MTI
A szerzői jogokról tanácskoztak a Budapesti Könyvfesztiválon
A szerzői jogokról és érvényesítésükről, az e-könyvek adta lehetőségekről, a illegális letöltésekről és például az úgynevezett árva művek felhasználási jogairól tartanak egész napos tanácskozást a szerzői jogok világnapja alkalmából a XXI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon.
"Egyszerre változik minden, amit a Gutenberg-galaxisban megszoktunk" - indokolta Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke, miért fontos, hogy a könyves seregszemlén a szerzői jogokról és azok érvényesítéséről kiemelten beszéljenek. "Ezek a változások gyökeresek, morális és gazdasági típusú megpróbáltatásokat jelentenek" - mutatott rá. A három kerekasztal-beszélgetésnek nem célja, hogy végleges választ adjanak, hiszen kort, a technika fejlődését nem lehet megelőzni, csupán szinkronba lehet kerülni vele.
A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület által szervezett program nyitó előadásában egy friss felmérésre hivatkozva elmondta: egy átlagos, e-tartalmak árusításával foglalkozó webbolt mintegy egymillió idegen nyelvű és négyezer magyar nyelvű e-könyvet kínál. Az internetező felnőtteknek mindegy negyven százaléka vallja magát rendszeres e-könyv olvasónak, a tartalomért fizetni azonban csak a megkérdezettek öt százaléka hajlandó - hangsúlyozta Bendzsel Miklós, hozzátéve, hogy a 100-ból 97-en magyarul olvasnak.
Az elnök felhívta a figyelmet arra az ellentmondásra, hogy a felmérésben szereplő számokkal szemben a könyvforgalmi statisztikák szerint az e-könyvpiac a teljes könyvforgalomnak egy százalékát tette ki (mintegy 535 millió forintot) 2012-ben. Ez szerinte arra utal, hogy a digitális tartalmak nagy része illegális letöltésekkel kerül a felhasználókhoz. Ezért felelősek a fogyasztási szokásaink, az üzleti modellek és az árképzés is - jegyezte meg. Bendzsel Miklós közlése szerint a tanácskozásokon megvizsgálják, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésre az illegális letöltések megfékezésére. Az elnök szerint a szankcionálás kizárólagos rendszere lejárt, inkább a preventív megoldásokban kell keresni a kiutat.
Egy középiskolások körében végzett felmérésre hivatkozva elmondta, hogy a megkérdezettek diákok 25 százaléka jogszerűnek tartotta egy regény beszkennelését és feltöltését az internetre, 30 százalék pedig semmi kivetnivalót nem talált abban, ha valaki forrásmegjelölés nélkül emel át dolgozatába mások által készített tartalmakat. Az elnök szerint az illegális tartalmakra adott szerzői reakciók eltérőek, ugyanakkor egyre többen vannak azok, akik inkább saját maguk teszik közzé gesztusértékűen műveiket, nem törődve azzal, hogy ezáltal a saját anyagi lehetőségeiket csökkentik. Bendzsel Miklós szerint a magyar könyvpiaci szokások amúgy sem honorálják megfelelően a szerzői oldalt. Szerinte az illegális letöltésekre a megoldás az úgynevezett "sűrűfillér-elven" működő, vagyis az olcsó tartalmakat kínáló üzleti modell lehet, hiszen az megpróbálja a jogkövető magatartást "elérhetővé tenni".
A programsorozat keretében megvitatják a szerzői jog gyakorlati eszközeit is. Bendzsel Miklós kiemelte: a technológia gyors változására a jog csupán reagálni tud és még nem tudni, milyen változásokat hoz az, hogy a fogyasztás egyre inkább tértől és időtől függetlenné válik. Erre épülnek az úgynevezett felhőalapú tartalomszolgáltatók, azonban kérdés, hogy a jelenlegi üzleti modellek lehetőséget adnak-e a kiadói és például a könyvtári tevékenység közötti határok elmosására vagy teljesen új keretekben kell-e gondolkodni.
A panelbeszélgetések érintik a digitalizáció lehetőségeit is. Erre az elnök szerint Magyarországon sokkal kevesebbet költenek, mint szükséges lenne, ami megnehezíti, hogy a világhálón elérhető magyar nyelvű kínálat is elérjen a 21. századi szintre. Ebben nem a technika a fő probléma, hanem a szerzői jogi kérdés - emelte ki Bendzsel Miklós, aki szerint a magyar szabályozás élen jár: a világon harmadikként vezették be például az úgynevezett árva művek hatósági engedélyezését, bár a lehetőséget kevesen veszik igénybe. Amennyiben valaki olyan művet szeretne felhasználni, amelynek szerzője ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodik, a szerzői jogról szóló törvény szerint ezt abban az esetben teheti csak meg, ha a szabadalmi hivatal erre engedélyt ad. A szerzői jogi felhasználási engedélyt a hivatal a felhasználás módjához és mértékéhez igazodó díj ellenében adja meg.
Kiemelte: ősztől az iskoláknak, filmarchívumoknak, a könyvtáraknak lehet arra joguk, hogy alapos szerzőkutatás után, engedély és fizetés nélkül digitalizálják az árvának bizonyuló műveket és akár meg is oszthatják azokat az interneten. "Ezzel a lelkiismereti normának és az utólagos bizonyításnak elvét bevezetjük egy alapvetően bizalmatlan piacra" - magyarázta Bendzsel Miklós.
