SG.hu·
Egyre több informatikus diplomát adnak ki Amerikában, de csökken ezek értéke
Egyre könnyebb informatikai diplomát szerezni az Egyesült Államokban, miközben egyre több kérdés merül fel a végzettségek valódi értékével kapcsolatban.
Rexburg egy 40 ezres egyetemi város a Yellowstone Nemzeti Park közelében, Idaho államban. Első pillantásra meglepőnek tűnhet az informatikai képzések itteni robbanásszerű növekedése. A város ad otthont a Brigham Young University-Idahónak, amely a Utah állambeli BYU testvérintézménye. A környéken alig találhatók technológiai munkahelyek, szinte nincsenek kockázati tőkéből finanszírozott startupok, és a szabadalmi aktivitás is csekély. Ennek ellenére az egyetem 2024-ben több mint 2000 számítástechnikai és információtudományi diplomát adott ki, amivel az országos rangsor 16. helyére került, olyan neves intézményeket megelőzve, mint a Carnegie Mellon University, a Massachusetts Institute of Technology vagy a Stanford University.
Az előretörés tempója különösen gyors. Míg 2022-ben az intézmény - amely a jelentkezők 96 százalékát felveszi, és hallgatóinak több mint felét online oktatja - mindössze 639 ilyen diplomát adott ki, addig két évvel később már több mint háromszor ennyit. A BYU-Idaho története azonban korántsem egyedi. A számítástechnika és információtudomány ma már az Egyesült Államok negyedik legnépszerűbb tanulmányi területe, és az elmúlt évtizedben hat és félszer gyorsabban növekedett, mint az átlagos egyetemi szakok. Az amerikai oktatási minisztérium adatai alapján végzett elemzések szerint a növekedés legnagyobb részéért azok az intézmények felelősek, amelyek elsősorban online oktatást kínálnak, és rendkívül megengedő felvételi politikát alkalmaznak.
Az amerikai oktatási minisztérium 2012-2013-ban kezdte gyűjteni a távoktatással kapcsolatos adatokat. Azóta azoknál az egyetemeknél, ahol a hallgatók több mint fele online tanul, az informatikai diplomák száma évente átlagosan 8 százalékkal nőtt. A legkevésbé szelektív intézmények alsó ötödében ez az arány 11 százalék volt, míg azoknál az egyetemeknél, amelyek egyszerre kínálnak széles körű online képzést és könnyű bejutást, a növekedés meghaladta az évi 14 százalékot.
A BYU-Idahóhoz hasonlóan sok más intézmény is látványos ugrást tapasztalt az elmúlt években. A texasi University of North Texas esetében 2022 és 2024 között megháromszorozódott a számítástechnikai és információtudományi végzettek száma. A kansasi Wichita State University esetében négyszeresére nőtt ez a mutató. Az indianapolisi MyComputerCareer rövid távú informatikai képesítéseket kínáló intézményében pedig közel hatszoros növekedést mértek. Bár az informatikai végzettségek általában minden szinten egyre népszerűbbek, a leggyorsabban a rövid programok terjednek, beleértve azokat a mesterképzéseket is, amelyeket akár hat hónap alatt el lehet végezni.
A növekedés egyik magyarázata a munkaerőpiacban keresendő. Az elmúlt években erős kereslet mutatkozott a szoftvermérnökök és más technológiai szakemberek iránt, ami jelentős béremelkedést eredményezett. 2024-ben a frissen végzett számítástechnikai és információtudományi diplomások medián kezdőfizetése 89 ezer dollár volt. A mesterfokozattal rendelkezők esetében ez az összeg meghaladta a 106 ezer dollárt. A fellendüléshez ugyanakkor az egyetemek üzleti modelljének változása is hozzájárulhat. Hosszú évtizedeken át a legtöbb intézmény kreditalapon számolta fel a tandíjat, és korlátozta, hogy a hallgatók egyszerre hány kurzust vehessenek fel. Ez azon a feltételezésen alapult, hogy a diákok munkabírása véges. Egyre több egyetem kínál azonban úgynevezett kompetenciaalapú képzéseket, ahol a hallgatók egy félévre fix díjat fizetnek, és ezalatt tetszőleges ütemben haladhatnak. Egy diploma megszerzése így akár hónapok, szélsőséges esetben hetek kérdése lehet.
