SG.hu·
BSA: 38% a hazai szoftverkalózkodás aránya
A lobbiszervezet ma már nem a gazdasági károkat hangsúlyozza, hanem azzal riogat, hogy a licenc nélküli szoftverek nem biztonságosak.
A BSA felmérése szerint továbbra is magas arányban használnak Magyarországon licenc nélküli szoftvereket. Míg eddig a megszűnő munkahelyeket és a kieső adóforintokat emelték ki, most a veszélyekre hívják fel a figyelmet. "A BSA legújabb, szoftverhasználatot vizsgáló globális felmérése (Global Software Survey) szerint egyértelmű a kapcsolat a nem jogtiszta szoftverek használata és a kibertámadások között." - írják, ami rossz hír a mondjuk 30 ingyenes napon túl is használt vagy a több gépre is telepített szoftverek használóinak. A felmérés (A jogtiszta szoftverek kínálta esély - Seizing Opportunity Through License Compliance) azt állapította meg, hogy Magyarországon a licenc nélküli szoftverek aránya eléri a 38 százalékot, amely 1 százalékos csökkenést jelent a BSA által 2013-ban felvett adatokhoz képest. A csökkenést nem helyi okokkal, hanem globális folyamatokkal magyarázzák.
"Amint azt a tanulmány is aláhúzza, elengedhetetlen a vállalkozások számára, hogy tisztában legyenek, azzal milyen szoftverek vannak a vállalati hálózaton" - mondta Victoria A. Espinel, a BSA elnökvezérigazgatója. "Sok informatikai vezető nincsen teljesen tisztában azzal, hogy milyen szoftverek vannak feltelepítve a vállalatuknál, ahogy azzal sincsenek tisztában, hogy ezek jogtiszták-e." Az egyéni felhasználók, rendszergazdák és vállalkozók körében végzett felmérés szerint a licenc nélküli szoftverek használata még mindig magas. A BSA szerint "a tűzzel játszik" aki licenc nélküli szoftvereket használ, mert ezeken a helyeken jelentősen megnő a kártékony programokkal (malware) való megfertőződés esélye.
A kemény szavak ellenére a lobbisták saját táblázata alapján remekül állunk a régióban, harmadikként a csehek és a szlovákok mögött. A digitálisan messze az élen járó észtek százaléka meglepő, mint ahogy a gazdaságilag jól álló lengyeleké és szlovéneké is
Felmérésük szerint 2015-ben világszerte a számítógépeken futó szoftverek átlagosan 39 százaléka nem volt megfelelően licencelve, ami kismértékű csökkenést jelez a legutóbb 2013-ban, a BSA által mért 43 százalékhoz képest. Még a biztonságkritikus üzletágakban is meglepően magas volt a licenc nélküli szoftverek használata: világviszonylatban 25 százalékot tesznek ki a nem jogtiszta szoftverek a bank, a biztosítási és a tőzsdei szektorban. Az informatikai vezetők 15 százalékra teszik azon munkavállalók arányát, akik a tudtuk nélkül töltenek fel szoftvereket a vállalati hálózatra. Azonban alaposan alábecsülik a probléma jelentőségét: körülbelül kétszerannyian - a munkavállalók 26 százaléka - állítja azt, hogy szokott feltölteni nem engedélyezett szoftvert a vállalati hálózatra. Az informatikai vezetők azt állították, hogy az ilyen biztonsági incidensekkel kapcsolatosan leginkább az adatvesztéstől tartanak.
A legnagyobb arányban az ázsiai és csendes-óceáni térségben használnak licenc nélküli szoftvereket, amelyek aránya itt eléri a 61 százalékot, ám ez is egy százalékpontos csökkenést mutat a 2013-as BSA adathoz képest. Ezt követve, Közép- és Kelet-Európában a második legmagasabb a licenc nélküli szoftverek aránya, ahol ez 58 százalékos (3 százalékkal kevesebb, mint 2013-ban). A Közel-Keleten és Afrikában 57 százalékos ugyanez az arány (2 százalékos csökkenés 2013-hoz képest). Továbbra is Észak-Amerikában használnak legkevesebben licenc nélküli szoftvert, az arányuk 17 százalék. Ugyanakkor ez az adat jelentős kereskedelmi értéket képvisel: 10 milliárd dollárt. Nyugat-Európában az átlagos arány egy százalékos csökkenést követően 28 százalékra esett vissza.
