Az exportkvóta januári eltörlése után az exportvámokat is felszámolja májustól Kína a ritkaföldfémek kereskedelmében - jelentette be a pénzügyminisztérium.

A 15-25 százalékos kiviteli vámokat bő tíz éve vetette ki a világ teljes készletének harminc százalékát birtokló, a globális termelés kilencven százalékát kezében tartó Kína a ritkaföldfémekre. Ez a gyűjtőnév 17 fémet - többek közt a tungstent vagy a molibdént - összesít, melyeket elsősorban a high-tech szektorban, például okostelefonok, rakétarendszerek vagy hibrid autók, szélturbinák gyártásánál használnak fel.

Kína 2003-ban a kitermelés magas költségeire és annak környezeti hatásaira hivatkozva vezette be az export mennyiségének korlátját. A más források és alternatívák felé forduló külföldi vásárlók elmaradása, és a 2008-as világválság után kifejezetten lanyhuló globális piac már évek óta szükségtelenné tette a kvótát, melynek felső határát évek óta nem érte el a kereslet.

A vámok májusi eltörlésétől a kivitel fellendülését várják a kínai sajtóban nyilatkozó szakértők, akik szerint a lépés akár 20-25 százalékos árcsökkenéshez is vezethet a világpiacon és a felhalmozódott hazai készletek apasztásában segít majd. Emellett a verseny fokozódásával a kínai iparági konszolidációt is segíti majd, melyet az illegális bányászat, a csempészet, a kutatás-fejlesztés hiánya is szükségessé tesz. Az iparág átalakítása tavaly év végén kezdődött, mikor is a hat legnagyobb ritkaföldfém-kereskedő csoportból három egyesült, és további összeolvadásokra lehet számítani idén is.

A teljes árkontrollt ugyanakkor legvalószínűbb, hogy nem adja fel Kína - azt az exportvámok mellett környezeti- és forrásadó megfizettetésével tartja kézben.