"Egyszerre változik minden, amit a Gutenberg-galaxisban megszoktunk" - indokolta Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke, miért fontos, hogy a könyves seregszemlén a szerzői jogokról és azok érvényesítéséről kiemelten beszéljenek. "Ezek a változások gyökeresek, morális és gazdasági típusú megpróbáltatásokat jelentenek" - mutatott rá. A három kerekasztal-beszélgetésnek nem célja, hogy végleges választ adjanak, hiszen kort, a technika fejlődését nem lehet megelőzni, csupán szinkronba lehet kerülni vele.
A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület által szervezett program nyitó előadásában egy friss felmérésre hivatkozva elmondta: egy átlagos, e-tartalmak árusításával foglalkozó webbolt mintegy egymillió idegen nyelvű és négyezer magyar nyelvű e-könyvet kínál. Az internetező felnőtteknek mindegy negyven százaléka vallja magát rendszeres e-könyv olvasónak, a tartalomért fizetni azonban csak a megkérdezettek öt százaléka hajlandó - hangsúlyozta Bendzsel Miklós, hozzátéve, hogy a 100-ból 97-en magyarul olvasnak.
Az elnök felhívta a figyelmet arra az ellentmondásra, hogy a felmérésben szereplő számokkal szemben a könyvforgalmi statisztikák szerint az e-könyvpiac a teljes könyvforgalomnak egy százalékát tette ki (mintegy 535 millió forintot) 2012-ben. Ez szerinte arra utal, hogy a digitális tartalmak nagy része illegális letöltésekkel kerül a felhasználókhoz. Ezért felelősek a fogyasztási szokásaink, az üzleti modellek és az árképzés is - jegyezte meg. Bendzsel Miklós közlése szerint a tanácskozásokon megvizsgálják, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésre az illegális letöltések megfékezésére. Az elnök szerint a szankcionálás kizárólagos rendszere lejárt, inkább a preventív megoldásokban kell keresni a kiutat.
Egy középiskolások körében végzett felmérésre hivatkozva elmondta, hogy a megkérdezettek diákok 25 százaléka jogszerűnek tartotta egy regény beszkennelését és feltöltését az internetre, 30 százalék pedig semmi kivetnivalót nem talált abban, ha valaki forrásmegjelölés nélkül emel át dolgozatába mások által készített tartalmakat. Az elnök szerint az illegális tartalmakra adott szerzői reakciók eltérőek, ugyanakkor egyre többen vannak azok, akik inkább saját maguk teszik közzé gesztusértékűen műveiket, nem törődve azzal, hogy ezáltal a saját anyagi lehetőségeiket csökkentik. Bendzsel Miklós szerint a magyar könyvpiaci szokások amúgy sem honorálják megfelelően a szerzői oldalt. Szerinte az illegális letöltésekre a megoldás az úgynevezett "sűrűfillér-elven" működő, vagyis az olcsó tartalmakat kínáló üzleti modell lehet, hiszen az megpróbálja a jogkövető magatartást "elérhetővé tenni".
A programsorozat keretében megvitatják a szerzői jog gyakorlati eszközeit is. Bendzsel Miklós kiemelte: a technológia gyors változására a jog csupán reagálni tud és még nem tudni, milyen változásokat hoz az, hogy a fogyasztás egyre inkább tértől és időtől függetlenné válik. Erre épülnek az úgynevezett felhőalapú tartalomszolgáltatók, azonban kérdés, hogy a jelenlegi üzleti modellek lehetőséget adnak-e a kiadói és például a könyvtári tevékenység közötti határok elmosására vagy teljesen új keretekben kell-e gondolkodni.
A panelbeszélgetések érintik a digitalizáció lehetőségeit is. Erre az elnök szerint Magyarországon sokkal kevesebbet költenek, mint szükséges lenne, ami megnehezíti, hogy a világhálón elérhető magyar nyelvű kínálat is elérjen a 21. századi szintre. Ebben nem a technika a fő probléma, hanem a szerzői jogi kérdés - emelte ki Bendzsel Miklós, aki szerint a magyar szabályozás élen jár: a világon harmadikként vezették be például az úgynevezett árva művek hatósági engedélyezését, bár a lehetőséget kevesen veszik igénybe. Amennyiben valaki olyan művet szeretne felhasználni, amelynek szerzője ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodik, a szerzői jogról szóló törvény szerint ezt abban az esetben teheti csak meg, ha a szabadalmi hivatal erre engedélyt ad. A szerzői jogi felhasználási engedélyt a hivatal a felhasználás módjához és mértékéhez igazodó díj ellenében adja meg.
Kiemelte: ősztől az iskoláknak, filmarchívumoknak, a könyvtáraknak lehet arra joguk, hogy alapos szerzőkutatás után, engedély és fizetés nélkül digitalizálják az árvának bizonyuló műveket és akár meg is oszthatják azokat az interneten. "Ezzel a lelkiismereti normának és az utólagos bizonyításnak elvét bevezetjük egy alapvetően bizalmatlan piacra" - magyarázta Bendzsel Miklós.