MTI
Oroszországot kizárhatják a SWIFT rendszerből
Oroszországot ki lehet ugyan zárni a SWIFT nemzetközi bankközi pénzforgalmi rendszerből, de ez kétélű fegyver, amely mindannyiunkat veszélyeztetne - mondta Grzegorz Schetyna lengyel külügyminiszter azon a közös sajtóértekezleten, melyet Philip Hammonddal, a brit külügyi tárca vezetőjével Varsóban tartott.
Schetyna szerint a tárgyalások fő témája az ukrajnai helyzet volt, Lengyelországnak és az Egyesült Királyságnak egységes álláspontot képvisel a minszki tűzszüneti megállapodás megvalósítására irányuló uniós lépéseket illetően. Aláhúzta: a kelet-ukrajnai helyzet rendezését csak az európai államok közös fellépése az Oroszoroszággal szemben folytatott „nagyon kemény és hatékony politika” kényszerítheti ki. A SWIFT-rendszerből való esetleges kizárást - mint az ukrán válsággal kapcsolatban Oroszországgal szembeni további lehetséges szankciók egyikét - egy újságírói kérdés firtatta. Schetyna válaszában elmondta: a szankciók közül a nemzetközi bankközi pénzforgalmi rendszerből való kizárás „atomfegyvernek, végső megoldásnak számít”. Ezt megelőzően sok más szankció jöhet még számításba - tette hozzá.
Hammond ezzel kapcsolatban kifejtette: elsősorban az Egyesült Államok fontolgatja ezt a "szélsőséges lépést". A brit miniszter annak a véleménynek adott hangot, hogy az Európai Uniónak most elsősorban azt kell elemeznie, milyen hatással lennének az Oroszországgal szembeni esetleges további szankciók "nemcsak az orosz, hanem a világgazdaság egészére". Mint mondta, az Egyesült Királyság készen áll az esetleges új szankciók bevezetésére, melyeket gyors eljárás keretében lehetne bevezetni. Kifejtette, az uniós szankciók harmadik köre akkor esedékes, ha a minszki tűzszüneti megállapodás véglegesen kudarcot vallana, illetve, ha sor kerülne a kelet-ukrajnai Mariupol megtámadására.
A már kivetett uniós szankciókra vonatkozóan a brit külügyminiszter kifejtette: ezeket a minszki megállapodás „teljes megvalósításáig” kell fenntartani. Hammond szerint a megállapodást Oroszország annak megkötése után „szinte azonnal meg is szegte”. Az ukrán hadsereg támogatásával kapcsolatban mindketten annak fontosságát hangsúlyozták, hogy országaik a NATO-misszión belül folytatandó altiszti és tiszti képzést segítik elő. Hammond kilátásba helyezte, hogy az Egyesült Királyság a kiképzésben még intenzívebben venne részt. Mint mondta, országa halált nem okozó felszerelést is szállít Ukrajnának, más harci felszerelés szállítására most nem számít. Mindkét politikus ugyanakkor az ukrajnai reformok hatékony uniós támogatását is szorgalmazta.
A miniszterek az Iszlám Állam kérdését is érintették. Schetyna annak a reményének adott hangot, hogy a nyugati államok olyan döntéseket hoznak, amelyek a követekező hónapokban megfékezik az Iszlám Állam térnyerését, és megmutatják, hogy a nyugat „hatásos harcot” tud vállalni a terrorizmus terjedő veszélyével szemben. A miniszterek megbeszélést folytattak az európai intézmények további megreformálásáról is. Schetyna utalt arra, hogy az EU-nak az eddiginél hatékonyabb szervezetnek kell lennie, amely gyorsabban reagál a jelenlegi kihívásokra.
Schetyna szerint a tárgyalások fő témája az ukrajnai helyzet volt, Lengyelországnak és az Egyesült Királyságnak egységes álláspontot képvisel a minszki tűzszüneti megállapodás megvalósítására irányuló uniós lépéseket illetően. Aláhúzta: a kelet-ukrajnai helyzet rendezését csak az európai államok közös fellépése az Oroszoroszággal szemben folytatott „nagyon kemény és hatékony politika” kényszerítheti ki. A SWIFT-rendszerből való esetleges kizárást - mint az ukrán válsággal kapcsolatban Oroszországgal szembeni további lehetséges szankciók egyikét - egy újságírói kérdés firtatta. Schetyna válaszában elmondta: a szankciók közül a nemzetközi bankközi pénzforgalmi rendszerből való kizárás „atomfegyvernek, végső megoldásnak számít”. Ezt megelőzően sok más szankció jöhet még számításba - tette hozzá.
Hammond ezzel kapcsolatban kifejtette: elsősorban az Egyesült Államok fontolgatja ezt a "szélsőséges lépést". A brit miniszter annak a véleménynek adott hangot, hogy az Európai Uniónak most elsősorban azt kell elemeznie, milyen hatással lennének az Oroszországgal szembeni esetleges további szankciók "nemcsak az orosz, hanem a világgazdaság egészére". Mint mondta, az Egyesült Királyság készen áll az esetleges új szankciók bevezetésére, melyeket gyors eljárás keretében lehetne bevezetni. Kifejtette, az uniós szankciók harmadik köre akkor esedékes, ha a minszki tűzszüneti megállapodás véglegesen kudarcot vallana, illetve, ha sor kerülne a kelet-ukrajnai Mariupol megtámadására.
A már kivetett uniós szankciókra vonatkozóan a brit külügyminiszter kifejtette: ezeket a minszki megállapodás „teljes megvalósításáig” kell fenntartani. Hammond szerint a megállapodást Oroszország annak megkötése után „szinte azonnal meg is szegte”. Az ukrán hadsereg támogatásával kapcsolatban mindketten annak fontosságát hangsúlyozták, hogy országaik a NATO-misszión belül folytatandó altiszti és tiszti képzést segítik elő. Hammond kilátásba helyezte, hogy az Egyesült Királyság a kiképzésben még intenzívebben venne részt. Mint mondta, országa halált nem okozó felszerelést is szállít Ukrajnának, más harci felszerelés szállítására most nem számít. Mindkét politikus ugyanakkor az ukrajnai reformok hatékony uniós támogatását is szorgalmazta.
A miniszterek az Iszlám Állam kérdését is érintették. Schetyna annak a reményének adott hangot, hogy a nyugati államok olyan döntéseket hoznak, amelyek a követekező hónapokban megfékezik az Iszlám Állam térnyerését, és megmutatják, hogy a nyugat „hatásos harcot” tud vállalni a terrorizmus terjedő veszélyével szemben. A miniszterek megbeszélést folytattak az európai intézmények további megreformálásáról is. Schetyna utalt arra, hogy az EU-nak az eddiginél hatékonyabb szervezetnek kell lennie, amely gyorsabban reagál a jelenlegi kihívásokra.