Berta Sándor
Éveken át kémkedett az EU-partnerek után a BND
A német szakszolgálat ugyanúgy kémkedett baráti országok és fontos cégek ellen, mint a Merkel kancellár által hevesen bírált amerikai NSA.
A német Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND) kapcsán már tavaly áprilisban ismertté vált, hogy a helyi hírszerzési törvényt megsértve segített az Amerikai Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Hivatalának (NSA), amely így megfigyelt német és más nyugat-európai célpontokat. Később kiderült az is, hogy a BND közreműködésével az NSA nemcsak Franciaország és az Európai Bizottság, hanem Ausztria ellen is kémkedhetett.
Most további részletek szivárogtak ki, az információkat a Der Spiegel hozta nyilvánosságra. A lap szerint a BND számos baráti és nyugat-európai állam, valamint nemzetközi szervezet ellen kémkedett. A célpontok között volt az izraeli miniszterelnök irodája, az amerikai külügyminisztérium, az osztrák és a belga belügyminisztérium, valamint a brit védelmi minisztérium. Történt mindez annak ellenére, hogy Gerhard Schindler, a BND igazgatója 2013-ban megígérte, hogy a baráti EU- és NATO-tagországok ellen nem fognak a jövőben kémkedni.
A kikémlelt célpontok között voltak a British Telecom, az Eurocopter, az MCI Worldcom és az EADS kirendeltsége, számos svájci és osztrák cég, az Egyesült Nemzetek Szervezetének Drogkontrollprogramja, a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC), a Nemzetközi Valutaalap, a Nemzetközi Vöröskereszt, az Oxfam, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (OSCE), valamint az Amerikai Egyesült Államok Légiereje és Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatala (NASA). További célpontok voltak az európai uniós tagállamok berlini nagykövetségei.
A német külföldi hírszerzés lehallgatásaira vonatkozó információk annak a bizottságnak a munkája nyomán váltak ismertté, amelyet a Bundestag (a német parlament) állított fel az NSA Edward Snowden egykori alkalmazott által leleplezett, széleskörű adatgyűjtő programjának ügyének kivizsgálására. A WikiLeaks-botrány keretében Snowden által kiszivárogtatott dokumentumokból egyebek között kiderült, hogy az NSA lehallgatásokat folytatott számos külföldi vezető ellen, köztük lehallgatták Angela Merkel német kancellárt és Francois Hollande francia elnököt is. Az akció azután kezdődött, hogy német turistákat raboltak el a Szaharában. A BND először a francia titkosszolgálat rendszerébe tört be, hogy információkat szerezzen az elkövetőkről. Karl-Heinz Grundböck, az osztrák belügyminisztérium szóvivője közölte, hogy számukra ezek az információk nem számítanak újdonságnak és a dolgot már egy évvel ezelőtt tisztázták az illetékes német hivatalokkal.
A német Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND) kapcsán már tavaly áprilisban ismertté vált, hogy a helyi hírszerzési törvényt megsértve segített az Amerikai Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Hivatalának (NSA), amely így megfigyelt német és más nyugat-európai célpontokat. Később kiderült az is, hogy a BND közreműködésével az NSA nemcsak Franciaország és az Európai Bizottság, hanem Ausztria ellen is kémkedhetett.
Most további részletek szivárogtak ki, az információkat a Der Spiegel hozta nyilvánosságra. A lap szerint a BND számos baráti és nyugat-európai állam, valamint nemzetközi szervezet ellen kémkedett. A célpontok között volt az izraeli miniszterelnök irodája, az amerikai külügyminisztérium, az osztrák és a belga belügyminisztérium, valamint a brit védelmi minisztérium. Történt mindez annak ellenére, hogy Gerhard Schindler, a BND igazgatója 2013-ban megígérte, hogy a baráti EU- és NATO-tagországok ellen nem fognak a jövőben kémkedni.
A kikémlelt célpontok között voltak a British Telecom, az Eurocopter, az MCI Worldcom és az EADS kirendeltsége, számos svájci és osztrák cég, az Egyesült Nemzetek Szervezetének Drogkontrollprogramja, a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC), a Nemzetközi Valutaalap, a Nemzetközi Vöröskereszt, az Oxfam, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (OSCE), valamint az Amerikai Egyesült Államok Légiereje és Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatala (NASA). További célpontok voltak az európai uniós tagállamok berlini nagykövetségei.
A német külföldi hírszerzés lehallgatásaira vonatkozó információk annak a bizottságnak a munkája nyomán váltak ismertté, amelyet a Bundestag (a német parlament) állított fel az NSA Edward Snowden egykori alkalmazott által leleplezett, széleskörű adatgyűjtő programjának ügyének kivizsgálására. A WikiLeaks-botrány keretében Snowden által kiszivárogtatott dokumentumokból egyebek között kiderült, hogy az NSA lehallgatásokat folytatott számos külföldi vezető ellen, köztük lehallgatták Angela Merkel német kancellárt és Francois Hollande francia elnököt is. Az akció azután kezdődött, hogy német turistákat raboltak el a Szaharában. A BND először a francia titkosszolgálat rendszerébe tört be, hogy információkat szerezzen az elkövetőkről. Karl-Heinz Grundböck, az osztrák belügyminisztérium szóvivője közölte, hogy számukra ezek az információk nem számítanak újdonságnak és a dolgot már egy évvel ezelőtt tisztázták az illetékes német hivatalokkal.