MTI

Tízből négy magyar nem fizet az e-könyvért

Tízből négy olvasó illegális forrásból is töltött már le e-könyvet - derül ki abból a felmérésből, amelyet a XXI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon készített a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH), a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a fesztivált rendező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE).

A kérdőíveket a könyvfesztivál látogatói maguk tölthették ki a helyszínen. A kérdőívet kitöltők 71 százaléka nő volt, 68 százaléka felsőfokú végzettségű. Legtöbben a 31-44 évesek (30 százalék) és a 18-30 évesek (28 százalék) közül kerültek ki. A kutatásban résztvevők majd egyharmada rendelkezik olyan eszközzel, amellyel tud elektronikus könyvet olvasni. A kérdőívet kitöltők csaknem fele már olvasott, további 9 százaléknyian pedig rendszeresen olvasnak e-könyvet. A válaszadók 44 százaléka még egyáltalán nem olvasott e-könyvet (függetlenül attól, hogy van-e olvasásra alkalmas eszköze vagy sem), 28 százaléknak ugyan nincs olvasóeszköze, de olvas e-könyvet, és további 28 százaléknak van is olvasó eszköze és olvas is elektronikus könyvet.

Ha egy könyv nyomtatott és elektronikus formában is elérhető, a válaszadók 13 százaléka választja az e-könyvet, 84 százalékuk marad a hagyományos, nyomtatott formánál. Azon válaszadók közül, akiknek van e-könyv-olvasójuk, több mint egyharmadnyian választanák ez e-könyvet a hagyományossal szemben. Az e-könyvet olvasók több mint fele hozzájut ahhoz a könyvhöz, amelyet olvasni szeretne. Csak valamivel kevesebb mint egyharmadnyian jelezték azt, hogy nem jutnak hozzá, mert sok könyv csak nyomtatott formában jelenik meg. A válaszadók fele töltött már le az internetről könyvet. Közülük viszonylag sokan, 42 százaléknyian nyilatkoztak úgy, hogy volt példa arra, hogy illegális forrásból töltöttek le.

Az illegális tartalmak magas arányú használatát jelzi az is, hogy a letöltőknek mindössze 30 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egy e-könyv beszerzésekor figyel arra, hogy csak legális weboldalról szerezzen be könyvet. A válaszadók 43 százaléka ugyan figyel arra, hogy legális legyen a letöltés, de igénybe vesz illegális forrást, ha a könyvhöz csak azon keresztül juthat hozzá. A kérdőívet kitöltők majd egynegyede számára pedig egyáltalán nem fontos, hogy legális vagy illegális a weboldal, ahonnan a könyveit letölti.


"A kérdőív eredményei rámutatnak arra, hogy az e-könyvek hazánkban is kezdenek valós alternatívát jelenteni az olvasóközönség számára. Bár a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület 2013-ban készített Hamisítás Magyarországon című fogyasztói kutatási jelentése szintén rámutat arra, hogy a fiatalok mintegy harmada használ illegális forrásból származó tartalmakat, arra is felhívja a figyelmet, hogy a megkérdezettek átlagosan 21 százaléka fizetne akkor a legális tartalomért, ha ahhoz olcsóbban juthatna hozzá, mint jelenleg" - mondta az SZTNH elnöke, Bendzsel Miklós. A vezető feltétlenül szükségesnek tartja, hogy a könyvszakma és a HENT közös lépéseket tegyen az illegális felhasználások valós alternatíváját jelentő legális piaci modellek kialakítása és a tudatosságnövelés terén, így csökkentve a szürke felhasználások mértékét.

Zentai Péter László, az MKKE igazgatója szerint amennyire örvendetes, hogy az újdonságok iránt fogékony fiatal korosztály körében egyre elterjedtebb a korszerű e-könyvek használata, olyannyira megdöbbentő, hogy az elvileg legtudatosabb állampolgárok, a felsőfokú végzettségűek jelentős része számára szinte teljesen közömbös, hogy olvasnivalójukat legális vagy illegális forrásból szerzik-e. "Nyilvánvaló, hogy az oktatás minden szintjén tudatosítani kell, hogy az illegális letöltés éppolyan lopás, mint a bolti tolvajlás. Legalább ennyire fontos azonban az is, hogy a kalózoldalak üzemeltetőire a törvény teljes szigorával kellene lesújtani" - mondta az MKKE igazgatója.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • yamato41 #15
    A fordítás, főleg ha szépirodalmi minőségű akár 6-10 Ft is lehet karakterenként. Sohasem fogják ezt egy noname magyar íróért külföldi kiadók bevállalni. Legfeljebb, ha már neve van.
  • Ender Wiggin #14
    akkor egyszerűbb, ha magyar író mindjárt egy amerikai fordítói irodával veszi fel a kapcsolatot és egyből a jóval nagyobb kinti piacra, egy világnyelvre lefordított regénnyel indul...
  • yamato41 #13
    10k példányt nem fog eladni egy kortárs magyar író.
    Az fikció, hogy csak íróként meg lehet élni. A legnagyobb magyar írók sem "íróskodásból" éltek (Jókai pl. ügyvéd, hírlapíró és ogy. képviselő volt, de a legtöbb ír a pénzét az újságírásból nyerte, vagy éppen tanított). Ez egy plusz pénz., aminek örülni kell. A példámnáé maradva 1000 példány után 300k tiszta pénz szép haszonnak mondható. Egy átlagos író egy év alatt két ilyen könyvet megír.
  • [email protected] #12
    "De még ha nem is tud szerkeszteni, 60-80e Ft-ért piacra dobhat egy könyvet, amit ha egy kedvező, 500 Ft-os árazással ad el, 1000 db-ból már szép haszna lehet."
    Azért szorozzuk már össze. :)
    Ez úgy fél misi, ami baromira messze van a szép haszontól, ha több havi munkádról van szó. Ebből még lejön a fentebb említett költség, a terjesztő is levonja a maga kis százalékát, aztán lehet pislogni, hogy mi marad.
    A "szép haszon" az úgy valahol 10k eladott példány körül kezdődik.
  • yamato41 #11
    Számoljunk!
    Találomra választottam egy kortárs regényt, az elsőt, amit megláttam és megvan e-book és nyomtatott változatban is.
    e-book: 990 Ft (http://bookline.hu/product/home!execute.action?_v=Fabri_Peter_Titkos_konyv_49_nap_&id=10315&type=250)
    nyomtatott: 1800 Ft (http://bookline.hu/product/home!execute.action?_v=Fabri_Peter_Titkos_konyv_49_nap&id=14782&type=22)

