Az adatközpontokért felelős szakemberek jól tudják, hogy a régi rendszerek és a modern üzleti igények közötti szakadék áthidalása óriási feladat, így ilyen esetben sokan a legszívesebben „ledózerolnák” az adatközpontot, és teljesen újat építenének ki helyette. Ha azonban nem hullott az ölükbe egy komolyabb összeg, vagy nincs rá kikezdhetetlen üzleti indokuk, a legtöbb vállalat számára nem az újrakezdés, hanem az adatközpont korszerűsítése a megoldás.

A hagyományos adatközpontok általában statikusak, kézi vezérlést igényelnek, és korlátozott lehet az élettartamuk is. Ezzel szemben modern társaik dinamikusak, automatizáltak és hosszú távon fenntarthatók. Első ránézésre túl nagy falatnak tűnhet, ha a hagyományosról az intelligens rendszerekre szeretnénk átállni. Aki a modernizálás mellett dönt, minden bizonnyal a következő kérdést teszi fel legelőször: „Honnan tudhatnánk, hogy mire költsünk elsőként, ha azt sem tudjuk pontosan, hogy mi áll rendelkezésre, és hogy mi lehet a leghatékonyabb megoldás?” Ennek kiderítéséhez először fel kell mérni, hogy mi mindennel rendelkezik az adatközpont, illetve pontosan milyen üzleti célokat kell elérni.

Fontos kérdés például, hogy rugalmasabbá szeretnénk-e tenni az adatközpontot, esetleg hatékonyabbá vagy redundánsabbá. Az ilyen kérdésekre adott válaszok határozzák meg, hogy milyen befektetések hozhatják a legnagyobb hasznot. A modern technológia lehetővé teszi a digitális adatgyűjtő megoldások használatát, amelyek kiválóan méretezhető, olcsó alternatívát nyújtanak a papír és ceruza, valamint az emberi munka helyett, így jóval könnyebbé teszik a felmérés folyamatát. Ezek az egyszerű, felhőalapú alkalmazások a hálózatra csatlakoztatva fontos metaadatokat szolgáltatnak a fizikai infrastruktúráról és az informatikai környezetekről. Ilyenkor használhatók ki igazán jól a big data-megoldások előnyei, mivel az összegyűjtött adatok központosíthatók, az elemzésekből pedig a gyakorlatban is jól hasznosítható információk nyerhetők ki.

Előfordulhat, hogy a modernizálási projekt keretében a későbbiek folyamán bizonyos szolgáltatásokat áthelyezünk a felhőbe, mégis szükség van az alapul szolgáló rendszerek hibáinak kijavítására is. Ez ugyanis szintén elősegíti a korszerűsítést, és akár a legkisebb módosítás is nagy előrelépést jelenthet. Egyszerű példa erre, mikor a rackszekrényeket a hideg és a meleg levegő áramlásának figyelembe vételével helyezik át. Ez a változtatás növelheti a hatékonyságot, és akár kapacitást is felszabadíthat. Hasonlóan fontos terület a hűtési rendszer felülvizsgálata és módosítása, amellyel szintén komoly eredményeket lehet elérni.

Az adatközpontokban általában túl nagy hangsúlyt fektetnek a legmodernebb eszközök beszerzésére. Az új, innovatív technológia valóban hasznos, ám a termodinamikai szabályok a legmodernebb feltételek mellett is érvényesek maradnak az adatközpontban: az áram beérkezik, az informatikai munka lezajlik, és hő keletkezik, amit el kell vezetni. Ha tehát nagyobb adatközponti beruházásra készülünk, fontos, hogy előbb az alapvető rendszereket tegyük rendbe. Ezzel el is indultunk a megfelelő irányba az optimalizálás felé.

Egy régebbi típusú légkondicionáló berendezés például egyetlen fokozaton működik, a környezet hőingadozásától függetlenül. Az újabb technológia azonban lehetővé teszi több fokozat használatát, a terem hőmérsékletéhez igazodva. Ugyanez érvényes a szünetmentes tápegységekre is, amelyek régen szintén csak egy fokozattal működtek, ma már azonban gazdaságosabb és hatékonyabb funkciókat is kínálnak. A modern szivattyúk szintén dinamikus működtetést tesznek lehetővé. Az új eszközök természetesen komoly beruházást igényelnek, ami azonban elkerülhetetlen egy adatközpont megfelelő üzemeltetéséhez, hiszen ez jelenti a jövőbe vezető utat.

Miután az optimalizálási szakasz lezárult, már csak az intelligens adatközpont legfontosabb funkcióit kell elérhetővé tenni: az automatizálást és a vezérlést. Ezek a rendszerek elengedhetetlenek annak ellenőrzéséhez, hogy a kijavított és optimalizált eszközök valóban megfelelően működnek-e. Az adatközponti infrastruktúramenedzsment (Data Center Infrastructure Management - DCIM) szoftver például lehetővé teszi a megfelelő paraméterek beállítását, emellett riasztások küldésére is képes, amelyekkel megakadályozható, hogy egy kisebb probléma katasztrófába torkolljon. Az automatizálási és vezérlési eszközök ráadásul a megbízhatóság és a rendelkezésre állás fenntartásában is segítenek.