SG.hu
Félnek a fiatalok a digitális nyomoktól!
A digitális eszközöket használó fiatalok legfőbb aggodalma, hogy bármit is tegyenek, annak úgynevezett digitális nyoma marad. A fő veszélyforrások között jelölték meg azt is, hogy bárki információt gyűjthet róluk. A bankkártya adataikat is épp ennyire féltik - derült ki a K&H legfrissebb felméréséből.
A K&H 500, 19-29 éves fiatalt kérdezett meg a digitális eszközök használatáról. A válaszadók többsége érdeklődik a modern technológia iránt, a készülékek esetében ugyanakkor az újdonságot fontosabbnak tartják, mint az egyszerű használatot. A legtöbb időt a munkanélküli fiatalok töltenek internetezéssel, az átlagosan mért 35 százalékuk teljes mértékben egyetért azzal, hogy szinte már túlzásba viszi.
A technológia használatának legfőbb veszélyeit abban látják a válaszadók, hogy minden, amit az interneten csinálnak, digitálisan nyomot hagy. A szoftverek információkat gyűjthetnek a felhasználókról, amit ők nem akarnának megosztani, így az állami szervek is beleláthatnak a magánéletükbe. A bankkártya adatokat is épp ennyire féltik, a többség viszont nem tart az internetes zaklatástól. A leginkább veszélyeztetett internethasználó csoportnak a 14 év alatti gyerekeket tartja a válaszadók 81 százaléka. A legkevésbé veszélyeztetett csoportnak pedig saját magukat tartják a fiatalok.
Míg a válaszadók a legfőbb veszélynek a digitális nyomhagyást nevezték, egy korábbi EU-s kutatás szerint a fiatalok nagymértékű internetezése leginkább egészségügyi kockázatokat rejt magában. A néhány éve publikált tanulmány szerint, aki naponta két óránál többet tartózkodik a világhálón, annál alváshiány, depresszió és túlsúlyosság is kimutatható volt. A fiatalokra ugyanakkor negatívan hat az internetezés mellőzése is, ez esetben ugyanis kirekesztve érzik magukat, ami szintén depresszióhoz vezetett náluk. A kutatók megállapították, hogy a fiatalok életében helye van a digitális eszközök és az internet használatának, csak tudni kell mértéket tartani.
A különböző mobil eszközök - ha akarjuk, ha nem - egyre nagyobb szerepet töltenek be az életünkben - ezt támasztja alá egy, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság számára készült, a lakossági internethasználatról szóló 2015-ös kutatás is. Ráadásul, minél fiatalabb korcsoportot vizsgálunk, annál jellemzőbb, hogy döntően mobil eszközről neteznek asztali gép helyett. Egyre több helyen és helyzetben van nálunk a mobileszköz, munkavégzéskor, iskolában, utcán, a hálószobában vagy a mellékhelyiségben.
A Google idei kutatása szerint a magyar okostelefon-használók 28 százaléka gyakorlatilag egész nap nyomkodja a készülékét, míg 31 százalék legalább óránként ránéz a kijelzőre. A mobileszközök elterjedésével ráadásul egyre inkább az életünk részévé vált a multi-screen fogyasztás, azaz egyszerre több képernyőt használunk, így lehetséges, hogy egy átlagos felhasználó naponta 5 órás periódus alatt 7 órányi képernyős médiát fogyaszt.
A K&H saját felmérésében a megkérdezettek 81 százalékának van saját okostelefonja (a többségnek Android), 48 százalékuk saját laptopja vagy tablete is van. Játékkonzollal főleg a férfiak, míg e-könyv olvasóval elsősorban a budapestiek vannak ellátva. A számítógépes játékokat játszó férfiak körében kiugróan magas az asztali PC-vel rendelkezők aránya. A Bank kutatása szerint is a mobiltelefont használják a fiatalok elsősorban kapcsolattartásra. Emailezni pedig már csak a megkérdezettek 47 százaléka szokott. Az internetnek a közösségi oldalakon keresztüli kapcsolattartás mellett a tájékozódásban (érdeklődési körnek megfelelő internetes oldalak olvasása) is meghatározó szerepe van. Az internetes bankolást a banki kapcsolattal rendelkezők 54%-a veszi igénybe, elsősorban átutalásra és egyenleg lekérdezésére.
Vásárlásnál a megkérdezettek 28 százaléka használ szinte mindig, további 36 százaléka pedig inkább bankkártyát - a férfiak és a budapestiek körében magasabb ez az arány -, e két csoportból összesen 38 százalék paypass kártyával fizet. A fiatalok 87 százaléka vásárolt már interneten, ezen belül is magasabb az arány a nők, főleg a GYES-en lévők esetében. A férfiak inkább műszaki cikkeket, sportszereket, szoftvereket, míg a nők inkább divatcikkeket, kozmetikumokat vesznek. Az élelmiszer és a könyv vásárlása az interneten kifejezetten a budapestiekre jellemző. Fizetésnél viszont inkább az utánvétet választja a többség (65 százalék), míg a bankkártyás fizetést csak 32 százalék (Budapesten 44 százalék). Interneten a megkérdezettek 54 százaléka bankol, jellemzően számítógépről. A többség elsősorban átutalásokat, egyenleglekérést intéz így.
