SG.hu
Le vagyunk maradva digitális zeneeladásban
A nemzetközi piacon már 50-50% a fizikai és a digitális zenei értékesítések megoszlása, Magyarországon még kb. 2/3-1/3 az arány.
A közelmúltban közzétette a 2014-es hangfelvétel-értékesítésekre vonatkozó piaci statisztikáit az iparág nemzetközi szervezete, az IFPI, és ezzel párhuzamosan hozta nyilvánosságra a hazai adatokat is a Magyar Hangfelvétel-kiadók Szövetsége (MAHASZ). Közleményük szerint a nemzetközi piacon a konszolidáció jelei mutatkoznak: mindösszesen 0,4%-ot esett a zeneértékesítés összbevétele. 8%-os növekedést mutatnak a jogdíj- és a szinkronizációs bevételek (a teljes bevételből kb.. 5, ill. 2%-ot tesznek ki), a digitális szegmens 7%-ot erősödött, a fizikai pedig 8-at gyengült. 2014-ben először fordul elő, hogy a teljes piacból egyenlő részt tudhatnak magukénak a fizikai és a digitális értékesítések! A fejlettebb piacok közül Svédország, Norvégia és az USA feltétlenül megemlítendő; ezeken a területeken a digitális értékesítések aránya 73,72, ill. 71%-ot tesz ki.
Magyarországon a fizikai értékesítések csökkenése 3%-os (a korábbi években megszokott 20-25% közötti csökkenés helyett), a digitális értékesítések viszont már a második évben mutatnak 50% körüli (tavaly 60, idén 49%) emelkedést. Igaz, nálunk továbbra is csak a teljes bevétel kb. 1/3-át teszik ki; ez hasonló a német és az osztrák adatokhoz - legalábbis arányaiban; volumenben messze elmarad. (Előbbi a 3., utóbbi a 16. legnagyobb piac a világon, Magyarország a 39.) A digitális bevételek kb. 3/4-e a streaming szolgáltatásokból származik; ezeken belül pedig közel egyenlő a megoszlás az előfizetések és a reklám alapú bevételek között. További érdekesség, hogy a digitális bevételek 96%-a a 10 legnagyobb szereplőhöz köthető (köztük a nagy nemzetközi cégek és néhány erős független hazai kiadó, ill. előadó), miközben a maradék 4%-on osztozik több száz jogosult.
A digitális zenei piac megoszlása 2014-ben
A 2014-es hosszú idő után az első olyan év Magyarországon, amikor az összbevételek nem csökkentek; és a fizikai értékesítések továbbra is tartó, de már kisebb mértékű csökkenését ellensúlyozni tudta a digitális bevételek erőteljes növekedése (annak ellenére, hogy - a fentiek szerint - továbbra is a fizikai formátumok teszik ki az értékesítések 2/3-át).
A közelmúltban közzétette a 2014-es hangfelvétel-értékesítésekre vonatkozó piaci statisztikáit az iparág nemzetközi szervezete, az IFPI, és ezzel párhuzamosan hozta nyilvánosságra a hazai adatokat is a Magyar Hangfelvétel-kiadók Szövetsége (MAHASZ). Közleményük szerint a nemzetközi piacon a konszolidáció jelei mutatkoznak: mindösszesen 0,4%-ot esett a zeneértékesítés összbevétele. 8%-os növekedést mutatnak a jogdíj- és a szinkronizációs bevételek (a teljes bevételből kb.. 5, ill. 2%-ot tesznek ki), a digitális szegmens 7%-ot erősödött, a fizikai pedig 8-at gyengült. 2014-ben először fordul elő, hogy a teljes piacból egyenlő részt tudhatnak magukénak a fizikai és a digitális értékesítések! A fejlettebb piacok közül Svédország, Norvégia és az USA feltétlenül megemlítendő; ezeken a területeken a digitális értékesítések aránya 73,72, ill. 71%-ot tesz ki.
Magyarországon a fizikai értékesítések csökkenése 3%-os (a korábbi években megszokott 20-25% közötti csökkenés helyett), a digitális értékesítések viszont már a második évben mutatnak 50% körüli (tavaly 60, idén 49%) emelkedést. Igaz, nálunk továbbra is csak a teljes bevétel kb. 1/3-át teszik ki; ez hasonló a német és az osztrák adatokhoz - legalábbis arányaiban; volumenben messze elmarad. (Előbbi a 3., utóbbi a 16. legnagyobb piac a világon, Magyarország a 39.) A digitális bevételek kb. 3/4-e a streaming szolgáltatásokból származik; ezeken belül pedig közel egyenlő a megoszlás az előfizetések és a reklám alapú bevételek között. További érdekesség, hogy a digitális bevételek 96%-a a 10 legnagyobb szereplőhöz köthető (köztük a nagy nemzetközi cégek és néhány erős független hazai kiadó, ill. előadó), miközben a maradék 4%-on osztozik több száz jogosult.
A digitális zenei piac megoszlása 2014-ben
A 2014-es hosszú idő után az első olyan év Magyarországon, amikor az összbevételek nem csökkentek; és a fizikai értékesítések továbbra is tartó, de már kisebb mértékű csökkenését ellensúlyozni tudta a digitális bevételek erőteljes növekedése (annak ellenére, hogy - a fentiek szerint - továbbra is a fizikai formátumok teszik ki az értékesítések 2/3-át).