SG.hu·
Duplájára nőtt a BSA-hoz érkező magyar bejelentések száma
Idén 89 százalékkal emelkedett Magyarországon a szoftvergyártók érdekvédelmi szervezete, a BSA hazai képviseletéhez beérkező, illegális szoftverhasználattal és szoftverkalózkodással kapcsolatos bejelentések száma. Az ügyészségi adatok szerint közel minden harmadik szerzői jogi bűncselekmény a szoftverekhez kapcsolódik.
A Business Software Alliance közleménye szerint még véget sem ért az év, de már 2010 első 11 hónapjában közel kétszer annyi bejelentés érkezett a jogvédő szervezethez, mint 2009-ben. A növekedés mértéke azért is meglepő, mert az idén publikált, 2009-et vizsgáló IDC-felmérésben, ha kismértékben is, de hosszú évek után először csökkent az illegális szoftverek aránya: 42-ről 41 százalékra. Ezzel az értékkel Magyarország a globális átlagnál jobban teljesít, hiszen az pont a legutóbbi felmérésben nőtt 43 százalékra, részben az olyan illegális szoftverhasználat terén élenjáró piacok előretörése miatt, mint amilyen Kína, India vagy Brazília.
A szoftverekkel kapcsolatos visszaélések széles körben terjedtek el hazánkban. A Legfőbb Ügyészség adatai szerint Magyarországon 2009-ben 31 021 olyan bűncselekmény regisztráltak, amelyek tárgya szerzői, vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése volt, és ezek közül 9 684, azaz az esetek 31,2 százaléka érintett szoftvereket.
A hazai bejelentések növekedésének tendenciájával kapcsolatban pontos információi a BSA-nak sincsenek, de a szervezet szakértői feltételezik, hogy ebben szerepet játszhat a világgazdasági válság elhúzódása, ugyanakkor sok esetben a munkahelyi és céges konfliktusok is. Okként merülhet fel az üzleti verseny tisztaságát romboló jogtalan versenyelőny, melyre egy vállalkozás a meg nem fizetett kalózszoftverek felhasználásából fakadó megtakarítások révén tesz szert. Egy cég könnyen ilyen előnyhöz juthat, ha szoftvereiért nem fizeti meg a licencdíjat, hanem azokat a versenytársaival ellentétben illegálisan használja. Egy ilyen kalózfelhasználó vállalat alacsonyabb kiadásai és költségei folytán könnyen aláaknázhatja a piaci versenyt.
A BSA-hoz érkező bejelentések különböző forrásokból származnak, de jó pár esetben a cégek saját jelenlegi vagy korábbi alkalmazottai, akár beszállítói számolnak be az illegális szoftverhasználatról.
A Business Software Alliance közleménye szerint még véget sem ért az év, de már 2010 első 11 hónapjában közel kétszer annyi bejelentés érkezett a jogvédő szervezethez, mint 2009-ben. A növekedés mértéke azért is meglepő, mert az idén publikált, 2009-et vizsgáló IDC-felmérésben, ha kismértékben is, de hosszú évek után először csökkent az illegális szoftverek aránya: 42-ről 41 százalékra. Ezzel az értékkel Magyarország a globális átlagnál jobban teljesít, hiszen az pont a legutóbbi felmérésben nőtt 43 százalékra, részben az olyan illegális szoftverhasználat terén élenjáró piacok előretörése miatt, mint amilyen Kína, India vagy Brazília.
A szoftverekkel kapcsolatos visszaélések széles körben terjedtek el hazánkban. A Legfőbb Ügyészség adatai szerint Magyarországon 2009-ben 31 021 olyan bűncselekmény regisztráltak, amelyek tárgya szerzői, vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése volt, és ezek közül 9 684, azaz az esetek 31,2 százaléka érintett szoftvereket.
A hazai bejelentések növekedésének tendenciájával kapcsolatban pontos információi a BSA-nak sincsenek, de a szervezet szakértői feltételezik, hogy ebben szerepet játszhat a világgazdasági válság elhúzódása, ugyanakkor sok esetben a munkahelyi és céges konfliktusok is. Okként merülhet fel az üzleti verseny tisztaságát romboló jogtalan versenyelőny, melyre egy vállalkozás a meg nem fizetett kalózszoftverek felhasználásából fakadó megtakarítások révén tesz szert. Egy cég könnyen ilyen előnyhöz juthat, ha szoftvereiért nem fizeti meg a licencdíjat, hanem azokat a versenytársaival ellentétben illegálisan használja. Egy ilyen kalózfelhasználó vállalat alacsonyabb kiadásai és költségei folytán könnyen aláaknázhatja a piaci versenyt.
A BSA-hoz érkező bejelentések különböző forrásokból származnak, de jó pár esetben a cégek saját jelenlegi vagy korábbi alkalmazottai, akár beszállítói számolnak be az illegális szoftverhasználatról.