SG.hu
1 milliárd eurós EU-bírságot késleltet az Intel
Egy 2006-os EU-bírságot támadtak meg, amit azért kaptak, mert 2002-től évekig kiszorították az AMD-t a Media Marktból.
Az Európai Unió Bírósága hatályon kivül helyezte azt az ítéletet, amely helybenhagyta az Európai Bizottság által az Intellel szemben erőfölénnyel való visszaélés miatt kiszabott 1,06 milliárd euró összegű bírságot. A per visszakerült a Törvényszékhez, aminek újra meg kell vizsgálnia az Intel érveit.
Nagyon régi ügyről van szó: 2009. május 13-i határozatában az Európai Bizottság bírságot szabott ki az Intelre, amiért az az EU versenyszabályait megsértve visszaélt az x862 processzorok piacán fennálló erőfölényével. A Bizottság szerint az Intel 2002 októbere és 2007 decembere között olyan stratégiát alkalmazott, melynek célja egyetlen komoly versenytársa, az AMD piacról történő kizárása volt. Az Intel erőfölényes helyzetben volt, mivel közel 70%-os vagy nagyobb piaci részesedéssel bírt, és rendkívül nehéz volt versenytársai számára a piacra való belépés és ottani fejlődés, a kutatásba és fejlesztésbe, a szellemi tulajdonba és a gyártólétesítményekbe befektetendő összegek meg nem térülő jellege miatt.
A visszaélést az Intel által a saját ügyfeleire (számítógépgyártók) és a MediaSaturn-Holdingra, a mikroelektronikai eszközök európai forgalmazójára vonatkozóan elfogadott több intézkedés képezte. Ezek értelmében az Intel árengedményeket nyújtott a négy fő számítógép-gyártónak (Dell, Lenovo, HP és NEC), azzal a feltétellel, hogy tőle veszik az összes vagy majdnem az összes x86 processzorukat. Az Intel hasonlóképpen kifizetéseket teljesített a Media-Saturn részére, amelyek feltétele volt, hogy utóbbi kizárólag az Intel x86 processzoraival rendelkező számítógépeket értékesítsen. A Bizottság szerint ezen árengedmények és kifizetések biztosították a fent említett négy gyártó és a Media-Saturn hűségét, és ekképpen jelentősen csökkentették az Intel versenytársainak képességét arra, hogy a saját x86 processzoraik érdemein alapuló versenyt folytassanak. Az Intel versenyellenes magatartása így hozzájárult a fogyasztóknak kínált választási lehetőségek, és ezzel az újításra ösztönzés csökkentéséhez.
A Bizottság a 2006. évi iránymutatás alapján 1,06 milliárd euró bírságot szabott ki az Intellel szemben. Az Intel keresetet nyújtott be a Bizottság határozata ellen az Európai Unió Törvényszékéhez. Kérte e határozat megsemmisítését, vagy legalább a bírság jelentős csökkentését. A Törvényszék 2014. június 12-én hozott ítéletet, és teljes egészében elutasította az Intel keresetét. A cég fellebbezett, mivel szerintük nem vizsgálták meg az ügy minden részletét.
Akkoriban úgy ítélték meg, hogy nem volt szükség az ügy összes körülményének elemzésére, különösen pedig az angolul „as efficient competitor test” név alatt ismert AEC-teszt lefolytatására sem. Az AEC-teszt annak megállapítását célozza, hogy a szóban forgó magatartás alkalmas volt-e arra, hogy a versenytársak kiszorítására irányuló hatást váltson ki. A Bíróság ezért úgy ítéli meg, hogy a Törvényszék köteles lett volna megvizsgálni az Intel által e teszttel összefüggésben előadott összes érvet (mint különösen azokat a hibákat, amelyeket a Bizottság e teszttel összefüggésben elkövetett), amit a Törvényszék elmulasztott megtenni. Emiatt a Bíróság hatályon kívül helyezte a Törvényszék ítéletét az arra irányuló elemzése keretében elkövetett e mulasztás miatt, hogy a vitatott engedmények alkalmasak-e a verseny torzítására.
Az ügyet visszautalták a Törvényszékhez annak érdekében, hogy az az Intel által előadott érvek alapján megvizsgálhassa, hogy a vitatott engedmények alkalmasak-e a verseny torzítására. Az Intel azon érveit, amelyek szerint a Bizottság nem rendelkezett joghatósággal a visszaélés szankcionálására, valamint olyan eljárási szabálytalanságok történtek, amelyek kihatottak az Intel védelemhez való jogára, a Bíróság elutasította.
