SG.hu
Az okostelefon simogatása nem jelent digitális írástudást
Nem kell sokat keresgélni a világhálón, hogy a Youtube-on totyogó kisgyerekeket vagy háziállatokat láthassunk iPad-et használni. Pedig a kép, amit sugallnak ezek a videók, a közhiedelem, hogy a gyerekek, a fiatalok önmaguktól, tanulás nélkül képesek kezelni a digitális eszközöket hamis.
Lorna Walker, a londoni Regent's University Business School szakértője szerint téves az az elképzelés, miszerint a fiatalok automatikusan jól használják a digitális eszközöket. Valójában semmivel sem jobbak benne másoknál. Az informatika, a digitális írástudás nem veleszületett adottság, hanem olyan képesség, amit meg kell szerezni, meg kell tanulni, hiszen senki nem születik úgy, hogy tudja használni egy táblázatkezelő vagy egy szövegszerkesztő programot. Mégis, tartja magát a digitális bennszülöttekről alkotott téves elképzelés. Annak ellenére, hogy a modern munkahelyeken elvárás, hogy a dolgozók tudjanak dokumentumokat létrehozni és azokat kezelni, kommunikálni és akár külsős kollégákkal is együttműködni, azt hiszik, hogy ez magától menni fog – hívja fel a figyelmet Szedlmayer Bea, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) szakértője.
Érdemes tudatosítani, az, hogy valaki képes kezelni az okostelefont és a közösségi oldalakon beszélget a barátaival, az még közel sem jelenti, hogy digitális írástudó az illető. Gond az is, hogy a "digitális írástudás", mint fogalom nincs definiálva, gyakorlatilag bármi érthető alatta. A szakértő szerint mindez azért is nagy baj, mert a média és a döntéshozók a tévképzetnek megfelelően kezelik a fiatalokat. Ez pedig rosszul érinti majd őket karrierépítésük során, hiszen valójában nincs meg az a velük született tudásuk, amit feltételeznek róluk. És ami még rosszabb, sokszor e hiányosságuknak nincsenek is tudatában.
A téves elképzelések tehát nagyon hátrányosan érinthetik a fiatalokat. A megoldás része lehet, ha az oktatáspolitika megfelelő hozzáállással lehetőséget biztosít számukra a valós munkahelyi igényekhez való felzárkózáshoz. Az NJSZT szakértője szerint a digitális írástudás európai tanúsítványa, az Európai Számítógép-használói Jogosítvány (ECDL) valóban azt a tudást nyújtja, amit egy mai munkahely elvár. De ehhez meg kell tenni a megfelelő lépéseket. El kell menni tanulni, az iskoláknak, munkahelyeknek, hatóságoknak pedig biztosítaniuk kell azt, hogy ezt minél többen megtehessék.
Az NJSZT előremutató döntésként, és a digitális írástudás szükségességének felismeréseként értékeli a kötelező oktatás bevezetését előíró miniszteri rendeletet (Magyar Közlöny 2015. január 15. -- 1/2015. (I. 14.) MvM rendelet), amely lényegében az ECDL-típusú tudást vár el a felsőoktatásban a közszolgálati és közigazgatási, a rendészeti, a katonai és a nemzetbiztonsági szakirányon tanulók számára. Az NJSZT azt javasolja, hogy minden egyetemistának és főiskolásnak kötelező legyen az ECDL szintű tudás megszerzése.
Lorna Walker, a londoni Regent's University Business School szakértője szerint téves az az elképzelés, miszerint a fiatalok automatikusan jól használják a digitális eszközöket. Valójában semmivel sem jobbak benne másoknál. Az informatika, a digitális írástudás nem veleszületett adottság, hanem olyan képesség, amit meg kell szerezni, meg kell tanulni, hiszen senki nem születik úgy, hogy tudja használni egy táblázatkezelő vagy egy szövegszerkesztő programot. Mégis, tartja magát a digitális bennszülöttekről alkotott téves elképzelés. Annak ellenére, hogy a modern munkahelyeken elvárás, hogy a dolgozók tudjanak dokumentumokat létrehozni és azokat kezelni, kommunikálni és akár külsős kollégákkal is együttműködni, azt hiszik, hogy ez magától menni fog – hívja fel a figyelmet Szedlmayer Bea, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) szakértője.
Érdemes tudatosítani, az, hogy valaki képes kezelni az okostelefont és a közösségi oldalakon beszélget a barátaival, az még közel sem jelenti, hogy digitális írástudó az illető. Gond az is, hogy a "digitális írástudás", mint fogalom nincs definiálva, gyakorlatilag bármi érthető alatta. A szakértő szerint mindez azért is nagy baj, mert a média és a döntéshozók a tévképzetnek megfelelően kezelik a fiatalokat. Ez pedig rosszul érinti majd őket karrierépítésük során, hiszen valójában nincs meg az a velük született tudásuk, amit feltételeznek róluk. És ami még rosszabb, sokszor e hiányosságuknak nincsenek is tudatában.
A téves elképzelések tehát nagyon hátrányosan érinthetik a fiatalokat. A megoldás része lehet, ha az oktatáspolitika megfelelő hozzáállással lehetőséget biztosít számukra a valós munkahelyi igényekhez való felzárkózáshoz. Az NJSZT szakértője szerint a digitális írástudás európai tanúsítványa, az Európai Számítógép-használói Jogosítvány (ECDL) valóban azt a tudást nyújtja, amit egy mai munkahely elvár. De ehhez meg kell tenni a megfelelő lépéseket. El kell menni tanulni, az iskoláknak, munkahelyeknek, hatóságoknak pedig biztosítaniuk kell azt, hogy ezt minél többen megtehessék.
Az NJSZT előremutató döntésként, és a digitális írástudás szükségességének felismeréseként értékeli a kötelező oktatás bevezetését előíró miniszteri rendeletet (Magyar Közlöny 2015. január 15. -- 1/2015. (I. 14.) MvM rendelet), amely lényegében az ECDL-típusú tudást vár el a felsőoktatásban a közszolgálati és közigazgatási, a rendészeti, a katonai és a nemzetbiztonsági szakirányon tanulók számára. Az NJSZT azt javasolja, hogy minden egyetemistának és főiskolásnak kötelező legyen az ECDL szintű tudás megszerzése.