Ebben a folyamatban a mesterséges intelligencia megjelenése is fontos szerepet játszhat. Az oktatók gyakorlatilag minden tudományterületen küzdenek az MI segítségével történő csalás visszaszorításával. A jelek szerint azonban az informatikai hallgatók használják legintenzívebben ezeket az eszközöket. Egy nemrégiben publikált kutatásban Igor Chirikov, a kaliforniai Berkeley Egyetem kutatója és munkatársai több mint 95 ezer hallgató adatait elemezték 20 felsőoktatási intézményből. A vizsgálat szerint a számítástechnika szakos diákok 62 százaléka rendszeresen használ generatív MI rendszereket, miközben az összes hallgató körében ez az arány csupán 37 százalék. Az MI-t használó informatikus hallgatók közül minden tizedik elismerte, hogy csalásra is alkalmazta a technológiát.
Az online oktatás ráadásul jelentősen megnehezíti az ilyen visszaélések felderítését. Ha ehhez hozzávesszük a korlátlan kurzusterhelést biztosító képzési modelleket, akkor az MI könnyen olyan eszközzé válhat, amely lehetővé teszi a hallgatók számára, hogy rekordidő alatt teljesítsék tanulmányaikat. Nem biztos, hogy véletlen egybeesés: a számítástechnikai diplomák számának ugrásszerű növekedése éppen 2022 után gyorsult fel, amikor megjelent a ChatGPT.
Mindez kellemetlen helyzetbe hozza a leendő szoftvermérnököket. Egyre több bizonyíték utal arra, hogy miközben a mesterséges intelligencia növeli az informatikai végzettséggel rendelkező pályakezdők számát, egyúttal csökkentheti is az irántuk mutatkozó keresletet. Az MI ugyanis egyre több olyan feladatot képes elvégezni, amely korábban belépő szintű fejlesztők munkájának számított.
Ha ezek a trendek folytatódnak, könnyen előállhat az a paradox helyzet, hogy egyre több hallgató éppen a mesterséges intelligencia segítségével szerzi meg a képesítését egy olyan szakmában, amelynek jövőjét maga a mesterséges intelligencia fenyegeti. Az informatikai diploma továbbra is értékes lehet, de egyre fontosabb kérdéssé válik, hogy a hallgatók valódi tudást és gyakorlati készségeket szereznek-e, vagy csupán gyorsabban jutnak hozzá egy papírhoz egy olyan időszakban, amikor a technológiai munkaerőpiac alapvető átalakuláson megy keresztül.
Rexburg egy 40 ezres egyetemi város a Yellowstone Nemzeti Park közelében, Idaho államban. Első pillantásra meglepőnek tűnhet az informatikai képzések itteni robbanásszerű növekedése. A város ad otthont a Brigham Young University-Idahónak, amely a Utah állambeli BYU testvérintézménye. A környéken alig találhatók technológiai munkahelyek, szinte nincsenek kockázati tőkéből finanszírozott startupok, és a szabadalmi aktivitás is csekély. Ennek ellenére az egyetem 2024-ben több mint 2000 számítástechnikai és információtudományi diplomát adott ki, amivel az országos rangsor 16. helyére került, olyan neves intézményeket megelőzve, mint a Carnegie Mellon University, a Massachusetts Institute of Technology vagy a Stanford University.
Az előretörés tempója különösen gyors. Míg 2022-ben az intézmény - amely a jelentkezők 96 százalékát felveszi, és hallgatóinak több mint felét online oktatja - mindössze 639 ilyen diplomát adott ki, addig két évvel később már több mint háromszor ennyit. A BYU-Idaho története azonban korántsem egyedi. A számítástechnika és információtudomány ma már az Egyesült Államok negyedik legnépszerűbb tanulmányi területe, és az elmúlt évtizedben hat és félszer gyorsabban növekedett, mint az átlagos egyetemi szakok. Az amerikai oktatási minisztérium adatai alapján végzett elemzések szerint a növekedés legnagyobb részéért azok az intézmények felelősek, amelyek elsősorban online oktatást kínálnak, és rendkívül megengedő felvételi politikát alkalmaznak.
Az amerikai oktatási minisztérium 2012-2013-ban kezdte gyűjteni a távoktatással kapcsolatos adatokat. Azóta azoknál az egyetemeknél, ahol a hallgatók több mint fele online tanul, az informatikai diplomák száma évente átlagosan 8 százalékkal nőtt. A legkevésbé szelektív intézmények alsó ötödében ez az arány 11 százalék volt, míg azoknál az egyetemeknél, amelyek egyszerre kínálnak széles körű online képzést és könnyű bejutást, a növekedés meghaladta az évi 14 százalékot.