    ÁFA nélküli árak:
    e-book: 787 Ft (27%-os ÁFA)
    nyomtatott: 1714 Ft (5%-os ÁFA)
    különbség: 927 Ft

    Az e-book költsége a következőkből áll: szerzői rész (jogdíj, tiszteletdíj, bármilyen formában), szerkesztés, grafikai munka és a kiadó nyeresége.
    A különbség a nyomtatás és a terjesztés költsége. A könyv színes kemény borítójú, 218 oldal (felteszem fekete-fehér), ami még 1000 példány esetében sem reális, hogy 927 Ft legyen (még ha WC papírra nyomnák, akkor sem), mert pl. min. 20% remittenda, stb. Van ezen a téren tapasztalatom, ez a költség nem tudom elhinni, hogy 1200 Ft-nál alacsonyabb legyen, de még így is nagyon nagy a példányszám.
    Az e-book költsége a következőkből áll: szerzői rész (jogdíj, tiszteletdíj, bármilyen formában), szerkesztés, grafikai munka és a kiadó nyeresége.
    Tehát az e-book árazása túlságosan magas, ami nem csupán a magas ÁFA tartalomnak tudható be. Egyszerűen nagyobb a haszon az e-bookon, mert nagyobbat tesznek rá. A kiadóknak is el kellene gondolkodnia az árképzésen, de az ÁFA is csökkenhetne 5%-ra (nem beszélve a pozitív környezeti hatásról). A reális ár szerintem az e-book harmada a nyomtatottnak. (Az meg már szubjektív dolog, hogy én nem vennék meg nem pdf-ben e-bookot, ez meg csak epubban, az általam legkevésbé kedvelt formátumban és mobiban elérhető.)

    De azt is lássuk, hogy a kiadóknak nem érdekük az e-book elterjedése. Ugyanis ha egy író tud rendesen kiadványt szerkeszteni, akkor már csak legfeljebb egy grafikust kell megfizetnie a borítóhoz, és a kiadót szépen ki is lehet iktatni, fillérekből lehet kiadó nélkül piacra dobni e-bookot. De még ha nem is tud szerkeszteni, 60-80e Ft-ért piacra dobhat egy könyvet, amit ha egy kedvező, 500 Ft-os árazással ad el, 1000 db-ból már szép haszna lehet.
    Summa summarum a kiadók komolyan fékezik az e-bookok elterjedését.
  • Cat #10
    Az oktatási szférára speciális szabályok vonatkoznak. Tehát akár ovódában, akár irodalomórán bármely szerző bármely műve felolvasható, énekórán pedig lejátszható.
  • Nulla7 #9
    "de illegálisan letöltött könyv írója csődbe megy, és nem ír több könyvet."

    Ez az érv nem működik.
    Körülbelül végtelenszer több ok van, ami miatt egy író abbahagyhatja az írást, és amire én, mint olvasó, végképp semmi hatással nem vagyok. Leggyakoribb az, hogy meghalnak. Lusta genyók, mintha az kifogás lenne, heh.
    Tehát összekötni azt, hogy egy író azért teszi le a tollat, mert szarok az eladások, igen nagy hiba. Igen, lehet azért is, de valószínűbb, hogy nem.

    Innentől kezdve az én szemszögemből ez úgy néz ki, hogy vagy megveszem a könyvet, vagy nem, de ennek végeredményében semmilyen hatása nincs arra, hogy lesz-e következő könyve az adott írónak vagy sem

    Ez viszont sajnos arra vezet, hogy az égvilágon semmi értelme nekem személy szerint könyvet vennem.

    Nem is veszek.
  • Szefmester #8
    Nézzük. Régen az emberek vettek könyveket, és eljártak könyvtárba. Aztán Mmár csak könyvtárba jártak. Majd oda se. Elterjedtek az E-könyvek az emberek meg vagy megveszik, vagy kikölcsönzik valami online "könyvtárból".

    Cat: Ha jól emlékszem akkor a szűk baráti/családi körbe nem fér már bele az oviscsoport... pár ember, szűk rokonság fér bele. De már egy haveri társaság is csak határeset.
  • Lollerka #7
    megforditva viszont tizbol hat megveszi, akkor ez most jo vagy rossz?
  • Cat #6
    "Olyankor ki a jogsértő? Én aki fizettem, vagy a mellettem ülő aki megnézte?"

    próbáld értelmezni amit írtam.
    1. Ilyenkor megvalósul terjesztés? nyilvánvalóan nem.
    2. Megvalósul többszörözés? nyilvánvalóan nem.
    3. Megvalósul nagy nyilvánosság felé történő közvetítés? Nyilvánvalóan nem.

    Tehát ha a melletted lévő beleolvas, az nem sérti a szerzői jogot. Pont.