Berta Sándor
Élesedő harc a reklámblokkolók és a honlapok között
A portálüzemeltetők egyre drasztikusabb módszerekkel lépnek fel a különböző megoldások ellen.
A helyzet az elmúlt hónapokban súlyossá vált, s a közeljövőben akár tovább eszkalálódhat. Egyre több oldal üzemeltetője alkalmaz olyan rendszereket, amelyek megakadályozzák a reklámok blokkolását, vagy azok láthatatlansága esetén a kiadó által gyártott tartalmak is blokkolásra kerülnek. Így reagálnak arra, hogy a felhasználók növekvő tábora használja az Adblock Plust és más reklámblokkolókat, melyek léte egyre inkább a fennmaradásukat fenyegeti.
Az Adobe és a PageFair múlt havi közös tanulmánya kimutatta, hogy a hirdetésblokkolók 22 milliárd dollár bevételkiesést okoznak és ezek az alkalmazások elsősorban az Amerikai Egyesült Államokban és Európában népszerűek. Világszerte összesen 198 millióan, ebből Európában 77 millióan, míg az USA-ban 48 millióan használnak a számítógépükön valamilyen reklámblokkolót. Magyarország a felhasználók 23 százaléka alkalmazza az Adblock Plust vagy más hasonló szoftvert.
Néhány platformon egyáltalán nem látják szívesen az ilyen megoldásokat. A The Washington Post esetében például a látogatók három lehetőség közül választhatnak: regisztrálják magukat a hírlevélre, létrehozzák az előfizetői fiókjukat vagy kikapcsolják a hirdetésblokkolót. Ellenkező esetben az illető egyetlen cikket sem olvashat el. Más lapok, mint a The Guardian, az Atlantic vagy NFL-honlapok blokkolás esetén adományozásra hívják fel az olvasót, illetve az un. "fehérlistába" való felvételüket (azaz esetükben a blokkolás kikapcsolását) szorgalmazzák. Adott esetben az atombombát is bevetik, és az üzenetet még egy szomorúan néző kiscicával is megtámogatják.
Ben Barokas, a Sourcepoint cég vezérigazgatója úgy vélte, hogy ezek az agresszív módszerek elkerülhetetlenek. Kiemelte, hogy elérték azt a szakaszt, amikor azt mondják: ők a kiadó és szeretnének tartalmat adni, de az embereknek el kell dönteniük azt, hogy mit nyújtanak cserébe. Vannak honlapok, ahol az üzemeltetők megpróbálnak udvariasak lenni és kiadói üzenetben kérik a blokkolók kikapcsolását, de Barokas szerint ezek a módszerek nem elég hatásosak. Aki ugyanis csupán az emberek lelkiismeretére próbál hatni, az nem tudja megváltoztatni a felhasználói szokásokat.
A siker kétséges, mivel az ilyen programokat használók többsége ideológiai megfontolásokat hoz fel a reklámok ellen, miszerint nem tehetnek mást a tolakodva beúszó, villogó és hasonló hirdetések miatt, melyek sokszor a szöveget is kitakarják. Még rosszabb a mobilos jövő: az Apple jövő heti iOS frissítésében a Safari felhasználók - melyek a mobilról webezők felét teszik ki az Államokban - jóval egyszerűbben ki fogják tudni kapcsolni a reklámok megjelenítését.
A Magyar Reklámszövetség tagozata, az IAB Hungary blogja szerint míg az okok mélyelemzése nem történik meg, addig megoldás sem lesz. Ugyan a biztonsági problémákkal és a túl sok reklám-kérdéssel egyetért, de hiányolja a képzetlen felhasználók által ész nélkül telepített, a böngészőkbe beépülő reklámozó toolbarok megemlítését, a felhasználók százmilliói által nézett illegális videótartalmakat körülvevő hirdetési mocsok kezelését, vagy a mindenféle játékoknál kikényszerített lájkok és megosztások felvetését.
A helyzet az elmúlt hónapokban súlyossá vált, s a közeljövőben akár tovább eszkalálódhat. Egyre több oldal üzemeltetője alkalmaz olyan rendszereket, amelyek megakadályozzák a reklámok blokkolását, vagy azok láthatatlansága esetén a kiadó által gyártott tartalmak is blokkolásra kerülnek. Így reagálnak arra, hogy a felhasználók növekvő tábora használja az Adblock Plust és más reklámblokkolókat, melyek léte egyre inkább a fennmaradásukat fenyegeti.
Az Adobe és a PageFair múlt havi közös tanulmánya kimutatta, hogy a hirdetésblokkolók 22 milliárd dollár bevételkiesést okoznak és ezek az alkalmazások elsősorban az Amerikai Egyesült Államokban és Európában népszerűek. Világszerte összesen 198 millióan, ebből Európában 77 millióan, míg az USA-ban 48 millióan használnak a számítógépükön valamilyen reklámblokkolót. Magyarország a felhasználók 23 százaléka alkalmazza az Adblock Plust vagy más hasonló szoftvert.
Néhány platformon egyáltalán nem látják szívesen az ilyen megoldásokat. A The Washington Post esetében például a látogatók három lehetőség közül választhatnak: regisztrálják magukat a hírlevélre, létrehozzák az előfizetői fiókjukat vagy kikapcsolják a hirdetésblokkolót. Ellenkező esetben az illető egyetlen cikket sem olvashat el. Más lapok, mint a The Guardian, az Atlantic vagy NFL-honlapok blokkolás esetén adományozásra hívják fel az olvasót, illetve az un. "fehérlistába" való felvételüket (azaz esetükben a blokkolás kikapcsolását) szorgalmazzák. Adott esetben az atombombát is bevetik, és az üzenetet még egy szomorúan néző kiscicával is megtámogatják.
Ben Barokas, a Sourcepoint cég vezérigazgatója úgy vélte, hogy ezek az agresszív módszerek elkerülhetetlenek. Kiemelte, hogy elérték azt a szakaszt, amikor azt mondják: ők a kiadó és szeretnének tartalmat adni, de az embereknek el kell dönteniük azt, hogy mit nyújtanak cserébe. Vannak honlapok, ahol az üzemeltetők megpróbálnak udvariasak lenni és kiadói üzenetben kérik a blokkolók kikapcsolását, de Barokas szerint ezek a módszerek nem elég hatásosak. Aki ugyanis csupán az emberek lelkiismeretére próbál hatni, az nem tudja megváltoztatni a felhasználói szokásokat.
A siker kétséges, mivel az ilyen programokat használók többsége ideológiai megfontolásokat hoz fel a reklámok ellen, miszerint nem tehetnek mást a tolakodva beúszó, villogó és hasonló hirdetések miatt, melyek sokszor a szöveget is kitakarják. Még rosszabb a mobilos jövő: az Apple jövő heti iOS frissítésében a Safari felhasználók - melyek a mobilról webezők felét teszik ki az Államokban - jóval egyszerűbben ki fogják tudni kapcsolni a reklámok megjelenítését.
A Magyar Reklámszövetség tagozata, az IAB Hungary blogja szerint míg az okok mélyelemzése nem történik meg, addig megoldás sem lesz. Ugyan a biztonsági problémákkal és a túl sok reklám-kérdéssel egyetért, de hiányolja a képzetlen felhasználók által ész nélkül telepített, a böngészőkbe beépülő reklámozó toolbarok megemlítését, a felhasználók százmilliói által nézett illegális videótartalmakat körülvevő hirdetési mocsok kezelését, vagy a mindenféle játékoknál kikényszerített lájkok és megosztások felvetését.