A BSA felmérése szerint továbbra is magas arányban használnak Magyarországon licenc nélküli szoftvereket. Míg eddig a megszűnő munkahelyeket és a kieső adóforintokat emelték ki, most a veszélyekre hívják fel a figyelmet. "A BSA legújabb, szoftverhasználatot vizsgáló globális felmérése (Global Software Survey) szerint egyértelmű a kapcsolat a nem jogtiszta szoftverek használata és a kibertámadások között." - írják, ami rossz hír a mondjuk 30 ingyenes napon túl is használt vagy a több gépre is telepített szoftverek használóinak. A felmérés (A jogtiszta szoftverek kínálta esély - Seizing Opportunity Through License Compliance) azt állapította meg, hogy Magyarországon a licenc nélküli szoftverek aránya eléri a 38 százalékot, amely 1 százalékos csökkenést jelent a BSA által 2013-ban felvett adatokhoz képest. A csökkenést nem helyi okokkal, hanem globális folyamatokkal magyarázzák.
"Amint azt a tanulmány is aláhúzza, elengedhetetlen a vállalkozások számára, hogy tisztában legyenek, azzal milyen szoftverek vannak a vállalati hálózaton" - mondta Victoria A. Espinel, a BSA elnökvezérigazgatója. "Sok informatikai vezető nincsen teljesen tisztában azzal, hogy milyen szoftverek vannak feltelepítve a vállalatuknál, ahogy azzal sincsenek tisztában, hogy ezek jogtiszták-e." Az egyéni felhasználók, rendszergazdák és vállalkozók körében végzett felmérés szerint a licenc nélküli szoftverek használata még mindig magas. A BSA szerint "a tűzzel játszik" aki licenc nélküli szoftvereket használ, mert ezeken a helyeken jelentősen megnő a kártékony programokkal (malware) való megfertőződés esélye.
A kemény szavak ellenére a lobbisták saját táblázata alapján remekül állunk a régióban, harmadikként a csehek és a szlovákok mögött. A digitálisan messze az élen járó észtek százaléka meglepő, mint ahogy a gazdaságilag jól álló lengyeleké és szlovéneké is
Felmérésük szerint 2015-ben világszerte a számítógépeken futó szoftverek átlagosan 39 százaléka nem volt megfelelően licencelve, ami kismértékű csökkenést jelez a legutóbb 2013-ban, a BSA által mért 43 százalékhoz képest. Még a biztonságkritikus üzletágakban is meglepően magas volt a licenc nélküli szoftverek használata: világviszonylatban 25 százalékot tesznek ki a nem jogtiszta szoftverek a bank, a biztosítási és a tőzsdei szektorban. Az informatikai vezetők 15 százalékra teszik azon munkavállalók arányát, akik a tudtuk nélkül töltenek fel szoftvereket a vállalati hálózatra. Azonban alaposan alábecsülik a probléma jelentőségét: körülbelül kétszerannyian - a munkavállalók 26 százaléka - állítja azt, hogy szokott feltölteni nem engedélyezett szoftvert a vállalati hálózatra. Az informatikai vezetők azt állították, hogy az ilyen biztonsági incidensekkel kapcsolatosan leginkább az adatvesztéstől tartanak.
A legnagyobb arányban az ázsiai és csendes-óceáni térségben használnak licenc nélküli szoftvereket, amelyek aránya itt eléri a 61 százalékot, ám ez is egy százalékpontos csökkenést mutat a 2013-as BSA adathoz képest. Ezt követve, Közép- és Kelet-Európában a második legmagasabb a licenc nélküli szoftverek aránya, ahol ez 58 százalékos (3 százalékkal kevesebb, mint 2013-ban). A Közel-Keleten és Afrikában 57 százalékos ugyanez az arány (2 százalékos csökkenés 2013-hoz képest). Továbbra is Észak-Amerikában használnak legkevesebben licenc nélküli szoftvert, az arányuk 17 százalék. Ugyanakkor ez az adat jelentős kereskedelmi értéket képvisel: 10 milliárd dollárt. Nyugat-Európában az átlagos arány egy százalékos csökkenést követően 28 százalékra esett vissza.