wonder Radeon 32MB DDR
- ATI Radeon 64MB DDR
- ATI Rage Fury MAXX 64MB
- Matrox Millennium G400MAX 32MB
- NVIDIA GeForce 2 MX 32MB SDR (órajel - 175/166)
- NVIDIA GeForce 2 GTS 32MB DDR (órajel - 200/166 DDR)
- NVIDIA GeForce 256 32MB DDR (órajel - 120/150 DDR)
- NVIDIA GeForce 256 32MB SDR (órajel - 120/166)
- NVIDIA Riva TNT2 Ultra 32MB (órajel - 150/183)
- S3 Diamond Viper II 32MB
A tesztre ugyanazokat a konfigurációkat használtuk, mint a GeForce 2 GTS tesztelésére, új driverekkel. A Radeon esetében, a mellékelt driverekkel használtuk, a V-sync-et és a "Convert 32-bit textures to 16-bit" opciókat kikapcsolva.
Kihagytuk a 800 x 600-as eredményeket, mert valójában semmi érdekeset nem mutattak, csak egy kis teljesítménycsökkenést a 640 x 480-al elért FPS-ekhez képest.
Ahogy láthatod, a 32MB-os Radeon kártya kissé elmarad a 64MB-os testvérétől. a 640 x 480-ban kapott különbség a 166/166-os és a 183/183 MHz-es órajelek közti órajelkülönbséget jelzi. A Radeon kártyák legyőzik az NVIDIA kártyákat a 640x480 felbontásig, mivel a kisebb felbontásban kicsit lassabbak a legújabb Detonator 3 driverek.
1024x768-ban úgy látszik, a 32MB-os All-in-Wonder Radeon nem annyira jó, mivel árkategóriában még mindig alább maradnak a GeForce2 MX-nél. A rossz helyezés a grafikonon a 16bit-es megjelenítés miatt volt. Mindig is a 16bites teljesítmény alapján készítettük a grafikonjainkat, azonban lassan oda érünk, hogy egyre kevesebb és kevesebb ember játszik 16 bites színmélységben. Ezt figyelembe véve, a következő leírásunkban már 32bit alapján is tesztelni fogunk.
Most vessünk egy pillantást az alábbi grafikonra. Ahogyan ezt már régebben láthattuk, a Radeon nem teljesít túl jól 16 bitben, ez azt jelenti, hogy a jövőben nem igazán fogod tudni azt csinálni, hogy csökkented a színmélységet, hogy nagyobb sebességeket érjél el. Amint a Quake III-at 32 bites módba tesszük, a Radeon elkezd jeleskedni, és az All-in-Wonder Radeon sem kivétel. 5%-al lassabban teljesített, mint a magasabb órajelű 64MB-os Radeon, az All-in-Wonder 32MB-os Radeon még mindig 71.5 FPS-t tudott teljesíteni, az 1024x768x32-es teljesítménye a GeForce256 DDR körül van.
Még egyszer, a 16 bites teljesítményen alapuló grafikon korlátai miatt, az All-in-Wonder Radeon a grafikon végére kerül, mivel a 16bites megjelenítés nem az erőssége. A 48 FPS-sel, az 1280x1024x16 teljesítménye éppen hogy csak a már idősebb GeForce256 SDR felett van.
1280x1024x32 bitben, az All-in-Wonder Radeon 11.3%-al rosszabbul teljesít a 64MB-os testvérénél. az All-in-Wonder 46.6 FPS sebessége a GeForce2 GTS alatt marad, és épp hogy csak jobb a GeForce256 DDR-énél.
1600x1200x16-ban az All-in-Wonder Radeon 34.1 FPS-t ért el, ami nem túl jó teljesítmény, és a legtöbb új NVIDIA kártya ennél jobbat nyújt. A 32 bites teljesítménye az All-in-Wonder Radeonnak 1600x1200-on 12.1%-al bizonyul lassabbnak a 64MB-osnál, a kevesebb memória és az alacsonyabb órajel miatt.
Ahogyan régebben észrevettük, az Unreal Tournament előnyben részesíti a 3dfx alapú kártyákat, a Voodoo5 5500 teljesít a legjobban. A Radeon alapú kártyák ugyancsak nagyon jól teljesítenek. A 32MB-os Radeon kisebb órajele meglátszik, de nem okoz olyan nagy teljesítményveszteséget, mint az a Quake III Arena tesztben következett be.
Láthatjuk, hogy az ATI Radeon alapú kártyák nagyon jól teljesítenek. A leginkább szembetűnő dolog a 32 és 64MB-os változatok közti sebességkülönbség. Ez az Unreal Tournament engine textúra éhsége miatt van, mely miatt a 32bit-es színmélységű 32MB-os kártyáknak textúra swappelnie kell az elégtelen kártya memória miatt.
1600x1200x16-on, az All-in-Wonder 32MB-os Radeon 7.1%-al teljesített rosszabbul a magasabb órajelű 64MB-os kártyáknál. Ezt leszámítva, az All-in-Wonder Radeon nagyon jól teljesít az NVDIDA kártyákkal összehasonlítva is. Tuningolt teljesítmény
Amikor először megpróbáltuk tuningra bírni az All-in-Wonder Radeonunkat az alap 166/166 MHz-es sebességről, először meglepődtunk az eredményeken. Míg a memória órajelét 185 MHz-nél nem tudtuk magasabbra emelni, ez a 166MHz-es memóriasebesség miatt érthető, eléggé megdöbbentett bennünket a mag látszólagos sebessége, a PowerStrip egészen 246 MHz-ig engedné emelni az órajelet. Egy picit csalóka, azt gondoltuk, de talán szerencsések voltunk, és egy nagyon jó maggal rendelkező kártyát fogtunk ki. Később mással is beszélve a dologról, rájöttünk mi is van valójában.