Az Európai Unió Bírósága hatályon kivül helyezte azt az ítéletet, amely helybenhagyta az Európai Bizottság által az Intellel szemben erőfölénnyel való visszaélés miatt kiszabott 1,06 milliárd euró összegű bírságot. A per visszakerült a Törvényszékhez, aminek újra meg kell vizsgálnia az Intel érveit.
Nagyon régi ügyről van szó: 2009. május 13-i határozatában az Európai Bizottság bírságot szabott ki az Intelre, amiért az az EU versenyszabályait megsértve visszaélt az x862 processzorok piacán fennálló erőfölényével. A Bizottság szerint az Intel 2002 októbere és 2007 decembere között olyan stratégiát alkalmazott, melynek célja egyetlen komoly versenytársa, az AMD piacról történő kizárása volt. Az Intel erőfölényes helyzetben volt, mivel közel 70%-os vagy nagyobb piaci részesedéssel bírt, és rendkívül nehéz volt versenytársai számára a piacra való belépés és ottani fejlődés, a kutatásba és fejlesztésbe, a szellemi tulajdonba és a gyártólétesítményekbe befektetendő összegek meg nem térülő jellege miatt.
A visszaélést az Intel által a saját ügyfeleire (számítógépgyártók) és a MediaSaturn-Holdingra, a mikroelektronikai eszközök európai forgalmazójára vonatkozóan elfogadott több intézkedés képezte. Ezek értelmében az Intel árengedményeket nyújtott a négy fő számítógép-gyártónak (Dell, Lenovo, HP és NEC), azzal a feltétellel, hogy tőle veszik az összes vagy majdnem az összes x86 processzorukat. Az Intel hasonlóképpen kifizetéseket teljesített a Media-Saturn részére, amelyek feltétele volt, hogy utóbbi kizárólag az Intel x86 processzoraival rendelkező számítógépeket értékesítsen. A Bizottság szerint ezen árengedmények és kifizetések biztosították a fent említett négy gyártó és a Media-Saturn hűségét, és ekképpen jelentősen csökkentették az Intel versenytársainak képességét arra, hogy a saját x86 processzoraik érdemein alapuló versenyt folytassanak. Az Intel versenyellenes magatartása így hozzájárult a fogyasztóknak kínált választási lehetőségek, és ezzel az újításra ösztönzés csökkentéséhez.
A Bizottság a 2006. évi iránymutatás alapján 1,06 milliárd euró bírságot szabott ki az Intellel szemben. Az Intel keresetet nyújtott be a Bizottság határozata ellen az Európai Unió Törvényszékéhez. Kérte e határozat megsemmisítését, vagy legalább a bírság jelentős csökkentését. A Törvényszék 2014. június 12-én hozott ítéletet, és teljes egészében elutasította az Intel keresetét. A cég fellebbezett, mivel szerintük nem vizsgálták meg az ügy minden részletét.
Akkoriban úgy ítélték meg, hogy nem volt szükség az ügy összes körülményének elemzésére, különösen pedig az angolul „as efficient competitor test” név alatt ismert AEC-teszt lefolytatására sem. Az AEC-teszt annak megállapítását célozza, hogy a szóban forgó magatartás alkalmas volt-e arra, hogy a versenytársak kiszorítására irányuló hatást váltson ki. A Bíróság ezért úgy ítéli meg, hogy a Törvényszék köteles lett volna megvizsgálni az Intel által e teszttel összefüggésben előadott összes érvet (mint különösen azokat a hibákat, amelyeket a Bizottság e teszttel összefüggésben elkövetett), amit a Törvényszék elmulasztott megtenni. Emiatt a Bíróság hatályon kívül helyezte a Törvényszék ítéletét az arra irányuló elemzése keretében elkövetett e mulasztás miatt, hogy a vitatott engedmények alkalmasak-e a verseny torzítására.
Az ügyet visszautalták a Törvényszékhez annak érdekében, hogy az az Intel által előadott érvek alapján megvizsgálhassa, hogy a vitatott engedmények alkalmasak-e a verseny torzítására. Az Intel azon érveit, amelyek szerint a Bizottság nem rendelkezett joghatósággal a visszaélés szankcionálására, valamint olyan eljárási szabálytalanságok történtek, amelyek kihatottak az Intel védelemhez való jogára, a Bíróság elutasította.