A K&H 500, 19-29 éves fiatalt kérdezett meg a digitális eszközök használatáról. A válaszadók többsége érdeklődik a modern technológia iránt, a készülékek esetében ugyanakkor az újdonságot fontosabbnak tartják, mint az egyszerű használatot. A legtöbb időt a munkanélküli fiatalok töltenek internetezéssel, az átlagosan mért 35 százalékuk teljes mértékben egyetért azzal, hogy szinte már túlzásba viszi.
A technológia használatának legfőbb veszélyeit abban látják a válaszadók, hogy minden, amit az interneten csinálnak, digitálisan nyomot hagy. A szoftverek információkat gyűjthetnek a felhasználókról, amit ők nem akarnának megosztani, így az állami szervek is beleláthatnak a magánéletükbe. A bankkártya adatokat is épp ennyire féltik, a többség viszont nem tart az internetes zaklatástól. A leginkább veszélyeztetett internethasználó csoportnak a 14 év alatti gyerekeket tartja a válaszadók 81 százaléka. A legkevésbé veszélyeztetett csoportnak pedig saját magukat tartják a fiatalok.
Míg a válaszadók a legfőbb veszélynek a digitális nyomhagyást nevezték, egy korábbi EU-s kutatás szerint a fiatalok nagymértékű internetezése leginkább egészségügyi kockázatokat rejt magában. A néhány éve publikált tanulmány szerint, aki naponta két óránál többet tartózkodik a világhálón, annál alváshiány, depresszió és túlsúlyosság is kimutatható volt. A fiatalokra ugyanakkor negatívan hat az internetezés mellőzése is, ez esetben ugyanis kirekesztve érzik magukat, ami szintén depresszióhoz vezetett náluk. A kutatók megállapították, hogy a fiatalok életében helye van a digitális eszközök és az internet használatának, csak tudni kell mértéket tartani.
A különböző mobil eszközök - ha akarjuk, ha nem - egyre nagyobb szerepet töltenek be az életünkben - ezt támasztja alá egy, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság számára készült, a lakossági internethasználatról szóló 2015-ös kutatás is. Ráadásul, minél fiatalabb korcsoportot vizsgálunk, annál jellemzőbb, hogy döntően mobil eszközről neteznek asztali gép helyett. Egyre több helyen és helyzetben van nálunk a mobileszköz, munkavégzéskor, iskolában, utcán, a hálószobában vagy a mellékhelyiségben.
A Google idei kutatása szerint a magyar okostelefon-használók 28 százaléka gyakorlatilag egész nap nyomkodja a készülékét, míg 31 százalék legalább óránként ránéz a kijelzőre. A mobileszközök elterjedésével ráadásul egyre inkább az életünk részévé vált a multi-screen fogyasztás, azaz egyszerre több képernyőt használunk, így lehetséges, hogy egy átlagos felhasználó naponta 5 órás periódus alatt 7 órányi képernyős médiát fogyaszt.
A K&H saját felmérésében a megkérdezettek 81 százalékának van saját okostelefonja (a többségnek Android), 48 százalékuk saját laptopja vagy tablete is van. Játékkonzollal főleg a férfiak, míg e-könyv olvasóval elsősorban a budapestiek vannak ellátva. A számítógépes játékokat játszó férfiak körében kiugróan magas az asztali PC-vel rendelkezők aránya. A Bank kutatása szerint is a mobiltelefont használják a fiatalok elsősorban kapcsolattartásra. Emailezni pedig már csak a megkérdezettek 47 százaléka szokott. Az internetnek a közösségi oldalakon keresztüli kapcsolattartás mellett a tájékozódásban (érdeklődési körnek megfelelő internetes oldalak olvasása) is meghatározó szerepe van. Az internetes bankolást a banki kapcsolattal rendelkezők 54%-a veszi igénybe, elsősorban átutalásra és egyenleg lekérdezésére.
Vásárlásnál a megkérdezettek 28 százaléka használ szinte mindig, további 36 százaléka pedig inkább bankkártyát - a férfiak és a budapestiek körében magasabb ez az arány -, e két csoportból összesen 38 százalék paypass kártyával fizet. A fiatalok 87 százaléka vásárolt már interneten, ezen belül is magasabb az arány a nők, főleg a GYES-en lévők esetében. A férfiak inkább műszaki cikkeket, sportszereket, szoftvereket, míg a nők inkább divatcikkeket, kozmetikumokat vesznek. Az élelmiszer és a könyv vásárlása az interneten kifejezetten a budapestiekre jellemző. Fizetésnél viszont inkább az utánvétet választja a többség (65 százalék), míg a bankkártyás fizetést csak 32 százalék (Budapesten 44 százalék). Interneten a megkérdezettek 54 százaléka bankol, jellemzően számítógépről. A többség elsősorban átutalásokat, egyenleglekérést intéz így.