Az egészségügyi szakemberek még koránt sem használnak ki minden rendelkezésükre álló lehetőséget.

A mobiloknak és a viselhető termékeknek köszönhetően napjainkban sokkal többet tudunk a testünkről és a tevékenységeinkről, mint korábban. Mindez rémálmot jelenthet az adatvédelmi szakértők többségének, viszont más szakemberek szerint kaput nyithat az egészségügyi ellátás új világába. Utóbbiak közé tartozik a Genti Egyetem vendégprofesszora és a Harvard Egyetem korábbi docense, Koen Kas is. Szerinte az önmérések korszakában élünk, testünk és a mozgásunk adatainak összegyűjtése teljesen új módon teszi lehetővé a betegségek megelőzését, illetve kezelését.

Kas szerint ha az emberek megismerik testük adatait akkor megváltozik a viselkedésük, ezáltal megváltozhat az orvosok szerepe is. A jövőben nem a csak betegségek megjelenése után kapcsolódnának be a folyamatokba, hanem abban segítenének, hogy a felhasználók eleve egészségesek maradjanak. Úgy véli, az embereket több mozgásra ösztönző alkalmazásokat például jobban az egészségügyi rendszer részévé kellene tenni. Kas ezzel kapcsolatban meg is jegyezte, hogy az orvosok a jövőben a gyógyszerek helyett alkalmazásokat írhatnak majd fel receptre.


Az Amerikai Egyesült Államokban számos orvos fogott össze és létrehozta az iMedialApps nevű oldalt, amelyen információkat gyűjtenek arról, hogy miként lehet a mobil alkalmazásokat az egészségügyben használni. A portál sikeres. Iltifat Husain, az iMedicalApps alapítója és főszerkesztője kiemelte: a platform segítségével lehetséges volt a számukra, hogy több millió egészségügyiben dolgozónak megmutassák, hogy a mobil technológiák használhatók a klinikai mindennapokban is.

Nagy-Britanniában 2012 óta létezik egy állami kezdeményezés, amelynek keretében az orvosokat arra bátorítják, hogy a pácienseiknek a betegségek kezelésére ajánljanak okostelefonos programokat. Kas rámutatott, hogy a dolgok internetével olyan új lehetőségek nyílnak meg az emberek előtt, amelyek korábban nem léteztek. Lépésszámláló, valamint szívfrekvenciát, véroxigénszintet és vérnyomást, továbbá testhőmérsékletet mérő készülékek jelentek meg, így ezeket a dolgokat bárki immár otthon is mérheti és az adatokat továbbíthatja az orvosának. Etikátlan lenne, ha ezeket az információkat nem használnánk fel, és e tartalmakkal az orvos egészségügyi edzővé válhat.


Korábban a szakemberek számos esélyt szalasztottak el arra, hogy az adatokat már sokkal korábban produktívan használják fel. Az orvosok figyelmét már a képzésük alatt fel kellene hívni például arra, hogy a technika milyen interakciókra kínál lehetőséget a betegekkel. Az orvosokat ma arra képezik ki, hogy meggyógyítsák a betegségeket, nem pedig arra, hogy az embereket egészségesen tartsák. Pedig a digitális eszközöket arra kellene felhasználni, hogy megakadályozzák a megbetegedéseket.

A jövőben az orvosok nem tablettákat fognak felírni, hanem a gyógyszer szedése előtti és utáni időszakban kísérik majd el az embereket. A folyamatban az egyik kulcselem lehet a beszédvezérlés és az automatikus felismerés, ez az első lépés abba az irányba, hogy a digitális dolgokat természetessé tegyük. Az arc- és a beszédfelismerés segíthetne a jövőben például a depresszió felismerésében. Kas biztos abban, hogy mindezt az emberek jól fogadják majd. Az adatgyűjtés a biztosítótársaságok érdeke is, ugyanis még nem tudnak eleget az ügyfeleikről. Ezért is fontosak nekik az információk és a betegségek időben való felismerése, mert így a betegek később alacsonyabb költséget jelentenek.