MTI
Segítené az elektronikus fizetési módok elterjedését az NGM
Fontos szakpolitikai feladat az új fizetési megoldások kereteinek biztosítása, mert ezek a fizetési módok alacsony költségűek, gyorsak és idomulnak a fogyasztói igényekhez - mondta Balogh László, a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős helyettes államtitkára.
A Napi Gazdaság Modern fizetési megoldások című rendezvényén Balogh László kiemelte: Magyarországon 2013 második felében folytatódott az elektronikus fizetési módok elterjedése, miközben a készpénzfelvételi tranzakciók száma csökkent. Fejlődött a fizetésikártya-elfogadó hálózat is: a terminálok száma 4,6 százalékkal nőtt fél év alatt, és a terminálok 36 százaléka már érintésmentes kártyákat is elfogad. Tavaly bővült a kártyákkal lebonyolított vásárlások száma, és dinamikusan nőtt az internetes vásárlások aránya, ugyanakkor a készpénzfelvételek értéke messze meghaladja a kártyás vásárlásokét, vagyis van hová fejlődni - hívta fel a figyelmet a helyettes államtitkár.
Balogh László szerint fontos az ügyfélpénzek védelme, a nyomon követhetőség, az adatvédelem, a verseny elősegítése, valamint a biztonság. Hozzáfűzte, a szabályozásnak nem szabad drágítania vagy ellehetetlenítenie a szolgáltatásokat, de a fogyasztókat is kellőképpen védeni kell. A helyettes államtitkár kifejtette, egy modern gazdaságban a tágan értelmezett fizetési rendszereknek vannak költségei, az igazi kérdés az, hogy a készpénz használatból az elektronikus fizetési módok felé elmozdulva hogyan lehet egy optimális, nemzetgazdasági szempontból költséghatékony rendszert kialakítani.
Balogh László elmondta: az a fizetési rendszer nevezhető optimálisnak, amelyik költséghatékony, megfelel a reálgazdaság igényeinek, vagyis például igazodik a kereskedelmi forgalomhoz, a helyszínhez, az áru típusához, emellett gyors és nemzetközi fizetéseket is lehetővé tesz. Úgy vélte, a készpénzhasználat komoly költségeket jelent az elektronikus fizetéssel szemben például az őrzésen, tároláson, szállításon, vagy a hamisítás elleni védelmen keresztül. Ennek össztársadalmi költsége éves szinten 309 milliárd forint, amiből akár 60 milliárdot is meg lehetne spórolni. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy az elektronikus fizetési módoknak is van költségük, például az üzemfolyamatosság biztosítása vagy az adatvédelem, de ezek a költségek nem haladják meg a készpénzhasználatáét.
Balogh László szerint szorgalmazni kell a kártyahasználat és a készpénzmentes fizetési eszközök térnyerését, a készpénzhasználat mérséklése "perspektivikus stratégiai célkitűzés", mivel a túlzott készpénzhasználat nemzetgazdasági hátrányokkal járhat. A szakember ugyanakkor hozzátette: az optimális fizetési rendszer kialakítása nem csupán szakpolitikai kérdés, nagyban függ az adott gazdaság relatív fejlettségétől, a pénzügyi rendszerrel kapcsolatos aktuális bizalomtól, a szürke-feketegazdaság tényleges súlyától, a pénzügyi kultúra általános szintjétől, és a nemzetközi környezettől. Hozzáfűzte: a fizetési rendszer zavartalan működéséért és felügyeletéért a Magyar Nemzeti Bank viseli az elsődleges felelősséget.
A Napi Gazdaság Modern fizetési megoldások című rendezvényén Balogh László kiemelte: Magyarországon 2013 második felében folytatódott az elektronikus fizetési módok elterjedése, miközben a készpénzfelvételi tranzakciók száma csökkent. Fejlődött a fizetésikártya-elfogadó hálózat is: a terminálok száma 4,6 százalékkal nőtt fél év alatt, és a terminálok 36 százaléka már érintésmentes kártyákat is elfogad. Tavaly bővült a kártyákkal lebonyolított vásárlások száma, és dinamikusan nőtt az internetes vásárlások aránya, ugyanakkor a készpénzfelvételek értéke messze meghaladja a kártyás vásárlásokét, vagyis van hová fejlődni - hívta fel a figyelmet a helyettes államtitkár.
Balogh László szerint fontos az ügyfélpénzek védelme, a nyomon követhetőség, az adatvédelem, a verseny elősegítése, valamint a biztonság. Hozzáfűzte, a szabályozásnak nem szabad drágítania vagy ellehetetlenítenie a szolgáltatásokat, de a fogyasztókat is kellőképpen védeni kell. A helyettes államtitkár kifejtette, egy modern gazdaságban a tágan értelmezett fizetési rendszereknek vannak költségei, az igazi kérdés az, hogy a készpénz használatból az elektronikus fizetési módok felé elmozdulva hogyan lehet egy optimális, nemzetgazdasági szempontból költséghatékony rendszert kialakítani.
Balogh László elmondta: az a fizetési rendszer nevezhető optimálisnak, amelyik költséghatékony, megfelel a reálgazdaság igényeinek, vagyis például igazodik a kereskedelmi forgalomhoz, a helyszínhez, az áru típusához, emellett gyors és nemzetközi fizetéseket is lehetővé tesz. Úgy vélte, a készpénzhasználat komoly költségeket jelent az elektronikus fizetéssel szemben például az őrzésen, tároláson, szállításon, vagy a hamisítás elleni védelmen keresztül. Ennek össztársadalmi költsége éves szinten 309 milliárd forint, amiből akár 60 milliárdot is meg lehetne spórolni. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy az elektronikus fizetési módoknak is van költségük, például az üzemfolyamatosság biztosítása vagy az adatvédelem, de ezek a költségek nem haladják meg a készpénzhasználatáét.
Balogh László szerint szorgalmazni kell a kártyahasználat és a készpénzmentes fizetési eszközök térnyerését, a készpénzhasználat mérséklése "perspektivikus stratégiai célkitűzés", mivel a túlzott készpénzhasználat nemzetgazdasági hátrányokkal járhat. A szakember ugyanakkor hozzátette: az optimális fizetési rendszer kialakítása nem csupán szakpolitikai kérdés, nagyban függ az adott gazdaság relatív fejlettségétől, a pénzügyi rendszerrel kapcsolatos aktuális bizalomtól, a szürke-feketegazdaság tényleges súlyától, a pénzügyi kultúra általános szintjétől, és a nemzetközi környezettől. Hozzáfűzte: a fizetési rendszer zavartalan működéséért és felügyeletéért a Magyar Nemzeti Bank viseli az elsődleges felelősséget.