A BYU-Idahóhoz hasonlóan sok más intézmény is látványos ugrást tapasztalt az elmúlt években. A texasi University of North Texas esetében 2022 és 2024 között megháromszorozódott a számítástechnikai és információtudományi végzettek száma. A kansasi Wichita State University esetében négyszeresére nőtt ez a mutató. Az indianapolisi MyComputerCareer rövid távú informatikai képesítéseket kínáló intézményében pedig közel hatszoros növekedést mértek. Bár az informatikai végzettségek általában minden szinten egyre népszerűbbek, a leggyorsabban a rövid programok terjednek, beleértve azokat a mesterképzéseket is, amelyeket akár hat hónap alatt el lehet végezni.
A növekedés egyik magyarázata a munkaerőpiacban keresendő. Az elmúlt években erős kereslet mutatkozott a szoftvermérnökök és más technológiai szakemberek iránt, ami jelentős béremelkedést eredményezett. 2024-ben a frissen végzett számítástechnikai és információtudományi diplomások medián kezdőfizetése 89 ezer dollár volt. A mesterfokozattal rendelkezők esetében ez az összeg meghaladta a 106 ezer dollárt. A fellendüléshez ugyanakkor az egyetemek üzleti modelljének változása is hozzájárulhat. Hosszú évtizedeken át a legtöbb intézmény kreditalapon számolta fel a tandíjat, és korlátozta, hogy a hallgatók egyszerre hány kurzust vehessenek fel. Ez azon a feltételezésen alapult, hogy a diákok munkabírása véges. Egyre több egyetem kínál azonban úgynevezett kompetenciaalapú képzéseket, ahol a hallgatók egy félévre fix díjat fizetnek, és ezalatt tetszőleges ütemben haladhatnak. Egy diploma megszerzése így akár hónapok, szélsőséges esetben hetek kérdése lehet.
Ebben a folyamatban a mesterséges intelligencia megjelenése is fontos szerepet játszhat. Az oktatók gyakorlatilag minden tudományterületen küzdenek az MI segítségével történő csalás visszaszorításával. A jelek szerint azonban az informatikai hallgatók használják legintenzívebben ezeket az eszközöket. Egy nemrégiben publikált kutatásban Igor Chirikov, a kaliforniai Berkeley Egyetem kutatója és munkatársai több mint 95 ezer hallgató adatait elemezték 20 felsőoktatási intézményből. A vizsgálat szerint a számítástechnika szakos diákok 62 százaléka rendszeresen használ generatív MI rendszereket, miközben az összes hallgató körében ez az arány csupán 37 százalék. Az MI-t használó informatikus hallgatók közül minden tizedik elismerte, hogy csalásra is alkalmazta a technológiát.
Az online oktatás ráadásul jelentősen megnehezíti az ilyen visszaélések felderítését. Ha ehhez hozzávesszük a korlátlan kurzusterhelést biztosító képzési modelleket, akkor az MI könnyen olyan eszközzé válhat, amely lehetővé teszi a hallgatók számára, hogy rekordidő alatt teljesítsék tanulmányaikat. Nem biztos, hogy véletlen egybeesés: a számítástechnikai diplomák számának ugrásszerű növekedése éppen 2022 után gyorsult fel, amikor megjelent a ChatGPT.
Mindez kellemetlen helyzetbe hozza a leendő szoftvermérnököket. Egyre több bizonyíték utal arra, hogy miközben a mesterséges intelligencia növeli az informatikai végzettséggel rendelkező pályakezdők számát, egyúttal csökkentheti is az irántuk mutatkozó keresletet. Az MI ugyanis egyre több olyan feladatot képes elvégezni, amely korábban belépő szintű fejlesztők munkájának számított.
Ha ezek a trendek folytatódnak, könnyen előállhat az a paradox helyzet, hogy egyre több hallgató éppen a mesterséges intelligencia segítségével szerzi meg a képesítését egy olyan szakmában, amelynek jövőjét maga a mesterséges intelligencia fenyegeti. Az informatikai diploma továbbra is értékes lehet, de egyre fontosabb kérdéssé válik, hogy a hallgatók valódi tudást és gyakorlati készségeket szereznek-e, vagy csupán gyorsabban jutnak hozzá egy papírhoz egy olyan időszakban, amikor a technológiai munkaerőpiac alapvető átalakuláson megy keresztül.