SG.hu·
Japán háborús bűnösök vallomásai kerülnek az internetre
Japán háborús bűnösök vallomásait kezdték nyilvánosságra hozni csütörtökön Kínában, olyanokét, akiket a második világháború után állítottak katonai bíróság elé és ítéltek el - adta hírül az állami archívumok központi hivatala.
A negyvenöt japán katona kézzel írt vallomása és ezek kínai, illetve angol nyelvű fordításai a hivatal weboldalán lesznek olvashatók - jelentette be Li Minghua, az intézmény helyettes vezetője. Mint mondta, e dokumentumok, amelyekből naponta egyet tesznek fel a világhálóra, vitathatatlan bizonyítékai Japán erőszakos terjeszkedésének, a megszállók által a kínaiak ellen elkövetett szörnyű bűncselekményeknek.
Az iratok azoknak a pereknek a dokumentációjából származnak, amelyek során bizonyítást nyert, hogy a 45 katona többek közt gyilkosságokban, mérges gázok használatában, nők megerőszakolásában volt bűnös - hangzott el. Az elsőként publikáltak Keiku Szuzuki főparancsnoktól származnak, aki 5470 civil haláláért, százak megerőszakolásáért és vízforrások kolerabaktériummal történő szándékos szennyezéséért volt felelős.
"A japán miniszterelnök, Abe Sindzó hivatalba kerülése óta semmibe veszi a történelmi igazságot, az emberi lelkiismeretet, a feketét nyíltan fehérnek állítja be, félrevezeti a közvéleményt, tisztára mossa japán gyarmati múltját, az erőszakot" - fogalmazott Li újságírók előtt. Hozzátette, hogy Sindzó mindezzel kétségbe vonja a második világháború végeredményét, megkérdőjelezi a háború utáni nemzetközi rendet.
Az állami intézmény magyarázata szerint a második kínai-japán háború kezdetét jelentő 1937. július 7-i (Lugou-hídi) incidens közelgő évfordulója előtt azzal a céllal publikálják a dokumentumokat, hogy emlékeztessenek a történelemre, hogy hasonló tragédiák a jövőben ne fordulhassanak elő. Kínai - és Dél-Korea - nem hagyta szó nélkül, hogy Abe Sindzó és kormányának tagjai felkeresték a második világháború japán főbűnöseinek is emléket állító Jaszukuni szentélyt.
Peking válaszul, érezhetően egyfajta bizonyításkényszerből nemzetközi hatású "ismeretterjesztő" hadjáratba kezdett, amit a nem kínai média gyakran "Japán-ellenes propagandaként" értelmez. Ennek része az is, hogy Kína nemrégiben kezdeményezte olyan dokumentumoknak a felvételét az ENSZ UNESCO szervezetének Világemlékezet Listájára, amelyek a 2. világháborúban szexrabszolgaságra ítélt nőkkel kapcsolatosak. Egyes történészek 200 ezerre teszik az 1932 és 1945 között a japán hadsereg bordélyaiba kényszerített nők számát.
Kínában az elmúlt napokban különös gyanakvással figyelték és intenzíven kommentálták azt a friss tokiói döntést, miszerint a szigetország pacifista alkotmányának újraértelmezésével engedélyezi haderejének bevetését akár más országok védelmében is. Peking szerint a térség országainak és a nemzetközi közösségnek éberen kell figyelnie a fejleményeket.
A negyvenöt japán katona kézzel írt vallomása és ezek kínai, illetve angol nyelvű fordításai a hivatal weboldalán lesznek olvashatók - jelentette be Li Minghua, az intézmény helyettes vezetője. Mint mondta, e dokumentumok, amelyekből naponta egyet tesznek fel a világhálóra, vitathatatlan bizonyítékai Japán erőszakos terjeszkedésének, a megszállók által a kínaiak ellen elkövetett szörnyű bűncselekményeknek.
Az iratok azoknak a pereknek a dokumentációjából származnak, amelyek során bizonyítást nyert, hogy a 45 katona többek közt gyilkosságokban, mérges gázok használatában, nők megerőszakolásában volt bűnös - hangzott el. Az elsőként publikáltak Keiku Szuzuki főparancsnoktól származnak, aki 5470 civil haláláért, százak megerőszakolásáért és vízforrások kolerabaktériummal történő szándékos szennyezéséért volt felelős.
"A japán miniszterelnök, Abe Sindzó hivatalba kerülése óta semmibe veszi a történelmi igazságot, az emberi lelkiismeretet, a feketét nyíltan fehérnek állítja be, félrevezeti a közvéleményt, tisztára mossa japán gyarmati múltját, az erőszakot" - fogalmazott Li újságírók előtt. Hozzátette, hogy Sindzó mindezzel kétségbe vonja a második világháború végeredményét, megkérdőjelezi a háború utáni nemzetközi rendet.
Az állami intézmény magyarázata szerint a második kínai-japán háború kezdetét jelentő 1937. július 7-i (Lugou-hídi) incidens közelgő évfordulója előtt azzal a céllal publikálják a dokumentumokat, hogy emlékeztessenek a történelemre, hogy hasonló tragédiák a jövőben ne fordulhassanak elő. Kínai - és Dél-Korea - nem hagyta szó nélkül, hogy Abe Sindzó és kormányának tagjai felkeresték a második világháború japán főbűnöseinek is emléket állító Jaszukuni szentélyt.
Peking válaszul, érezhetően egyfajta bizonyításkényszerből nemzetközi hatású "ismeretterjesztő" hadjáratba kezdett, amit a nem kínai média gyakran "Japán-ellenes propagandaként" értelmez. Ennek része az is, hogy Kína nemrégiben kezdeményezte olyan dokumentumoknak a felvételét az ENSZ UNESCO szervezetének Világemlékezet Listájára, amelyek a 2. világháborúban szexrabszolgaságra ítélt nőkkel kapcsolatosak. Egyes történészek 200 ezerre teszik az 1932 és 1945 között a japán hadsereg bordélyaiba kényszerített nők számát.
Kínában az elmúlt napokban különös gyanakvással figyelték és intenzíven kommentálták azt a friss tokiói döntést, miszerint a szigetország pacifista alkotmányának újraértelmezésével engedélyezi haderejének bevetését akár más országok védelmében is. Peking szerint a térség országainak és a nemzetközi közösségnek éberen kell figyelnie a fejleményeket.