Úgy látszik, hogy az All-in-Wonder Radeon kártyánknak a mag és memória órajelei össze vannak kapcsolva, amit a PowerStrip nem tudhat, és nem is változtathat meg. Bár a program 246 MHz-ről számolt be, a mag és a memória is a maximum memória sebességen, 185 MHz-en futott. Meglepő? Bizony az, azt is figyelembe véve, hogy a 64MB-os Radeonnál ilyen még nem volt.
Három magyarázat lehet erre, miért is történt így. Először is, lehet, hogy az ATI átalakította a 64MB-os Radeon teszt kártyák BIOS-át, hagyva a tesztelőknek, hogy tuningolják a mag- és memória órajelet egymástól függetlenül, azonban ezt a bolti változatokkal nem lehet megcsinálni. Második lehetőség, hogy az ATI átalakította az összes Radeon BIOS-át, és egybeláncolta a memória és a mag sebességét, így pár korai 64 MB-os Radeon kártyát még lehet külön-külön memória és mag szerint tuningolni. Utolsó sorban, lehet hogy ez még csak a legelső All-in-Wonder kártyáinkban volt, vagy minden All-in-Wonder kártyában.
Szóval, az All-in-Wonder Radeonunkat maximum 185/185 (185/370)-re tudtunk tuningolni. Lássuk, mennyiben különbözik a tuningolt és a gyári All-in-Wonder Radeon teljesítménye.
Mint a feljebbi grafikonok mutatják, a legnagyobb teljesítménykülönbség 1024x768x32-ben van. A 76.9-es FPS-el, az All-in-Wonder Radeon csak 2.7%-al marad el a 64MB-os változattól. Az All-in-Wonder Radeon tuningolása 1024x768x32-ben 7.6%-os teljesítménynövekedést eredményezett, mely 5.4 FPS növekedést jelent. Összefoglalás
A legfőbb probléma az eddigi All-in-Wonder termékekkel a rossz 3D teljesítmény volt a probléma, amely elrettentett pár vásárlót. Az All-in-Wonder Radeon végre behozza a lemaradást, nagyon jó teljesítménnyel az árához képest.
Ez juttat el minket a következő ponthoz. Mi a 32MB-os All-in-Wonder Radeon ára? Körülbelül olyan 329.99 amerikai dollár az USA-ban.
Megfelel az All-in-Wonder Radeon neked? Mint mindig, ez attól függ. Pár ember, aki ezt a tesztet olvassa, nyilván azt fogja mondani, pont ez az, ami nekem kell, végre egy TV tuner-es kártya jó 3D-s teljesítménnyel. Például egy kollégiumi tanulónak tökéletes, mivel nem csak Quakezni lehet vele, hanem South Parkot is nézhetsz vele a számítógépeden. :)
Természetesen azok mellett, akiknek ez a tökéletes megoldás, vannak, akik egyáltalán nem akarnak TV-zni a számítógépen. Például nincs koax kábelük a számítógépes szobába vezetve, vagy nem szívesen néznének TVt monitoron, ezért sokkal vonzóbb számukra a sima Radeon.
A legtöbb ember nem tudja, mennyit fogja használni az All-in-Wonder sajátosságait, mielőtt kipróbálják. Ez volt a probléma, mióta megjelentek a Rage128 Pro kártyák, melyeken már Rage Theater chip volt, az All-in-Wonder és a sima kártyák is sokat fejlődtek. Mostanra, már Radeon kártyák jönnek ki ViVo tulajdonságokkal ellátva, ugyanazzal a Rage Theater chippel, az All-in-Wonder csak plusz dolgokat ad az egyébként is jó 3D kártyának.
Valóban, a TV-on-Demand és a Guide+ tetszetős, de sokan hamar meg fogják hamar unni az újdonságot. Bizony, jó szórakozás eljátszani vele egy ideig, de egy idő után nem lesz kedved egérrel csatornát váltani. Ha van TV-d a számítógép mellett, egy idő után már nem fogod használni. Az az igazság, hogy a sima TV-t még mindig nem tudja felváltani a monitor, és ez azt eredményezi, hogy az All-in-Wonder Radeon rendszer is a nappaliban lenne, a TV csatlakozónál, ami a legtöbb családban nem igazán elfogadott még.
Persze a Radeon driverén még van mit fejleszteni. Előfordult néhány olyan probléma, hogy nem lehetett felbontást váltani, és volt pár fagyás is. Egyértelműen van még mit fejleszteni a drivereknek, főleg a Win2000-es részen. Az ATI közölte, hogy ezek még béta driverek, és még a teszt alatt is ki fognak adni újabb béta drivereket. Még lehet pár driver probléma, amikor a boltokba kerül a kártya, de nem annyira komolyak, mint az előző kártyáknál.
Nincs kérdés afelől, hogy a komputer integrálása az otthonokban nagy lépést tett, mióta 27 éve megjelent. A PC hamar helyet kapott minden szobában, a nappalit kivéve. Megoldja ezt az ATI All-in-Wonder? Igen. Helyettesíti a TV-t, videót és DVD-t? Nem mondanánk. De mivel alig drágább a sima Radeonnál, megéri kipróbálni.
Forrás: Anandtech