Gyurkity Péter
Nem korlátozzák az NSA lehallgatásait
Az ügynökség továbbra is számon tarthatja a telefonhívásokat és az azokat lebonyolítókat.
Az elmúlt néhány hónapban új reformjavaslat kapott szárnyra az Egyesült Államokban, ahol az Edward Snowden által kiszivárogtatott bizalmas dossziék alaposan kiverték a biztosítékot. Az NSA itt ugyan az illetékesek állítása szerint a telefonhívások tartalmát nem rögzíti, ám számon tartják, hogy kit és mikor hívtunk fel, beszélgetéseink mennyi ideig tartottak, stb. A javaslat nem ment át a szenátuson, így marad az eddigi jogkör.
A támogatók által USA Freedom Act névre keresztelt kezdeményezés értelmében az NSA a jövőben jóval komolyabb korlátokkal nézett volna szembe az adatok tömeges rögzítésekor. Az elmúlt nyolc évben ezt többnyire szabadon megtehették, a törvény azonban előírta volna, hogy megnevezzék a megfigyelni kívánt személyeket, akiknél felmerül a valamilyen idegen hatalommal való együttműködés gyanúja, ennek hiányában pedig bírósági engedély lett volna szükséges az adatok gyűjtéséhez. Az ezen adatok átadására felszólított vállalatok nyilvánosságra hozhatták volna, hogy pontosan hány esetben kaptak úgynevezett National Security Letter-t (NSL), míg most csak minden 250 ilyen dokumentum után közölhetik azok hozzátevőleges számát.
A nagyobb átláthatóság iránti igény ösztönözte a fontosabb IT-cégeket, így például az Apple, a Facebook, a Twitter, valamint a Google illetékeseit, hogy új koalícióba tömörüljenek, ezt pedig Reform Government Surveillance néven tartsák fenn, hogy közösen küzdjenek a javaslat elfogadásáért. A szenátusban azonban végül elbukott a kezdeményezés, mivel azt sokan túl szigorúnak tartották, mások pedig az átláthatóság helyett a biztonságot tartották inkább szem előtt.
Az NSA egyébként a Patriot Act részeként, az utóbbi nyolc évben gyűjtött tömegesen adatokat az USA-n belüli telefonhívásokról (is), bár a törvény nem teszi számukra lehetővé, hogy azok tartalmát is rögzítsék – ez utóbbit így valószínűleg brit kollégáik végzik el a számukra. Ezen rendelkezések jövő júniusban lejárnak, így egyelőre kérdéses, hogy mi váltja majd le a jövőben a mostani gyakorlatot, lesz tehát mire figyelnünk a témával foglalkozó híradásokban.
Az elmúlt néhány hónapban új reformjavaslat kapott szárnyra az Egyesült Államokban, ahol az Edward Snowden által kiszivárogtatott bizalmas dossziék alaposan kiverték a biztosítékot. Az NSA itt ugyan az illetékesek állítása szerint a telefonhívások tartalmát nem rögzíti, ám számon tartják, hogy kit és mikor hívtunk fel, beszélgetéseink mennyi ideig tartottak, stb. A javaslat nem ment át a szenátuson, így marad az eddigi jogkör.
A támogatók által USA Freedom Act névre keresztelt kezdeményezés értelmében az NSA a jövőben jóval komolyabb korlátokkal nézett volna szembe az adatok tömeges rögzítésekor. Az elmúlt nyolc évben ezt többnyire szabadon megtehették, a törvény azonban előírta volna, hogy megnevezzék a megfigyelni kívánt személyeket, akiknél felmerül a valamilyen idegen hatalommal való együttműködés gyanúja, ennek hiányában pedig bírósági engedély lett volna szükséges az adatok gyűjtéséhez. Az ezen adatok átadására felszólított vállalatok nyilvánosságra hozhatták volna, hogy pontosan hány esetben kaptak úgynevezett National Security Letter-t (NSL), míg most csak minden 250 ilyen dokumentum után közölhetik azok hozzátevőleges számát.
A nagyobb átláthatóság iránti igény ösztönözte a fontosabb IT-cégeket, így például az Apple, a Facebook, a Twitter, valamint a Google illetékeseit, hogy új koalícióba tömörüljenek, ezt pedig Reform Government Surveillance néven tartsák fenn, hogy közösen küzdjenek a javaslat elfogadásáért. A szenátusban azonban végül elbukott a kezdeményezés, mivel azt sokan túl szigorúnak tartották, mások pedig az átláthatóság helyett a biztonságot tartották inkább szem előtt.
Az NSA egyébként a Patriot Act részeként, az utóbbi nyolc évben gyűjtött tömegesen adatokat az USA-n belüli telefonhívásokról (is), bár a törvény nem teszi számukra lehetővé, hogy azok tartalmát is rögzítsék – ez utóbbit így valószínűleg brit kollégáik végzik el a számukra. Ezen rendelkezések jövő júniusban lejárnak, így egyelőre kérdéses, hogy mi váltja majd le a jövőben a mostani gyakorlatot, lesz tehát mire figyelnünk a témával foglalkozó híradásokban.